Vidékre tartó e-boltok

Publikálás dátuma
2018.02.22 06:20

Fotó: /
Szakosodással "támadnának" az online boltok, de az új adatvédelmi előírások körüli kérdőjelek nehezítik helyzetüket.

Bár a hagyományos kiskereskedelemhez képest továbbra is háromszoros sebességgel bővül a hazai online értékesítés, a vásárlói kör úgy tűnik, már elérte plafonját. Jelenleg mintegy 3 millió magyar vásárol több-kevesebb rendszerességgel a webáruházakban, számuk azonban az utóbbi években már csupán néhány százezer fővel bővült. Ők ugyanakkor egyre többször és egyre nagyobb értékben vásárolnak: ez magyarázza, hogy az online kereskedelem forgalma tavaly már átlépte a 360 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedést jelent. Összességében a webáruházak 83 százaléka is sikeresebb évet zárhatott, mint egy évvel korábban.

Mindebben a már hazánkban is meghonosodott Black Friday erőteljes piacalakító hatással bír: a tavaly november 24-re eső akciónap nettó 27 milliárd forint forgalmat generált. A kampányba minden eddiginél több e-kereskedő szállt be, igazán profitálni azonban csak a nagyobb webáruházak tudtak belőle. A kisebbek számára a Black Friday inkább egyfajta kényszerpályát jelent. Aki ugyanis kimarad, az vásárlót veszít, hiszen a rendkívül árérzékeny magyar vásárlókat leginkább az akciókkal lehet megfogni.

Nem véletlen tehát, hogy a 2017-es évet a nagy webáruházak egymásra licitáló leárazási dömpingje határozta meg, amivel a kisebbek egyáltalán nem, de még a közepes e-boltok is csak erőn felül, profitrátájuk nagymértékű beáldozásával tudtak lépést tartani. Az erős árverseny ennek ellenére 2018-ban is az online szektor fő jellemzője marad, hiszen ezzel lehet a legnagyobb mértékben piacot szerezni és növelni a vásárlási gyakoriságot – mondja Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője. Megjegyezte: a kisebb kereskedők számára sem teljesen reménytelen azonban a helyzet. Számukra az egyik kitörési pont a specializálódás lehet, hiszen a rétegtermékekre nagy a kereslet. Az olyan árucikkeknél mint például a szaniter, a bútor, az építőanyag, az autó-motor, a sportszerek vagy a kreatív hobbi, a vásárlók keresik a többletinformációkat, ezért ezen termékek árusításánál gyors és látványos forgalombővülést lehet elérni, ha nem csupán kilistázza a webáruház a termékeket, hanem a jól célzott tartalommarketing eszközével is él.

Ehhez persze nem árt ismerni a lehetséges vevőket. Az alacsonyabb jövedelmű megyékben például teljesen más vásárlói preferenciákkal és szokásokkal találkozhatunk, mint Pest megyében vagy Budapesten – mutatott rá Madar Norbert. Márpedig az online vásárlások tekintetében egyáltalán nem olyan vízfejű az ország, mint sok más szempontból: Budapesten mindössze az online vásárlók 25 százaléka él, és a forgalomnak is alig több, mint harmadát adja csak a főváros, így komoly növekedési potenciál rejlik a vidéki vásárlókban. A célzott kampányokhoz ugyanakkor a webáruházaknak a korábbiaknál részletesebb adatokra lenne szükségük. Ezek beszerzése és felhasználása azonban korántsem lesz egyszerű a közeljövőben.

Az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR ugyanis részben éppen a vásárlói adatok korlátlan gyűjtésének és felhasználásának szabna gátat, ezért az egész unióban egységes szigorú követelményeket ír elő a személyes adatok kezelésére és tárolására, valamint komoly – akár 20 millió eurós - büntetési tételeket helyez kilátásba azok megsértése esetén. A fő problémát azonban nem ez jelenti, hiszen a magyar jogszabályok már eddig is szigorú előírásokat tartalmaztak. Néhányat - jellemzően az ágazati szabályokat - azonban még hozzá kellene igazítani a május 25-én életbe lépő uniós irányelvekhez, ezekkel azonban mindeddig adós maradt a kormány. A webáruházak így most tanácstalanok: hiszen nem tudják, nem is tudhatják biztosan, vajon megfelelnek-e az új előírásoknak, vagy sem.

Kelet-Közép-Európában egyébként a magyarországi vállalkozások vannak a leginkább lemaradva a GDPR-ra való felkészülésben. Bár az új előírások nem csupán a webáruházakra, hanem az összes vállalkozásra, intézményre vonatkoznak, a Microsoft régiós kutatása szerint a hazai cégek harmada még csak nem is hallott a GDPR-ről. Döntő többségük azt sem tudja, vonatkoznak-e rá ezek az előírások, és semmiféle terve nincs is arra vonatkozóan, hogyan feleljen meg a szabályoknak. Összehasonlításul: a régióban mindössze a cégek 12 százaléka nyilatkozott így.

2018.02.22 06:20

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35

Hiába a magasabb bérek, égető a munkaerőhiány a hazai építőiparban

Publikálás dátuma
2018.12.15 07:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A hatékonyság is jóval az európai átlag alatt van.
Idén az elemzők becslése szerint 22 százalékkal haladhatja meg az építőipar növekedése a múlt évit. Az ágazat teljesítménye év végéig elkérheti a 3000 milliárd forintot, az átlagos 2500 milliárd helyett. Ám ez a kiemelkedő szám sem feledtetheti, hogy 2017-ben még 30 százalékkal bővült az építőipar 2016 -hoz képest. Jövőre pedig az Euroconstruct előrejelzése szerint már alig 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László 12 százalékos növekedéssel számolt a szervezet pénteki évzáró közgyűlésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. még ezt nagyon optimista prognózisnak tartja, s legföljebb 5 százalékos bővülést tart valószínűnek – mondta a Népszavának Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója.  A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit.  Ezzel azonban csínján kell bánni Petz Raymund szerint, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szerződéseknek többnyire csak a negyede valósul meg. Óvatosságra int az is, hogy a kormányzati és sok elemző várakozásával szemben kétséges, hogy az ez évre várt 20-25 ezer újlakás átadása megtörténhet-e. Az év első tíz hónapjában ugyanis valamivel több, mint 10 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. A két utolsó hónap során ugyan még átadhatnak néhány ezer lakást, de a végső szám legföljebb alulról súrolhatja a 20 ezret. Varga Mihály pénzügyminiszter az évzáró közgyűlésen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) további kiterjesztését is megemlítette, különös hangsúlyt helyezve a vidéki, főleg az 5 ezer lakos alatti települések újlakás építésének támogatását. Szakemberek szerint ez utóbbi sikerét leginkább nem a támogatás emelése, hanem a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztés ösztönözhetné. A pénzügyminiszter összességében biztató jövőképet rajzolt fel a szektor szereplői elé. Közölte, 2018-2023 között csak az állami megrendelések elérik majd a 14 ezer milliárd forintot, amibe természetesen az uniós források is beleértendők. Egyebek mellett folytatódik a 2015-ben meghirdetett Modern Városok program is, amely többek között a megyeszékhelyeket lenne hivatva bekapcsolni gyorsútakkal az országos autópályahálózatba. Az eddigi eredményeket látva, bőven van hová fejlődni – jegyezte meg egy építési vállalkozó. A miniszter szerint további 8 ezer milliárd forint értékben magánberuházók is megjelennek az építőipari piacon, mint például a BMW debreceni gyára. Igaz, tehetjük hozzá, abban 12 milliárd forint magyar adófizetői pénz is lesz. A gondok között az ÉVOSZ elnöke és a miniszter is megemlítette az egyre égetőbb munkaerőhiányt, a nem kielégítő hatékonyságot - a termelékenység például fele a nyugat-európai átlagnak -, de a cégek ezekből fakadó alacsony versenyképességével sem elégedettek. Varga reményét fejezte ki, hogy tovább emelkednek a bérek, hiszen az építőiparban még csak bruttó 230 ezer forint az átlagbér, miközben az autóiparban ez már 300 ezer forint. A 2013-as mélyponthoz, a 270 ezres létszámhoz képest most 330 ezren dolgoznak a szektorban, ám, mint Koji László többször is nyilatkozta, az újonnan felvettek többsége segédmunkás, akiket még a betanított munkákra is oktatni kell. A kormány a technikai, technológiai fejlesztések, a hatékonyság növeléséért idén összesen 16, jövőre 6 milliárd forint támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A megfelelő szakember, illetve utánpótlás kinevelése, illetve a technikai, technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésre fordított összegektől érdemi hatást legföljebb középtávon lehet majd remélni– állította Petz Raymund. A közgyűlésen ugyan kerülték, hogy a rabszolgatörvény várható hatásáról kérdezzenek, vagy elemezzék azt, a szakember úgy vélte: az évi 400 órára emelt túlórakeret az építőipart nem igazán érinti, hiszen, ha van megbízás, akkor most is általános a napi 12-14 órás, többnyire hat napos munkavégzés.

Még tart a lendület

Októberben az építőipari termelés 18,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 15,7, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérve az építőipar termelése 0,5 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzték hozzá. A megkötött új szerződések értéke 11,4 százalékkal haladta meg a tavaly októberieket, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,5 százalékkal kisebb volt. Októberben ipari és egészségügyi épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 53 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év októberében volt. Az év első tíz hónapjában építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 15,9 százalékkal, az egyéb építmények építése 31,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 26,3, az egyéb építményeké 43,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot.     

2018.12.15 07:45
Frissítve: 2018.12.15 07:45