Hiába dagad a pénztárcája, felejtse el, hogy lesz új lakása

Publikálás dátuma
2018.02.21 13:00
Illusztráció: Tóth Gergő
Fotó: /

Hiába emelkednek a keresetek, ez nem segít a lakásvásárlásban – derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb közleményéből, írja az Index.hu. Míg a bruttó átlagkereset egy év alatt 13 százalékkal emelkedett, a piacra dobott eladó ingatlanok kínálati ára 18 százalékkal nőtt ugyanennyi idő alatt.

Az Otthontérkép szakértői szerint 2015 júniusától a tavalyi év végéig a béremelkedések 33 százalékos növekedésével szemben a kínálati lakásárak kétszer annyira, 66 százalékkal emelkedtek. Míg például a tégla és a családi házak a keresetekkel nagyjából hasonlóan mozogtak és 2,5 év alatt 36 százalékkal emelkedtek, addig a panellakások elképesztő árváltozáson mentek keresztül: 2017 őszén már 77 százalékkal kerültek többe ezek az otthonok 2015 nyarához képest.

Idén további 5-8 százalékos drágulás várható. A béremelkedés pedig a kormány bejelentése szerint is alacsonyabb ütemű lesz, mint 2017-ben volt, vagyis tovább nyílik az olló a bérek és a lakásárak között.

Az árak és a keresetek összefüggésében nem lehet szó nélkül elmenni a bérleti díjak mellett sem. Habár előrejelzések szerint a bérleti díjak már nem emelkednek tovább, általánosságban mégis elmondható, hogy az emberek a nettó fizetésük nagyjából 30-35 százalékát költik a lakhatásukra, ami korántsem mondható egészségesnek.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző
2018.02.21 13:00
Frissítve: 2018.02.21 13:17

Orbán megállapodott Putyinnal a 2020-as gázszállításról

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:47
Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktort a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormányfő azt akarja, hogy a Török Áramlat egyik ága Magyarországon keresztül haladjon.
„Kiszámítható partnerei lettünk egymásnak”, minden megállapodás, amit az elmúlt években kötöttünk, teljesült – mondta Orbán Viktor a Valgyimir Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatón Moszkvában. Hozzátette, hogy a kiszámíthatóság „különösen értékelhető valuta” a mai világpolitikában, és „bár eltérő katonai szövetséghez tartozunk, mindketten a sikereink maximalizálásában vagyunk érdekeltek”. Szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy az együttműködés Európa két fele között minél jobb legyen, mert a történelem során megtanultuk, hogy ha Európa keleti és nyugati felén együttműködés volt, „mindig jól jártunk”. Orbán arról beszélt, hogy –  sikerült megállapodni a 2020-as évre szóló gázszállításokról. – – Magyarország pályázik a lehetőségre, hogy amikor Törökországból déli irányból megérkezik a gázvezeték, az Magyarországon keresztül haladjon. Azt kérte, hogy ennek a lehetőségét komolyan fontolják meg. – onkológiai együttműködést, kutató- és oktatóintézetet szeretnének létrehozni Magyarország és Oroszország között. – Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként készem áll, hogy a bank központja Budapestre költözzön. Kérte, hogy a bank vezetője, igazgatótanácsa fontolja meg a lehetőséget. – azt kérte Putyintól, hogy a Budapestet Kazannyal összekötő közvetlen légi járatot is indítsák meg. Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a paksi beruházás a magyaroknak elsősorban azért fontos, mert a villamos energia 35-40 százalékát ott állítjuk elő. Az érdeklődést viszont az váltja ki, hogy „most az oroszokkal csináljuk”, ami szerinte bátor vállalkozás, de technikai nehézségeket vet fel. „Messze túlmutat az ügy fontossága Magyarország keretein”, ezért is az érdeklődés, a sok bíráló és támogató – tette hozzá. A tárgyalás előtt Orbán arról is beszélt, hogy hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat, Putyin pedig közölte: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában. Erről itt írtunk bővebben.   Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 
2018.09.18 15:47
Frissítve: 2018.09.18 16:02

Maradt az alapkamat, de szigorít a jegybank

Publikálás dátuma
2018.09.18 14:44
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a monetáris tanács keddi ülésén - közölte honlapján a Monetáris Tanács döntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB).  A kamatfolyosó sem változott, az egynapos jegybanki fedezett hitel és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll ezen a szinten. A kamattartással nem okozott meglepetést az elemzőknek az MNB, mondhatni, az megfelel a várakozásoknak. A kamatdöntést követő, 15 órakor nyilvánosságra kerülő magyarázat adhat választ arra, hogy visszalép-e valamennyit  a monetáris testület az eddigi folytatott "extrém laza" monetáris politikából. Nem kamatcsökkentésre kell gondolni elsősorban, hanem mint a Portfolio által idézett elemzők felvetik, kérdés, hogy mi lesz a monetáris politikai célú kamatcsere-ügyletek (MIRS), illetve a jelzáloglevél-vásárlási program sorsa, valamint milyen ütemezés mellett tervezi leépíteni a jegybank a bankrendszer számára forintlikviditást biztosító 1989 milliárd forintos devizaswap-állományát.  A lehetséges válaszokról is megoszlanak a vélemények, ugyanis bár a havi infláció enyhén gyorsul, a gyorsan változó áru termékeket nem tartalmazó maginfláció viszont csökkenő tendenciába váltott. Kedd délután néhány fontos inflációs mutató is napvilágot lát. A jegybank a kamatdöntés délutánján külön háttérbeszélgetést tart az elemzőknek, újságíróknak, ahol döntésnek hátterét ismerteti, és vélhetően valamit elárul tervezett lépéseiről is. Miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től kezdve, a környező országokon át a monetáris politikáért felelős intézmények már emeltek irányadó kamatukon, valamint az Európai Központi Bankkal is jelezte, szigorítani fog, a jegybank is előbb-utóbb rákényszerül hasonló lépésre. 

Ismét lesz Növekedési Hitelprogram

A jegybank kamatdöntést követő közleményében egy régi-új hitelkontrukció bevezetését jelentette be: a jövő év elejétől felújitja az először 2013-ban bevezetett Növekedési Hitelprogramot, immár Növekedési Hitelprogram fix (NHP fix) néven. Ez az intézkedés is része a monetáris eszköztár finomításának, amellyel első körben a bankok pénzellátására hat. A vállalkozások, különösen a kkv-k szempontjából kétségtelenül az NHP Plusznak van jelentősebb információtartalma. Az MNB úgy látja, hogy az elmúlt évek tapasztalati alapján az egészséges hitelezés jegybanki elősegítése az NHP-hoz való, célzottabb formában történő visszatérés útján valósulhat meg, mivel ez a program tudott érdemben kedvező hatást gyakorolni mind a hitelezés volumenére, mind annak szerkezetére. Az MNB ezért 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) elnevezésű konstrukciót, 1000 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében meg fog egyezni az NHP korábbi szakaszaival. Így az MNB 0 százalékos kamat mellett nyújt majd a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-nak, új beruházások forint alapú finanszírozására. Az NHP fix az NHP korábbi szakaszainál azonban célzottabb, miután csak 3 évnél hosszabb futamidőre és beruházási célra nyújthatók hitelek, és további szűkítésre is számítani kell. A monetáris szigorítás irányába hat, hogy a program likviditási szempontból semlegesnek tekinthető, miután az NHP fix keretében a bankoknak folyósított hitelmennyiség okozta többletlikviditást alapkamaton - az MNB-nél elhelyezhető betét formájában - sterilizálja a jegybank. Az új konstrukcióval az MNB-nek tehát nem célja a bankrendszerben lévő likviditás mennyiségék növelése mindössze a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni - írják közleményükben. A bejelentett intézkedések hatására a forint minden devizával szemben látványosan erősödött. 

Egyszerűsödik az eszköztár

A rövid hozamokra ható jegybanki eszköztár egyszerűbbé és átláthatóbbá válik azáltal, hogy a Monetáris Tanács döntött a 3 hónapos betéti eszköz 2018 végi kivezetéséről. A három hónapos betét jelenlegi 75 milliárd forintos állománya 2018 decemberében nullára csökken. (Ezzel nem csak gyakorlatilag, hanem névleg is megszűnik az úgynevezett irányadó kamat.) A kötelező tartalékra és a preferenciális betétre fizetett kamat továbbra is a jegybanki alapkamattal egyezik meg. A jövőben a kötelező tartalék veszi át az irányadó eszköz szerepét. Emellett az eszköztár-stratégia keretében a Monetáris Tanács ismerteti, hogy a monetáris politika jövőbeli alakítása során milyen szerepet szán az egyes nemkonvencionális monetáris politikai eszközöknek. Előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat. Vagyis megszűnik az MNB betét. Ezen felül megszűnik a monetáris politikai célú swap (MIRS), és a jelzáloglevél vásárlási eszköz is. Utóbbi kettő a legfrissebb nem konvencionális eszköz volt, az utolsó lazítási körben vezette be az MNB, érthető, ha a szigorításra való felkészülés jegyében ezek megszűnnek - értelmezte a Portfolio a jegybanki döntéseket.

2018.09.18 14:44
Frissítve: 2018.09.18 15:50