Trollhadsereggel támad a német szélsőjobb

Trollhadsereget tart fenn a német jobboldali radikális párt, az Alternatíva (AfD) – értesült több német médium. A virtuális csoport tagjait az úgynevezett „Reconquista Germanica” („Németország visszafoglalása”) nevű szerveren toborozták. Itt szervezték meg azt, hogy a különböző csatornákon posztoljanak, megosszanak, kommentáljanak kormány-, illetve menekültellenes bejegyzéseket. A virtuális hadsereg azzal a céllal jött létre, hogy befolyásolja a tavaly szeptemberi német parlamenti választás eredményét. Számos álpostafiókot hoztak létre a különböző közösségi oldalakon, a Twitteren, a Facebookon, valamint a YouTube videomegosztó portálon. A szerveren ötezer „hazafi” regisztrálta magát, hogy „megmentsék Németországot”.

A Süddeutsche Zeitungnak, valamint két regionális német televíziónak sikerült betekintést nyernie a szerver tartalmába. Kiderült, hogy a trollhadsereget szélsőjobboldaliak hozták létre. Egyebek mellett a neonáci NPD, illetve az AfD ifjúsági szervezete áll mögötte. A fő szervező azonban egy jobboldali bajorországi személy, aki 2010 óta oroszbarát és Amerika-ellenes videofelvételeket terjeszt YouTube csatornáján, 30 ezer feliratkozóval rendelkezik.

Az említett médiumok szerint nem bizonyítható, hogy az álhírterjesztők bármiféle hatást gyakoroltak volna a voksolás végkimenetelére. Az azonban egyértelműen kimutatható, hogy a politikai vitákat befolyásolni tudták. Heteken keresztül közöltek hamis posztokat, manipulált videókat, rasszista bejegyzéseket, hogy így tolják az AfD szekerét. Folyamatosan, hozzászólásokban támadták a Zöldek, a Balpárt, az SPD, valamint a CDU választási kampányfilmjeit. Ezért e pártokat elérhetetlenné tették a kommenteket a YouTube videók alatt. Különösen aktvíak voltak e csoport tagjai Angela Merkel és Martin Schulz televíziós vitái során, „hazaárulóknak” minősítve őket. Aggasztó, hogy a csoport tagjai ma is befolyásolni próbálják a közvéleményt.

Hogy mekkora jelentősége lehet az álhírek terjesztésének, erre a klasszikus példa a 2016 novemberi amerikai elnökválasztás, melynek során több ezer nacionalista, rasszista, az „Altright”-mozgalomhoz kapcsolható felhasználói oldal jött létre csak azért, hogy az álhírekkel Donald Trumpot segítsék. Döntő szerepet játszott ebben egy orosz trollhadsereg, amely kiterjedt internetes hálózatot hozott létre.

Szerző

Kampány az egymillió aláírásért

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:33

A hátralévő másfél hónapban még összegyűlhet a szükséges egymillió aláírás, hogy a szervezők benyújthassák Brüsszelben az őshonos kisebbségek védelmének európai jogszabályba foglalását célzó kezdeményezésüket. A szervezők a kampány tavaly áprilisi kezdete óta több mint 650 ezer aláírást gyűjtöttek össze a tagállamokból — mondta el Vincze Lóránt, az őshonos kisebbségek európai ernyőszervezetének (FUEN) elnöke egy szerdai brüsszeli sajtóbeszélgetésen.

A kilenc pontból álló Kisebbségi Mentőcsomag nevet viselő törvényjavaslat-gyűjtemény elindítói többek között azt szeretnék, ha uniós törvények rendelkeznének a kisebbségek nyelvi és kulturális védelméről. Indítványozzák egyebek között, hogy az Európai Unió forrásokkal támogassa a kisebbségi nyelvet beszélő közösségeket, és biztosítsa számukra a szolgáltatásokhoz és az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférést az anyanyelvükön.

Ahhoz, hogy a Kisebbségi Mentőcsomag kezdeményezői hivatalosan benyújthassák a javaslataikat az Európai Bizottságnak, egy év alatt hét uniós országból összesen egymillió ember írásos támogatását kell megszerezniük. Az előírások azt is megszabják, hogy az egyes tagállamokból legkevesebb hány aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy a felvetéseikkel egyáltalán foglalkozni kezdjen a közösségi jogszabályokra egyedüliként javaslatot tehető Európai Bizottság.

Mostanáig Magyarországról, Romániából és Szlovákiából sikerült összeszedni a kisebbségvédelmi indítványokat támogató kellő számú aláírást, sőt, annak a többszörösét. A FUEN elnöke reményt lát arra, hogy az április 3-iki határidőig Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Szlovéniában is meglegyen a szükséges mennyiség. Ehhez azonban új lendületet kell adni a kampánynak. Magyarországon sem áll le az aláírásgyűjtés, nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök videóüzenetben buzdított a kezdeményezés támogatására.

A Kisebbségi Mentőcsomag kampánya során szerzett tapasztalatok megerősítik, hogy az európai polgárokat közvetlen jogszabály-kezdeményezési hatáskörrel felruházó uniós rendelet módosításra szorul. Az Európai Bizottság már letette az asztalra a javaslatait, amelyek a folyamat egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét célozzák. A készülő európai parlamenti jelentés szerzői azt szeretnék, ha a képviselőtestületnek nagyobb beleszólása lenne a kezdeményezések értékelésébe és a tárgyalási folyamatba.

Témák

Mélyül a szír pokol

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:32
A légitámadásoknak sok gyerekáldozatuk is van Fotó: AFP/Khaled Akasha/Anadolu Agency
Nincs javulás Kelet-Gútában, a kormányerők bombázása nyomán előállt humanitárius vészhelyzetben. Törökország is tovább feszíti a húrt, államközi fegyveres konfliktust kockáztatva.

Recep Tayyip Erdogan szerint legitim célpont mindenki, aki szembeszáll a kurdok lakta Afrint megszállni készülő török hadsereggel. A török elnöki hivatal szerdai közleménye szerint Ankara kész katonailag is szembeszállni bárkivel, aki segítséget nyújt a szíriai kurd milíciának, a YPG-nek, amelyet most szárazföldi offenzívával próbál kiszorítani Ankara a török határ közelében fekvő szíriai Afrin településről. A figyelmeztetést azt követően adták ki, hogy kedden este a szír hadsereggel szövetséges milíciák siettek a kurdok védelmére. Ankarai közlés szerint a kormányerőket visszaszorította a török tüzérség, nem tudtak behatolni a településre, de az Euronews tudósítása szerint a rezsimhű katonák behatoltak Afrinba és úgy nyilatkoztak, addig maradnak, míg vissza nem verik a „zsarnok törökök offenzíváját”. Így Afrinban bármelyik percben farkas szemet nézhetnek Erdogan és Aszad elnök csapatai, ami nemzetközi konfliktushoz vezethet, jegyzi meg az Euronews.

A kelet-gútai harcok tegnap is folytatódtak, a Damaszkusz külvárosának számító településen egyre kritikusabb a helyzet. Az oroszok által támogatott szír légierő napok óta bombázza a felkelőket, többek között hordóbombákkal is, az áldozatok zöme pedig civil. Már több mint 300 civil vesztette életét, a humanitárius katasztrófa pedig további százezreket fenyeget. Az ENSZ felszólítása sem volt elegendő ahhoz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az ostromgyűrűbe zárt lázadókhoz, akik már nemcsak kórházak és gyógyszerek, de alapvető élelmiszerek és ivóvíz nélkül próbálják túlélni a poklot.

Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek, a nyugati országok is hangoztatják, a kelet-gútai ostrom háborús bűn, az Aszad-rezsim naponta követ el háborús bűnöket. Kelet-Gútát valóban zömében dzsihádista felkelők uralják, de a városban több mint 400 ezer civil rekedt, máris számos gyermekáldozata is van a légicsapásoknak. A szíriai kormány cáfolja, hogy civileket bombáznának, csakhogy a civil áldozatok száma mégis egyre nő. Azt is tagadja, hogy hordóbombákat dobnak le. Tegnap a Kreml is hivatalos cáfolatot adott ki, Dmitrij Peszkov szóvivő alaptalan vádaskodásnak nevezte, hogy Oroszország háborús bűnök lekövetését támogatná. A légitámadás intenzitása arra utal, hogy a szír kormányerők rövidesen megkezdik Kelet-Gúta szárazföldi ostromát, amely az utolsó lázadók kezén lévő terület a főváros közelében. Szárazföldi támadás esetén a gútaiaknak nincs sok esélyük, többek között azért sem, mert megosztottak, a települést uraló csoportosulások már többször egymással is összecsaptak.

Mindezzel párhuzamosan körvonalazódik az újabb összecsapás az idlibi felkelők között is. Szíriai Felszabadítási Front néven egyesült múlt hét végén két iszlamista tömörülés, az Ahrar al-Sham és a Nour al-Din al-Zenki, azzal a céllal, hogy erősítsék pozícióikat az Idlib tartományt és Aleppó tartomány északi részét uraló dszihadistákkal szemben, közölte az AFP hírügynökség. Idlib az egyetlen szíriai tartomány, amelyet szinte egészében máig a dzsihádisták uralnak, elsősorban a Hayat Tahrir al-Sham koalíció, amelyet az al-Kaida helyi szárnya, a korábbi an-Núszra Front ural. A hírügynökségnek nyilatkozó Sam Heller, az International Crisis Group elemzője szerint az egyesülés a dzsihadisták megfékezése céljából történt, ugyanis a Hayat Tahrir al-Sham az utóbbi időben megerősödött és újabb összecsapásra készül a Zinki ellen. A Zinki és az Ahrar a két legjelentősebb nem dzsihadista felkelőcsoport, amely fékezi az al-kaidások terjeszkedését. A különböző Aszad elleni fegyveres csoportok 2013 óta többször egymás ellen is harcoltak már. A Zinki azon 42, a CIA által is megvizsgált és mérsékeltnek tartott lázadó alakulatnak, amely fegyvereket, többek között BGM-71 TOW páncéltörő rakétákat is kapott az Egyesült Államoktól. Az Iszlám Állam ellen nem, de a kormányhadsereg ellen mindvégig harcolt. Az Ahrar al-Sham vahabita, szalafista szervezet, amely elsősorban Szaúd-Arábia és Katar támogatását élvezi.

Szerző