Előfizetés

Zugló ellenszélben - "Polgármester vagyok, nem az atyaúristen"

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:04
Zugló, Szugló utca - Róna utca sarok 1939-ben - Forrás: Fortepan, orig: JANKOVSZKY GYÖRGY
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Zugló.

A főváros XIV. kerülete 1950-ben nyerte el mai nevét, de eredetére mindjárt kétféle magyarázat is létezik. Az egyik szerint a "szuglyó" vagy a "zugla" szó a XIX. századi nyelvhasználatban sarok, zsákutca, vagyis ez a terület a pesti határ egyik sarka, míg a másik szerint a "szugló" német eredetű, és mocsárlyukat jelent. 

– Zugló Budapest egyik legszínesebb kerülete, mind építészetileg, mind a társadalom összetételében. Egyáltalán nem olyan hely, ahol ne lenne perspektíva – kezdte a lelkes bemutatást Karácsony Gergely. A XIV. kerületi polgármester szerint az emberek szeretnek itt élni, sőt gyakori, hogy olyanok is nagy elismeréssel beszélnek a kerületről, akik nem zuglói lakosok – vélekedett az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje, akit 2014-ben baloldali támogatással választottak meg városvezetőnek. Az tény, hogy akárkivel beszélgettünk Zuglóban, abban mind egyetértettek: nem szívesen hagynák el a kerületet.

A XIV. kerületben a sokszínűségnek megfelelően alakulnak a politikai erőviszonyok is. 2002-től 2006-ig jobboldali, 2006-tól 2010-ig baloldali, 2010-től 2014-ig jobboldali, míg 2014-től újra baloldali támogatással bíró polgármestert választottak meg a helyiek.  

– Elhoztuk a körzetek jelentős részét 2014-ben, de nem sikerült baloldali többséget elérnünk – magyarázta Karácsony, aki szerint minden rosszban van valami jó. – A kerület érdeke, hogy a Fidesz-frakció is hozzátegye a magáét a fejlődéshez – mondta. Épp ezért az ellenzéki politikusnak van egy kormánypárti alpolgármestere is, amiért komoly bírálatokat kapott. A balos kritika nem is volt alap nélküli, elég csak felidézni Rozgonyi Zoltán 2014-es Facebook-kommentjét, amelyben egy Karácsonyt támogató írásra azt válaszolta: „Nem én vesztettem, hanem Zugló és Ön is. Hamarosan rá fog jönni!.” A 2014-ben vesztes fideszes polgármesterjelölt a közösségi oldalán azóta sem fékezi magát: záporozik a kormánypropaganda, miszerint mostani főnöke Soros György katonája. 

– Rozgonyi a miniszterelnök-jelöltségem miatt osztja a propagandát, pedig az országos szerepemet Zuglóban nem veszem elő, hiszen itt más a dolgom. Még akkor is, ha az országban nagyjából ugyanazt csinálnám, mint a kerületben – szögezte le Karácsony. A polgármester szerint a zuglói Fidesszel sok mindenben más a véleményük, de ezeknek a vitáknak a jelentősége csökken, amikor éppen arról van szó, hogy melyik óvodát, iskolát, parkot újítsák fel a XIV. kerületben.  

A kormánypropagandát meghatározó „sorosozás” értelmetlenségéről Karácsony egy zuglói testületi ülést hoz fel példának. – A Fidesz indítványára tárgyaltunk a „Soros-tervvel kapcsolatos állásfoglalásról”. Kíváncsi voltam, hogy milyen érvet mondanak a kormánypárti képviselők az előterjesztés mellett, de meg sem szólaltak. Remélem a kampány után az egész ország visszatér a normalitások talajára, amibe a Soros-féle baromságok nem férnek bele – fogalmazott a XIV. kerületi polgármester. Karácsony egyébként azt vallja, hogy minden politikai együttműködésnek van politikai ára. – Azt kell felelős városvezetőként mérlegre tennem, ezt az árat érdemes-e megfizetnem, hogy a kerület dolgai jobban menjenek, és azt gondolom, igen - foglalta össze a döntése indokait.

Cikksorozatunk ellenszélben dolgozó ellenzéki polgármesterei szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy a Fidesz pályázati pénzek megvonásával bünteti a nem rájuk szavazó településeket. A Hír TV hozta nyilvánosságra, hogy Tamás Barnabás, Putnok kormánypárti vezetője ezt a maga obszcén módján és végletesen leegyszerűsítve úgy fogalmazta meg: "ha nem fideszes lesz a képviselőnk, akkor bizony szopni fogunk. L...szt fognak adni olyan területre, ahol nem fideszes a képviselő".

– Zugló az elmúlt három évben rengeteg forrástól esett el. Így sem szegény település, de minimum érdekes, hogy a kormány egyedi döntésekkel hozzávág milliárdokat olyan kerületekhez, ahol kormánypárti vezetőket választottak, de ahol nem, azokkal nem is foglalkozik – jelezte Karácsony. 

Bosnyák téri piac

Bosnyák téri piac

A kerülettel és a polgármesterrel - nyilván a kormányfői ambíciói miatt - a hatalomhoz közel álló médiumokban egyre többször foglalkoznak. Legutóbb például azt írták, hogy itt a legdrágább a parkolás. – Jól ismerem a budapesti kerületeket, egyáltalán nem Zuglóban a legdrágább az utcán hagyni az autókat. Az igaz, hogy lehetett volna olcsóbb, ha a Fidesz-frakció nem úgy szavaz, ahogy szavazott – reagált a Figyelő cikkére Karácsony. – Nyugodt ember vagyok, de akkor kicsit kijövök a sodromból, amikor a Fidesz-frakció ráerőszakol egy rossz döntést a testületre, amit nekem, mivel polgármester vagyok, nem pedig az atyaúristen, végre kell hajtanom, majd ezután a fideszes sajtó elmondja, milyen rossz döntéseket hoztam – hangsúlyozta a politikus.

Hiába nincs többségük, Karácsonyék a XIV .kerületben bevezettek egy olyan szociális modellt, amely gyakorlatilag összes elemében ellentmond a jelenlegi rezsim szociálpolitikájának. A zuglói önkormányzat a "modelljét" annak a filozófiának mentén építette fel, ami szerint a szociális biztonságnak van egy minimális szintje, s ezt minden polgárnak garantálni kell.

– A jelenlegi rendszerben a magasabb jövedelműeknek többet osztunk, mint lefelé, ezért fontos, hogy a limitált rendelkezésre álló keret oda jusson, ahol a legnagyobb szükség van rá – magyarázta a polgármester. Karácsony a kerület e téren hozott intézkedései közül három fő elemet emelt ki. Egyrészt a garantált minimáljövedelmet, ami egy olyan jövedelmi szint, ami alá a közösség egyetlen egy polgára sem süllyedhet. Ennek keretében az önkormányzat úgy határozott, hogy 28 500 forintig kipótolja mindazok jövedelmét, akinek ennél kevesebb jut havonta. A program másik fontos eleme a lakhatási biztonság megteremtése. A lakás elvesztése ugyanis Karácsony szerint olyan károkat okoz az egyén és a társadalom számára is, amelyet nagyon nehéz utólag kompenzálni. Az egészség szintén kiemelten védendő érték, Karácsony ezzel magyarázta, hogy az önkormányzat a támogatások közé visszahozta a gyógyszertámogatásokat is.

Őrs vezér tere

Őrs vezér tere

– Csak akkor megyek be a parlamentbe, és hagyom itt Zuglót, ha kormányváltás lesz – szögezte le újra a kormányfő-jelölt, aki büszke az eddigi eredményeire XIV. kerületi városvezetőként. – Tavaly április végén a helyi időközi választáson kétszer annyi szavazatot kaptunk, mint a Fidesz-jelöltje. Ha elégedetlenek lennének az itt élők, ez nem így történt volna – mondta optimistán Karácsony, de arra a kérdésre, hogy mi történne újabb Fidesz kétharmad esetén, pesszimistára vált. – Biztosra vehető, hogy amennyiben Orbán Viktorék kétharmaddal győznének áprilisban, akkor hozzányúlnának az önkormányzati rendszerhez, és a fővárosban kezdenék az átalakítást. Megszüntetnék a kerületeket, a polgármestereknek csak szimbolikus feladataik maradnának, ezzel pedig vége is lenne az önkormányzatiságnak Budapesten – fogalmazott az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje.

A Városliget kerülete
Zugló 1935-től létezik önálló kerületként, korábban Terézváros, Erzsébetváros és Kőbánya osztozott a területén. Ekkor a városrész a Rákosváros nevet kapta, és csak 1950-ben – Nagy-Budapest kialakulásakor – lett Zugló. A kerület legnagyobb zöld területe a Városliget, amelynek legidősebb, 1818-1830 között telepített platánfái József nádor alcsúti arborétumából származnak. A korukra tekintettel a népnyelv "napóleoni fáknak” nevezte őket.
Zugló, Szugló utca - Róna utca sarok 1939-ben - Forrás: Fortepan, orig: JANKOVSZKY GYÖRGY

Zugló, Szugló utca - Róna utca sarok 1939-ben - Forrás: Fortepan, orig: JANKOVSZKY GYÖRGY

Zugló folyóvize a Rákos-patak, amely a kerületet teljes egészében keresztül szeli és hosszú időn át táplálta a Városliget tavát. Ez a fővárosi szakaszon a Duna leghosszabb mellékvize, amely Gödöllő közelében ered, és 42 km hosszú utat tesz meg a Dunáig.
Zugló legjelentősebb természeti kincse a Városliget alatt található termálvíz készlete. Jelenleg is egy fúrt artézi kút látja el az 1913-ban átadott Széchenyi Fürdő medencéit.



Jól járt, aki elkerülte a Tiborcz-céget

Doros Judit, Ungár Tamás, Vas András
Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:00
NINCS ELÉG FÉNY - Jobban jártak az Eliost elkerülő városok Fotó: Molnár Ádám
Örülhetnek azok a városok és falvak, amelyek nem a kormányfő vejének volt cégével korszerűsítették közvilágításukat: olcsóbban kaptak korszerű lámpákat – derül ki lapunk összeállításából.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF jelentése szerint súlyos szabálytalanságok nyomán, a pályázatokat szervezetten elcsalva nyerte el több településen is a közvilágítás megújítására kiírt tendereket a kormányfő vejének egykori cége. Ráadásul a kivitelezés olykor nem volt megfelelő – Kecskeméten és Zalaegerszegen például máig sokan panaszolják, hogy a lámpák nem adnak elég fényt –, a beruházások pedig túlárazottak voltak. Ehhez képest sokkal jobban jártak azok a települések, amelyek nem Tiborcz István egykori cégével, az Elios-szal szerződtek.

A Hajdú-Bihar megyei Polgár például egyetlen fillér befektetés nélkül tudta korszerűsíteni a közvilágítást. A nyolcezer lelkes városban márciusban fejezik be 1100 lámpatest cseréjét úgy, hogy annak összes költségét a beruházást végző magyar cég előlegezte meg: a település a lecsökkent áramrezsiből származó megtakarításból, tizenkét év alatt fizeti ki a fejlesztés árát. Ezután az évi tízmilliós plusz bevétel már az önkormányzatot gazdagítja, akár további tíz-tizenöt évig: ideális esetben akár 25-30 év is lehet az új lámpák élettartama. Tóth József, Polgár DK-s polgármestere a Népszavának azt mondta: eddig közel húszmillió forintot fizettek ki évente közvilágításra, mostantól ennek felét megspórolják, s ezt a különbözetet utalják át a kivitelezést végző Mezei-Vill Kft.-nek az elkövetkező tizenkét évben. A beruházás úgy 120 millióba, egy lámpatest cseréje 109 ezer forintba került. Csak összehasonlításul: az „Elios-városokban” 139-217 ezer forintba kerültek a világítótestek.

A Polgár közvilágítását megújító beruházó azt is vállalta, hogy a forgalmasabb csomópontokban és középületeknél magasabb fényerejű lámpákat helyez el. Sem állami, sem uniós forrást nem használtak fel, s önrész sem kellett a beruházáshoz: a kivitelező a saját tőkéjét kockáztatta, amikor voltaképp "megelőlegezte" a városnak a finanszírozás költségeit.

NINCS ELÉG FÉNY - Jobban jártak az Eliost elkerülő városok Fotó: Molnár Ádám

NINCS ELÉG FÉNY - Jobban jártak az Eliost elkerülő városok Fotó: Molnár Ádám

A polgáriak alaposan utánanéztek, kivel szerződnek, a berettyóújfalui cégnek pedig több referenciája is volt, hisz hasonló konstrukcióban készítették el Tiszacsege, Egyek, Nagyrábé és például Bocskaikert közvilágításának korszerűsítését is. De Salgótarjánban is ennek a cégnek a fejlesztése nyomán nem 110 millió, hanem csak 40 millió forint az áramszámla. Kerestük a magyar céget, ám annak ügyvezetője azt mondta: semmi kedve felkerülni a "politika porondra", jobbnak látja, ha nem nyilatkozik.

Közben a 24.hu arról írt: egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios, az önkormányzat mégis Tiborcz István egykori cégének adta a feladatot. A portál szerint ráadásul a volt Tiborcz-cég úgy volt drágább, hogy a Tungsram-Schréder jelentősen olcsóbban adta ugyanazokat a lámpákat az Eliosnak mint a versenytársnak. A feltűnően drága Elios-ról egyébként már korábban írt a Direkt36, példaként azt hozták el: olyan lámpákat, amilyeneket egy cég Budapesten darabonként 139 ezer forintért adott, a volt Tiborcz-cég Keszthelyen 217 ezerért szerelte fel.

A Somogy megyei Nagyatádon 2015-ben állami forrásból 1503 lámpatest újulhatott meg 137,9 millió forintért, vagyis darabonként átlagosan 91 800 forintért, ami jelentősen olcsóbb, mint az „Elios-városokban” kiszámlázott 139-217 ezer forintos világítótestek. – Több cégtől kértünk ajánlatot, végül a csurgói Vektor Kft. nyerte el a beruházást – mondta a Népszavának Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Noha állami finanszírozású projektről volt szó, nem éreztem semmiféle pressziót, melyik céggel kellene szerződnünk – tette hozzá a civil egyesület színeiben mandátumot nyert városvezető, aki szerint a lámpáik azóta is kiválóan működnek, s 47 százalékkal csökkent a közvilágításra fordított éves kiadásuk: 12 millió forintot spórolnak az energia-megtakarításon, s a jelentősen olcsóbbá vált karbantartási átalányon.

Hasonlóan jól járt a lámpacserével Balatonberény is, amely 15 százalékos önerővel, 85 százalékos állami támogatással cserélte ledesre közvilágítását négy évvel ezelőtt, szintén a csurgói cég kivitelezésében. Itt 46 millió forintba került az 584 lámpatest cseréje – magyarázta Horváth László polgármester – vagyis darabonként 78,5 ezer forintba, ami szintén jelentősen elmarad az Elios-ártól. A falu hétmillió forintos önrésze már az első évben megtérült, hisz a tízmillió forint feletti közvilágítási költségük 3 millióra csökkent. Ráadásul világítanak is a lámpák, s nincsenek félhomályos utcák, mint például Zalaegerszegen.

Dombóváron egy civil szervezet jelöltjei a 2014-es önkormányzati választáson csúfosan elverték a Fidesz-KDNP aspiránsait, s azóta a 20 ezer lelkes, Tolna megyei város a kormány által felügyelt pályázatokon feltűnően rosszul szerepel. Arra, hogy a közvilágítási korszerűsítés központilag elbírált uniós támogatást kap, nem látott esélyt a városvezetés, ezért önerős beruházásba fogtak. A város azt várta a korszerűsítést elvállaló cégtől, hogy saját költségén a település összes köztéri lámpáját cserélje le és üzemeltesse, s mindennek az árát az önkormányzat a beruházásból eredő áramdíj-megtakarításból akarta kifizetni. 2016-ban ki is írták a tendert, ám az első két forduló eredménytelen volt, mert az egyetlen pályázó, egy nagykanizsai cég előbb 30,7 majd 27,7 millió forintot kért volna évente a rendszer a kiépítésért és az üzemelésért 164 hónapon keresztül. A város ezt sokallta, ezért kiírtak egy harmadik fordulót, s azt egy pesti cég nyerte, évi 19 milliós ajánlattal. A korszerűsítés tavaly megtörtént. Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere szerint a leírt szerződés hasznos a városnak, hisz az áramdíj 58 százalékos megtakarítása fedezi a pesti cég által benyújtott éves számlát, miközben a rendszer felújítására, a LED fényforrások cseréjére nem kell költeniük. Tizennégy év múlva a 2923 fényforrást működtető rendszer átszáll Dombóvárra.

A 3800 lelkes Baranya megyei Bólyon 2012-ben a város 500 köztéri, 42 wattos kompakt fénycsövét 15 wattos LED fényforrásokra cserélték, s ezt a munkát egy komlói cég 10 millió forintért végezte el, öt év garanciát vállalva. Az utcák megvilágítása 2-3 százalékkal lett jobb, az önkormányzat villanyszámlája pedig 7 millióról 2,7 millióra mérséklődött, a saját erős beruházás két és fél év alatt megtérült – mondta el lapunknak Hárs József, a települést 1990 óta vezető, független polgármester. Az 1800 lelkes Szederkény 2014-ben cserélte le 150, utcai kompakt fénycsövét LED-re, saját forrásból. Ez a beruházás is megtérült 3 év alatt, tudtuk meg a falu független polgármesterétől, Hergenrőder Jánostól. A szederkényi közvilágítás korszerűsítését egy pécsi cég végezte, amely egyébként szeretett volna szerepet vállalni az 1,1 milliárdos pécsi világításkorszerűsítésben, ám ott az Elios ellen senkinek nem volt esélye.

Egészségügy - Értünk készülnek sztrájkra és tüntésre is

Publikálás dátuma
2018.02.21. 22:30
Népszava fotó
Sztrájkbizottságot alakított szerdán a Független Egészségügyi Szakszervezet(FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) – tájékoztatta a Népszavát Soós Adrianna, a FESZ elnöke. 

A két szakszervezet szerdán három és félórás közös, a küldöttekkel kibővített elnökségi ülésen határozott arról, hogy hétfőn eljuttatják a miniszterelnökség titkárságára követeléseiket, és egyben kérik, jelöljék ki a kormányzati tárgyalókat. A két szakszervezet azonnali intézkedéseket vár a kormánytól, miután úgy ítélték meg, hogy az eddigi béremelésekkel sem keresnek eleget az egészségügyben dolgozók. Ezért egyebek mellett két új bértáblát kérnek: az egyiket az egészségügyben dolgozó műszakiaknak, a másikat a szakdolgozóknak. E táblák szerint a végzettségtől függően, a munkában eltöltött évek számával arányosan a mostanihoz képest 20-80 ezer forinttal nőhetnének a jövedelmek.

Mindezeken felül a 20-30 ezer forintos műszakpótlékok 100 százalékos emelését is követelték. Szerintük a bértábla váltására azért van szükség, mert a jelenlegiben súlyos aránytalanságok vannak, nem kellően differenciált: sok területen nagyon alacsony alapbéreket tartalmaz. Soós Adrianna szerint a tegnap postázott újabb nyolcszázalékos emelés is sokaknak okozott csalódást, mert a jelenlegi bértáblában az alap besorolás a minimálbérnél kisebb összegről indul, ezért nagyon sokan most sem kaptak semmit, vagy csak néhány ezer forintot.

A szakszervezeti vezető elmondta azt is, a sztrájktárgyalásokkal párhuzamosan március 24-én utcára hívják az embereket. A demonstrációval azokért a kollégáikért szeretnének kiállni, akik - miután háziorvosi vagy fogorvosi praxis alkalmazottai - nem tudnak sztrájkolni, ellenben meglehetősen kicsi bérért alkalmazzák őket az önkormányzatok vagy a praxis tulajdonosok.