Händel huszonhárom oratóriumot írt , a Magyar Händel Társaság és a Savaria Barokk Zenekar, Németh Pál vezetésével arra vállalkozott, hogy ezeket sorra bemutatja Magyarországon. A szerző születésének 333. évfordulóján, február 23-án este, a Susanna kerül sorra a Pesti Vigadóban.
Németh Pál lapunknak elmondta, hogy Göllesz Zoltánnal a Händel Társaság lelkével együtt találták ki a sorozatot, a társaság sokat segít a szervezésben, a hírverésben. Aki szereti, Handel 333 címkével akár bort is vehet. „Händel Londonban saját vállalkozásaiban vitte színre operáit, ezekkel többször megbukott, míg végül az 1740-es években a közönség érdektelensége miatt végleg elfordult a műfajtól. Oratóriumaival azonban sikereket aratott, 1749 februárjában mutatták be a Susannát. A különbség a két műfaj között nem is olyan nagy, már annak idején is előfordult, hogy ezeket jelmezekben, de szcenírozás nélkül mutatták be” – avat be minket a tudnivalókba a karmester. 2011-ben kezdődött az a sorozat, amely minden Händel oratórium előadását tűzte ki célul, tizedikként most a vének által igaztalanul megvádolt erényes feleség történetét feldolgozó művet adják elő énekes és hangszeres művészek. A mű a zeneszerző utolsó alkotói korszakának termése, amikor sok nagyszerű alkotása keletkezett. „A címszerepet éneklő Baráth Emőkével már zeneakadémista korában is dolgoztunk együtt, azóta nemzetközi karrierje hatalmas lendületet vett, úgyhogy komoly nehézséget okozott az időpont egyeztetése. Nagyon örült azonban, hogy elénekelheti az igényes szerepet, amellyel még nem találkozott pályafutása során. Széles skálán mozog a sok-sok énekelni való, amelyeknek megvalósítására Emőke világszínvonalon képes” – tudjuk meg a zenei vezetőtől. „Mint minden Händel oratóriumban, itt is hangsúlyos szerepe van a kórusnak, a Debreceni Kodály Kórus, amellyel a zenekar már évtizedek óta tart együttműködésünk kiválóan látja el feladatát” – jegyzi meg Németh Pál. A Susannát legjobb tudomásuk szerint még nem játszották hazánkban, és éppen ez is volt a szándék: olyan műveket bemutatni, amelyek nem szerepelnek gyakran a koncertek repertoárján.
