Nem lesz díszpolgár Pamuk

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:48
Fotó: Molnár Ádám

Szarajevó díszpolgári címet akart adni Orhan Pamuk török írónak, de a város visszakozott - adta hírül az AFP. Állítólag azért, mert nem akarják magukra haragítani Törökországot. Pamukot - aki tavaly a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt - egy helyi könyvkiadó-könyvesbolt terjesztette fel a címre. Pamuk épp egy forgatókönyvet ír a háborús Boszniáról és tavasszal állítólag a városba látogat. Az ügyben döntő önkormányzati bizottság először megszavazta a Nobel-díjas író díszpolgárságát, második körben viszont leszavazták azt. A politikai ellenzék szerint a főváros nem akarja megsérteni a török elnököt, Recep Tayyip Erdoğant, akinek Pamuk nagy kritikusa, a kormány viszont - többek között a nagy összegű török befektetések miatt - jó viszonyt ápol vele.

Szerző

Händel operavállalkozásai időnként csődbe mentek

Händel huszonhárom oratóriumot írt , a Magyar Händel Társaság és a Savaria Barokk Zenekar, Németh Pál vezetésével arra vállalkozott, hogy ezeket sorra bemutatja Magyarországon. A szerző születésének 333. évfordulóján, február 23-án este, a Susanna kerül sorra a Pesti Vigadóban.

Németh Pál lapunknak elmondta, hogy Göllesz Zoltánnal a Händel Társaság lelkével együtt találták ki a sorozatot, a társaság sokat segít a szervezésben, a hírverésben. Aki szereti, Handel 333 címkével akár bort is vehet. „Händel Londonban saját vállalkozásaiban vitte színre operáit, ezekkel többször megbukott, míg végül az 1740-es években a közönség érdektelensége miatt végleg elfordult a műfajtól. Oratóriumaival azonban sikereket aratott, 1749 februárjában mutatták be a Susannát. A különbség a két műfaj között nem is olyan nagy, már annak idején is előfordult, hogy ezeket jelmezekben, de szcenírozás nélkül mutatták be” – avat be minket a tudnivalókba a karmester. 2011-ben kezdődött az a sorozat, amely minden Händel oratórium előadását tűzte ki célul, tizedikként most a vének által igaztalanul megvádolt erényes feleség történetét feldolgozó művet adják elő énekes és hangszeres művészek. A mű a zeneszerző utolsó alkotói korszakának termése, amikor sok nagyszerű alkotása keletkezett. „A címszerepet éneklő Baráth Emőkével már zeneakadémista korában is dolgoztunk együtt, azóta nemzetközi karrierje hatalmas lendületet vett, úgyhogy komoly nehézséget okozott az időpont egyeztetése. Nagyon örült azonban, hogy elénekelheti az igényes szerepet, amellyel még nem találkozott pályafutása során. Széles skálán mozog a sok-sok énekelni való, amelyeknek megvalósítására Emőke világszínvonalon képes” – tudjuk meg a zenei vezetőtől. „Mint minden Händel oratóriumban, itt is hangsúlyos szerepe van a kórusnak, a Debreceni Kodály Kórus, amellyel a zenekar már évtizedek óta tart együttműködésünk kiválóan látja el feladatát” – jegyzi meg Németh Pál. A Susannát legjobb tudomásuk szerint még nem játszották hazánkban, és éppen ez is volt a szándék: olyan műveket bemutatni, amelyek nem szerepelnek gyakran a koncertek repertoárján.

Szerző

Vonós gesztusok

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:46

Kortárs amerikai mű, XX. századi ritkaság és jól ismert klasszikus Baráti Kristóf és a Pannon Filharmonikusok műsorán.

Az utóbbi időben a világban egyik leghíresebb magyar hegedűművészeként számon tartott Baráti Kristóf, a magyar származású karmester Gilbert Varga, a Pannon Filharmonikusok és egy ritkán játszott mű, Samuel Barber Hegedűversenye találkozásának lehetnek tanúi péntek este a Müpában.

Gilbert Varga, a koncerten vezénylő karmester hegedűsnek indult, édesapja Varga Tibor világhírű hegedűművész volt. A szólózenész karrier helyett a vezénylést választotta, de vajon le tudja-e, és egyáltalán le kell-e tagadnia vonós mivoltát – kérdezte lapunk Baráti Kristóf hegedűművészt. - Érezhető annak különbözősége, hogy egy-egy karmester milyen hangszeren tanult zenélni. Akaratlanul is megjelennek azok a jegyek, amelyeket a hangszerrel gyerekkorától magába szív, vezénylés közben látszik, hogy inkább vonós vagy ütős gesztusai vannak. Gilbert Varga nagyon kiegyensúlyozott gesztusrendszerrel dolgozik – osztja meg tapasztalatait Baráti Kristóf.

Általában egy próba és egy főpróba, most kivételesen két próba és egy főpróba és a ritkán játszott mű miatt a zenekar hosszabb előkészítése előzi meg a hangversenyt. - A karmester akkor látja el jól a feladatát, ha nem csupán a szólistára reagál, nem közvetítő fogaskerékként működik a zenekar és a szólista között, hanem egyfajta kamarazenekart alkotnak úgy, hogy eközben képes a hangszeres szólista koncepcióját értelmezni és magáévá tenni. Ez nem karmesteri vagy hangszeres szólista aspektusból érdekes, hanem a zene egészének szempontjából, leginkább annak a próbája, hogy mennyire organikusan kapcsolja össze a szereplőket és a műveket – mutatja be az ideális karmestert a hegedűművész.

Általában nem Baráti Kristóf alakítja ki a koncertprogramot, de arra mindenképp próbál figyelni, hogy egy szezonon belül ne bővítse túl a repertoárját. Samuel Barber művét nagyon szívesen játssza. - Rendkívül ritka a XX. századi muzsikák között az ennyire lágy, nyílt és felszabadult hangulatú zene, mint Barber 1939-ben Svájcban megírt Hegedűversenye – magyarázza az okot.

- A hegedűrepertoár nem annyira gigantikus, hogy szerzőket vagy korokat preferáljak, rengeteg a remekmű, és őszintén tudok kapcsolódni mindegyikhez – válaszolja Baráti Kristóf a kedvencről szóló kérdésre. - Brahms, Beethoven, Csajkovszkij és Paganini első hegedűversenye a kor csúcsa, de nem szeretek hierarchiát felállítani sem művekre, sem szerzőkre vonatkozóan. Amikor készülök, akkor az adott mű a kedvencem – mesél viszonyulásáról Baráti Kristóf hegedűművész.

Névjegy
Baráti Kristóf Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész. 1979-ben született Budapesten. Zenész családból származik, így első hegedűtanára édesanyja, Kákonyi Borbála volt. 2 és 12 éves kora között Venezuelában élt, nyolcévesen itt adta első zenekari kíséretes koncertjét. A Zeneakadémia Kiemelt Tehetségek Osztályában Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos voltak tanárai. Számos versenyt nyert meg, köztük a hegedűsök Oscarjaként is emlegetett „Paganini” Nemzetközi Verseny - első díját 2010-ben Moszkvában.

Infó: Pannon Filharmonikusok E.ON koncertsorozat:

Kontinenseken át

John Adams: Short Ride in a Fast Machine

Samuel Barber: Hegedűverseny

Szergej Szergejevics Prokofjev: Rómeó és Júlia – részletek az I. és II. szvitből

Közreműködik: Baráti Kristóf – hegedű

Vezényel: Gilbert Varga

Február 23. 19.30, Müpa

Baráti Kristóf hazai koncertjei a közeljövőben
Március 8-án a MÁV Szimfonikusokkal és Várdai István csellistával, március 26-án a Budapesti Vonósokkal és szintén Várdai Istvánnal lép fel. Április 14-én, 15-én és 16-án a Zeneakadémián a Prágai Filharmónia kamarazenekarával Mozart összes versenyművét adják elő.