Lemondott a helyettes államtitkár - Férje miatt keveredett botrányba

Lemondott a Fölművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, akinek a férje több állami megrendelést is kapott.

Lemondott tisztségéről, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, ezért megbízatása február 15-én megszűnt – írta a hvg.hu  a 21-én megjelent miniszterelnöki határozatra hivatkozva. A helyettes államtitkárról akkor volt szó legutóbb, amikor férjének a vállalkozása több állami megrendelést kapott annak a minisztériumnak az intézményétől, amelynek ő volt az egyik vezetője. Szele-Király Andrea akkor nem válaszolt a sajtó kérdésére, hogy nem tartja-e ezt összeférhetetlennek.

Szele-Király Andreáról és az FM-államtitkár férjének cégéről az Index január végén írt cikket. A férj, Király József Jászkeszeg Kikötő Kft. nevű, eredetileg informatikai munkákra létrehozott vállalkozása ősszel szélesítette profilját építőipari tevékenységi körökkel, és nem is kellett sokáig várnia az első állami megrendelésre.

Az államtitkár férjének cége három nap alatt úgy söpört be több megbízást a Földművelési Minisztérium felügyelete alá tartozó Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságtól, hogy meg sem várták az első megbízás teljesítését a további szerződések megkötésével.

Szerző

Újra oltják az egészségügyi dolgozókat kanyaró ellen

Publikálás dátuma
2018.02.22. 09:09
Shutterstock illusztráció

Eddig 2873 egészségügyi dolgozóról derült ki, hogy nem védett megfelelően a kanyaró ellen, ezért újra védőoltást kellett kapniuk - adja hírül a Magyar Nemzet.

A lap szerint február közepéig 18 510 munkavállalót vizsgáltak meg, körülbelül 15 százalékuk nem volt megfelelően védett a fertőző betegséggel szemben. A vizsgálati eredmények feldolgozása még folyamatban van, így egyelőre nem végleges a betegséggel szemben védtelen egészségügyi dolgozók aránya – tették hozzá.

Az Európa több országában tomboló kanyarójárvány miatt – és mivel Magyarországon is előfordultak megbetegedések – a határ menti megyékben dolgozó egészségügyieknek még tavaly tették kötelezővé az immunstátus felmérést, majd ezt kiterjesztették az egész országra.

A Népszava úgy tudja: a romániai határ menti megyékben rendelték el az egészségügyi dolgozók kanyaró-elleni védettség vizsgálatát, a szűrésen főként az egészségügyi intézményekben dolgozók vettek a részt, a háziorvosok nagyobb hányada nem vette igénybe ezt az állami szolgáltatást.   

Szerző

Várható volt a tao-botrány

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:08

Nem érte váratlanul a szakértőket a tao-botrány, amiről lapunk hétfői számában jelent meg az első beszámoló. Ebben olvasható, hogy a magyar kormány félrevezette az Európai Bizottságot, amikor engedélyt kért - és kapott – arra, hogy magyar vállalkozások a társasági adójuk egy részével a sportlétesítmények építését és az utánpótlás fejlesztését támogassák.

- A gondolat jó volt, a végrehajtás viszont rosszul sikerült - mondta a Népszavának Muszbek Mihály. A sportközgazdász úgy számol, hogy a magyar sport évente 280-320 milliárd forint közötti összeget költ el, ebből 60-70 milliárd a tao. - Utóbbi összeg az egy év alatt befizetett összes társasági adó tíz százaléka - tette hozzá a szakember. - Az államnak annyit kellett volna tenni, hogy a beérkezett társasági adóbefizetések tíz százalékát az utánpótlás és a létesítmények fejlesztésére fordítja, és minden elköltött forintról tájékoztatja a közvéleményt. A cégek önkéntes felajánlása azonban valójában pont azt a célt szolgálta, hogy ne legyen látható, mire, mennyi pénzt fordítottak.

Ám ez a szándék nem változtat azon a tényen, hogy a tao közpénz, aminek felhasználását nem szabad titokban tartani, azzal el kell számolni. Várható volt, hogy nem lehet az idők végezetéig úgy elkölteni állami pénzeket, hogy azok felhasználása nem követhető nyomon - érvelt Muszbek.

A sportközgazdász szerint az Európai Bizottságtól érkezett forrásokra pályázatot kell kiírni. A tao elnevezést a szakember megszüntetné, a rendszert viszont nem, annak további működtetését szükségesnek tartja. - A profi futballt ki kell venni ebből a körből, egyetlen forintot sem kaphat ebből a forrásból, mert az sérti az esélyegyenlőséget a profi sportban, az utánpótlás viszont ellenőrizhető módon, eredménykényszer mellett támogatható lenne – jelentette ki Muszbek. - Pontosan mérhető, melyik akadémia, hány játékost nevel ki az első osztály számára, ezek a fiatalok hány perc játéklehetőséget kapnak. Ettől kellene függővé tenni a támogatás összegét. A rendszer megszüntetése, hirtelen leállítása óriási károkat okozna, ellenőrzött, a nyilvánosság számára látható és nyomon követhető módon kell folytatni. Az nem fordulhat elő, hogy valaki eredmény nélkül állami forráshoz jut - foglalta össze a feladatokat a szakember.

A stadionok építésénél a férőhelynek igazodnia kellene a látogatottsághoz. A sportközgazdász mindenhol egységárat állapítana meg egy ülőhelyre, amit a kluboknak ki kell gazdálkodniuk. Ez lehetne a megoldás arra, hogy mindenhol csak akkora stadion épüljön, amekkorára valós igény van. - Az új létesítmények nem üzemeltethetők piaci alapon, ezért nincs abban semmi meglepő, hogy Szombathelyen, Miskolcon vagy bárhol, ahol új stadion épül, gondot okoz az üzemeltető megtalálása – tette hozzá Muszbek Mihály. - Ezt a helyzetet úgy kellene megoldani, hogy - mivel állami beruházások keretében épülnek a létesítmények - mindenhol ugyanazt a céget kellene szerződtetni, amely megfelelő szakemberekkel el tudná látni ezt a feladatot.

Abban viszont nem lát kivetnivalót, ha ugyanaz a cég több stadiont is építhet.

Ez egy speciális terület, ami különleges szakértelmet igényel – hangsúlyozta a sportközgazdász, hozzátéve, hogy ha van olyan cég, amelyik jó munkát végez, akkor nyugodtan meg lehet bízni több sportlétesítmény felépítésével is.

Szerző