Előfizetés

Várható volt a tao-botrány

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:08

Nem érte váratlanul a szakértőket a tao-botrány, amiről lapunk hétfői számában jelent meg az első beszámoló. Ebben olvasható, hogy a magyar kormány félrevezette az Európai Bizottságot, amikor engedélyt kért - és kapott – arra, hogy magyar vállalkozások a társasági adójuk egy részével a sportlétesítmények építését és az utánpótlás fejlesztését támogassák.

- A gondolat jó volt, a végrehajtás viszont rosszul sikerült - mondta a Népszavának Muszbek Mihály. A sportközgazdász úgy számol, hogy a magyar sport évente 280-320 milliárd forint közötti összeget költ el, ebből 60-70 milliárd a tao. - Utóbbi összeg az egy év alatt befizetett összes társasági adó tíz százaléka - tette hozzá a szakember. - Az államnak annyit kellett volna tenni, hogy a beérkezett társasági adóbefizetések tíz százalékát az utánpótlás és a létesítmények fejlesztésére fordítja, és minden elköltött forintról tájékoztatja a közvéleményt. A cégek önkéntes felajánlása azonban valójában pont azt a célt szolgálta, hogy ne legyen látható, mire, mennyi pénzt fordítottak.

Ám ez a szándék nem változtat azon a tényen, hogy a tao közpénz, aminek felhasználását nem szabad titokban tartani, azzal el kell számolni. Várható volt, hogy nem lehet az idők végezetéig úgy elkölteni állami pénzeket, hogy azok felhasználása nem követhető nyomon - érvelt Muszbek.

A sportközgazdász szerint az Európai Bizottságtól érkezett forrásokra pályázatot kell kiírni. A tao elnevezést a szakember megszüntetné, a rendszert viszont nem, annak további működtetését szükségesnek tartja. - A profi futballt ki kell venni ebből a körből, egyetlen forintot sem kaphat ebből a forrásból, mert az sérti az esélyegyenlőséget a profi sportban, az utánpótlás viszont ellenőrizhető módon, eredménykényszer mellett támogatható lenne – jelentette ki Muszbek. - Pontosan mérhető, melyik akadémia, hány játékost nevel ki az első osztály számára, ezek a fiatalok hány perc játéklehetőséget kapnak. Ettől kellene függővé tenni a támogatás összegét. A rendszer megszüntetése, hirtelen leállítása óriási károkat okozna, ellenőrzött, a nyilvánosság számára látható és nyomon követhető módon kell folytatni. Az nem fordulhat elő, hogy valaki eredmény nélkül állami forráshoz jut - foglalta össze a feladatokat a szakember.

A stadionok építésénél a férőhelynek igazodnia kellene a látogatottsághoz. A sportközgazdász mindenhol egységárat állapítana meg egy ülőhelyre, amit a kluboknak ki kell gazdálkodniuk. Ez lehetne a megoldás arra, hogy mindenhol csak akkora stadion épüljön, amekkorára valós igény van. - Az új létesítmények nem üzemeltethetők piaci alapon, ezért nincs abban semmi meglepő, hogy Szombathelyen, Miskolcon vagy bárhol, ahol új stadion épül, gondot okoz az üzemeltető megtalálása – tette hozzá Muszbek Mihály. - Ezt a helyzetet úgy kellene megoldani, hogy - mivel állami beruházások keretében épülnek a létesítmények - mindenhol ugyanazt a céget kellene szerződtetni, amely megfelelő szakemberekkel el tudná látni ezt a feladatot.

Abban viszont nem lát kivetnivalót, ha ugyanaz a cég több stadiont is építhet.

Ez egy speciális terület, ami különleges szakértelmet igényel – hangsúlyozta a sportközgazdász, hozzátéve, hogy ha van olyan cég, amelyik jó munkát végez, akkor nyugodtan meg lehet bízni több sportlétesítmény felépítésével is.

Tarlós újabb OLAF-jelentést kérhet ki

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:06
A Rogán Antal vezette Belváros büszkén hirdette új főutcáját, amelynek megépítését, úgy tűnik, szintén korrupció kísérte - FOTÓ:
Felkérte a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármestert arra, hogy kikérje a „Budapest Szíve” programmal kapcsolatos Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentést. 

Mint emlékezetes, korábban a 15 milliárd forintos, többségében uniós belvárosi fejlesztési programról többször is felröppent, hogy a régóta vizsgálódó OLAF szerint súlyos csalások történtek és az uniós ellenőrök végül milliárdos nagyságrendű pályázati támogatás visszakérésére tettek javaslatot. Azonban – az Elios ügyhöz hasonlóan- a magyar ügyészség eredménytelenül zárta le a nyomozást, részben az elévülésre hivatkozva.

A keddi javaslatot az MSZP-s Szaniszló Sándor terjesztette be, majd némi meglepetésre a kormánypárti képviselők részben megszavazták. Arra ugyanis a fideszesek nemet mondtak, hogy Tarlós István nyilvánosságra is hozza a jelentés angol és magyar nyelvű változatát. Ugyanakkor Szaniszló Sándor szerint a döntés arra kötelezi Tarlós Istvánt, hogy kikérje a jelentést Pintér Sándor belügyminisztertől és átadja a fővárosi képviselőknek, így neki is.

Szaniszló Sándor elmondta: ha kezébe kerül a jelentés, azt haladéktalanul átadja a sajtónak. A szocialista városatya úgy véli, hogy a kormánypárt engedékenysége azzal magyarázható, hogy Szakács László képviselőtársa pert nyert a Fővárosi Törvényszéken, ahol kimondták, hogy az OLAF jelentések közérdekű adatok, így a fővárosi fideszes képviselők inkább elébe mentek egy újabb vesztes pernek.

Forráselvonás a fővárostól
Szorul a kormányzati költségprés Budapesten: újabb három milliárd forinttal, 12 milliárdra csökkentette az állam a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását - ez áll a tegnap elfogadott idei budapesti költségvetésben. Ráadásul 2018-ban az önkormányzatnak is fizetnie kell a szolidaritási hozzájárulást, ami további 5 milliárd forintos plusz költséget jelent majd Budapestnek. A büdzsé a főváros bevételeit 245 milliárdban, a kiadásait 377 milliárdban állapítja meg. A 131 milliárdos hiányt az előző évek maradványaiból, hitelből fedezi az önkormányzat, így a tavalyi 56-ról 75 milliárdra nő a főváros hitelfelvétele, ami után az idén 1 milliárd forintos adósságszolgálatot kell fizetnie Budapestnek.



Zugló ellenszélben - "Polgármester vagyok, nem az atyaúristen"

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:04
Zugló, Szugló utca - Róna utca sarok 1939-ben - Forrás: Fortepan, orig: JANKOVSZKY GYÖRGY
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Zugló.

A főváros XIV. kerülete 1950-ben nyerte el mai nevét, de eredetére mindjárt kétféle magyarázat is létezik. Az egyik szerint a "szuglyó" vagy a "zugla" szó a XIX. századi nyelvhasználatban sarok, zsákutca, vagyis ez a terület a pesti határ egyik sarka, míg a másik szerint a "szugló" német eredetű, és mocsárlyukat jelent. 

– Zugló Budapest egyik legszínesebb kerülete, mind építészetileg, mind a társadalom összetételében. Egyáltalán nem olyan hely, ahol ne lenne perspektíva – kezdte a lelkes bemutatást Karácsony Gergely. A XIV. kerületi polgármester szerint az emberek szeretnek itt élni, sőt gyakori, hogy olyanok is nagy elismeréssel beszélnek a kerületről, akik nem zuglói lakosok – vélekedett az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje, akit 2014-ben baloldali támogatással választottak meg városvezetőnek. Az tény, hogy akárkivel beszélgettünk Zuglóban, abban mind egyetértettek: nem szívesen hagynák el a kerületet.

A XIV. kerületben a sokszínűségnek megfelelően alakulnak a politikai erőviszonyok is. 2002-től 2006-ig jobboldali, 2006-tól 2010-ig baloldali, 2010-től 2014-ig jobboldali, míg 2014-től újra baloldali támogatással bíró polgármestert választottak meg a helyiek.  

– Elhoztuk a körzetek jelentős részét 2014-ben, de nem sikerült baloldali többséget elérnünk – magyarázta Karácsony, aki szerint minden rosszban van valami jó. – A kerület érdeke, hogy a Fidesz-frakció is hozzátegye a magáét a fejlődéshez – mondta. Épp ezért az ellenzéki politikusnak van egy kormánypárti alpolgármestere is, amiért komoly bírálatokat kapott. A balos kritika nem is volt alap nélküli, elég csak felidézni Rozgonyi Zoltán 2014-es Facebook-kommentjét, amelyben egy Karácsonyt támogató írásra azt válaszolta: „Nem én vesztettem, hanem Zugló és Ön is. Hamarosan rá fog jönni!.” A 2014-ben vesztes fideszes polgármesterjelölt a közösségi oldalán azóta sem fékezi magát: záporozik a kormánypropaganda, miszerint mostani főnöke Soros György katonája. 

– Rozgonyi a miniszterelnök-jelöltségem miatt osztja a propagandát, pedig az országos szerepemet Zuglóban nem veszem elő, hiszen itt más a dolgom. Még akkor is, ha az országban nagyjából ugyanazt csinálnám, mint a kerületben – szögezte le Karácsony. A polgármester szerint a zuglói Fidesszel sok mindenben más a véleményük, de ezeknek a vitáknak a jelentősége csökken, amikor éppen arról van szó, hogy melyik óvodát, iskolát, parkot újítsák fel a XIV. kerületben.  

A kormánypropagandát meghatározó „sorosozás” értelmetlenségéről Karácsony egy zuglói testületi ülést hoz fel példának. – A Fidesz indítványára tárgyaltunk a „Soros-tervvel kapcsolatos állásfoglalásról”. Kíváncsi voltam, hogy milyen érvet mondanak a kormánypárti képviselők az előterjesztés mellett, de meg sem szólaltak. Remélem a kampány után az egész ország visszatér a normalitások talajára, amibe a Soros-féle baromságok nem férnek bele – fogalmazott a XIV. kerületi polgármester. Karácsony egyébként azt vallja, hogy minden politikai együttműködésnek van politikai ára. – Azt kell felelős városvezetőként mérlegre tennem, ezt az árat érdemes-e megfizetnem, hogy a kerület dolgai jobban menjenek, és azt gondolom, igen - foglalta össze a döntése indokait.

Cikksorozatunk ellenszélben dolgozó ellenzéki polgármesterei szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy a Fidesz pályázati pénzek megvonásával bünteti a nem rájuk szavazó településeket. A Hír TV hozta nyilvánosságra, hogy Tamás Barnabás, Putnok kormánypárti vezetője ezt a maga obszcén módján és végletesen leegyszerűsítve úgy fogalmazta meg: "ha nem fideszes lesz a képviselőnk, akkor bizony szopni fogunk. L...szt fognak adni olyan területre, ahol nem fideszes a képviselő".

– Zugló az elmúlt három évben rengeteg forrástól esett el. Így sem szegény település, de minimum érdekes, hogy a kormány egyedi döntésekkel hozzávág milliárdokat olyan kerületekhez, ahol kormánypárti vezetőket választottak, de ahol nem, azokkal nem is foglalkozik – jelezte Karácsony. 

Bosnyák téri piac

Bosnyák téri piac

A kerülettel és a polgármesterrel - nyilván a kormányfői ambíciói miatt - a hatalomhoz közel álló médiumokban egyre többször foglalkoznak. Legutóbb például azt írták, hogy itt a legdrágább a parkolás. – Jól ismerem a budapesti kerületeket, egyáltalán nem Zuglóban a legdrágább az utcán hagyni az autókat. Az igaz, hogy lehetett volna olcsóbb, ha a Fidesz-frakció nem úgy szavaz, ahogy szavazott – reagált a Figyelő cikkére Karácsony. – Nyugodt ember vagyok, de akkor kicsit kijövök a sodromból, amikor a Fidesz-frakció ráerőszakol egy rossz döntést a testületre, amit nekem, mivel polgármester vagyok, nem pedig az atyaúristen, végre kell hajtanom, majd ezután a fideszes sajtó elmondja, milyen rossz döntéseket hoztam – hangsúlyozta a politikus.

Hiába nincs többségük, Karácsonyék a XIV .kerületben bevezettek egy olyan szociális modellt, amely gyakorlatilag összes elemében ellentmond a jelenlegi rezsim szociálpolitikájának. A zuglói önkormányzat a "modelljét" annak a filozófiának mentén építette fel, ami szerint a szociális biztonságnak van egy minimális szintje, s ezt minden polgárnak garantálni kell.

– A jelenlegi rendszerben a magasabb jövedelműeknek többet osztunk, mint lefelé, ezért fontos, hogy a limitált rendelkezésre álló keret oda jusson, ahol a legnagyobb szükség van rá – magyarázta a polgármester. Karácsony a kerület e téren hozott intézkedései közül három fő elemet emelt ki. Egyrészt a garantált minimáljövedelmet, ami egy olyan jövedelmi szint, ami alá a közösség egyetlen egy polgára sem süllyedhet. Ennek keretében az önkormányzat úgy határozott, hogy 28 500 forintig kipótolja mindazok jövedelmét, akinek ennél kevesebb jut havonta. A program másik fontos eleme a lakhatási biztonság megteremtése. A lakás elvesztése ugyanis Karácsony szerint olyan károkat okoz az egyén és a társadalom számára is, amelyet nagyon nehéz utólag kompenzálni. Az egészség szintén kiemelten védendő érték, Karácsony ezzel magyarázta, hogy az önkormányzat a támogatások közé visszahozta a gyógyszertámogatásokat is.

Őrs vezér tere

Őrs vezér tere

– Csak akkor megyek be a parlamentbe, és hagyom itt Zuglót, ha kormányváltás lesz – szögezte le újra a kormányfő-jelölt, aki büszke az eddigi eredményeire XIV. kerületi városvezetőként. – Tavaly április végén a helyi időközi választáson kétszer annyi szavazatot kaptunk, mint a Fidesz-jelöltje. Ha elégedetlenek lennének az itt élők, ez nem így történt volna – mondta optimistán Karácsony, de arra a kérdésre, hogy mi történne újabb Fidesz kétharmad esetén, pesszimistára vált. – Biztosra vehető, hogy amennyiben Orbán Viktorék kétharmaddal győznének áprilisban, akkor hozzányúlnának az önkormányzati rendszerhez, és a fővárosban kezdenék az átalakítást. Megszüntetnék a kerületeket, a polgármestereknek csak szimbolikus feladataik maradnának, ezzel pedig vége is lenne az önkormányzatiságnak Budapesten – fogalmazott az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje.

A Városliget kerülete
Zugló 1935-től létezik önálló kerületként, korábban Terézváros, Erzsébetváros és Kőbánya osztozott a területén. Ekkor a városrész a Rákosváros nevet kapta, és csak 1950-ben – Nagy-Budapest kialakulásakor – lett Zugló. A kerület legnagyobb zöld területe a Városliget, amelynek legidősebb, 1818-1830 között telepített platánfái József nádor alcsúti arborétumából származnak. A korukra tekintettel a népnyelv "napóleoni fáknak” nevezte őket.
Zugló, Szugló utca - Róna utca sarok 1939-ben - Forrás: Fortepan, orig: JANKOVSZKY GYÖRGY

Zugló, Szugló utca - Róna utca sarok 1939-ben - Forrás: Fortepan, orig: JANKOVSZKY GYÖRGY

Zugló folyóvize a Rákos-patak, amely a kerületet teljes egészében keresztül szeli és hosszú időn át táplálta a Városliget tavát. Ez a fővárosi szakaszon a Duna leghosszabb mellékvize, amely Gödöllő közelében ered, és 42 km hosszú utat tesz meg a Dunáig.
Zugló legjelentősebb természeti kincse a Városliget alatt található termálvíz készlete. Jelenleg is egy fúrt artézi kút látja el az 1913-ban átadott Széchenyi Fürdő medencéit.