Egyre kevesebbet ér a csok

A használt lakások esetében a budapesti vevők jártak a legrosszabbul az elmúlt években.

Hiába emelkedtek a bérek, hiába osztogatja a kormány a csokot, az ingatlanárak drasztikus emelkedése miatt ma nehezebb megvenni egy lakást, mint három évvel ezelőtt volt – derül ki a témába vágó elemzésekből. Az átlagkereset például tavaly csaknem 13 százalékkal emelkedett, az ingatlanokért viszont átlagosan 18 százalékkal kell többet fizetni most, mint egy évvel korábban. Az Otthontérkép Csoport adatai szerint 2015-höz képest még nagyobbra nyílik az olló: a bruttó átlagkereset 33 százalékkal nőtt ugyanis három év alatt, a lakásárak viszont 66 százalékkal emelkedtek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. településtípus szerint is vizsgálta a kérdést. Eszerint a használt lakások esetében a budapesti vevők jártak a legrosszabbul az elmúlt években. A fővárosban ugyanis 2015 és 2017 között a három gyerek után felvehető családok otthonteremtési kedvezménye (csok) összegének több mint háromszorosával, 7,2 millió forinttal nőtt egy átlagos, 60 négyzetméteres használt budapesti ingatlan ára.

Emlékezetes: a kormány 2015 júliusától vezette be a csokot, amelynek összege használt lakás vásárlásakor egy gyerek esetén 600 ezer, két gyerek esetén 1,43 millió, három gyerek esetén pedig 2,2 millió forint lehet. A fővárosban viszont tavaly már átlagosan csaknem 25 millió forintba került egy 60 négyzetméteres lakás, vagyis a legmagasabb összegű csok is csak kevesebb, mint 10 százalékát fedezi egy átlagos, használt budapesti ingatlan árának. A megyeszékhelyeken 12 millió forint körül lehetett venni 2017-ben egy ilyen ingatlant, így itt a lakásár 18 százalékát adja a legmagasabb összegű csok.

Újépítésű lakások vásárlása esetén két gyerektől már nagyobb a csok összege: két gyerek esetén 2,6 millió, 3 gyerek esetén pedig 10 millió forint. Budapesten azonban még a legmagasabb támogatás is csak az ingatlanárak harmadát teszi ki, a 10 millió forintos csok kétharmadát felemésztette a lakásárak emelkedése. A csok 2017-ben ezzel együtt a fővárosban megközelítőleg 15 négyzetméter pluszt jelentett, szemben a 2015-ös 25 négyzetméterrel.