Uniós per lesz a paksi bővítésből

Publikálás dátuma
2018.02.22. 16:44
Fotó: Molnár Ádám

Ma nyújtja be a keresetét az Európai Bíróságra a tervezett paksi bővítés ellen az osztrák kormány a Portfólió értesülései szerint. Ausztriának nem a magyar atomerőmű-építési tervekkel van gondja. Minden olyan európai nukleáris beruházást megtámad a bíróságnál, amelyben állami támogatás is része a finanszírozásnak, mivel úgy véli, hogy a közpénz jelenléte torzítja a piaci viszonyokat az európai energiaszektorban.

Mint emlékezetes, az osztrákok korábban a brit Hinkley Point C beruházás állami támogatásának európai bizottsági engedélyezését is jogi útra terelték, pedig ott sokkal kisebb a piacbefolyásoló hatás (az az erőmű magántőkéből épül, az állam csupán annyit vállalt, hogy ha a piaci áramár egy bizonyos szint alá esik, akkor a termelt áram egy részét garantált áron megvásárolja az erőműtől. Magyarország, illetve a paksi bővítés esetében ennél sokkal komolyabb szerephez jut az állami dotáció.

Az Európai Bizottság a Greenpeace és az Energiaklub kérésére éveken át vizsgálta, hogy tiltott állami támogatásnak minősül-e Paks 2 finanszírozása. A döntést végül csak sok hónapos késlekedés után hozták nyilvánosságra (fordítási nehézségekre hivatkozva, de csak angol nyelven) – a csúszás a magyar kormány kérésére történt, mivel az Orbán-kabinet szerette volna kivárni, amíg Ausztriában távozik a korábbi, szociáldemokrata kormányzat, és az új, jobboldali vezetés esetleg engedékenyebb lesz Pakssal kapcsolatban. Az Európai Bírósághoz fordulást még az előző osztrák kormány jelentette be, de néhány héttel ezelőtt az új kancellár is bejelentette, hogy fenntartják a korábbi álláspontot, és pert indítanak az Európai Bizottság ellen az állami támogatás engedélyezése miatt.

A bővítés pénzügyeiről a Bizottság és az Orbán-kormány között született megállapodás kimondja, hogy a hogy a tervezett paksi beruházás teljes egészében állami támogatásból valósul meg, a tőkeköltsége magasabb lesz a várható hozamnál, ami a 10 éves építési és a 60 éves üzemelési időtartam alatt ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent – ezt a veszteséget kell az állami támogatással kompenzálni. Azt is tartalmazza a mindkét fél által aláírt megállapodás, hogy „a nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt” piaci alapon senki sem építene atomerőművet az EU területén, mert nem éri meg – ebből a kiindulópontból kell majd a perben a magyar kormánynak bebizonyítania, hogy a Roszatom-beruházásban létesülő két új atomerőmű állami támogatása nem torzítja a piaci viszonyokat.

A Portfólió idézi Szijjártó Péter külgazdasági minisztert, aki egy hónappal ezelőtt az orosz hírügynökségnek úgy nyilatkozott a paksi bővítésről: "Nem lehet kétséges, hogy minden - beleértve a beruházásokat - a tervnek és a meghatározott határidőknek megfelelőnek valósul meg". Ez – a most induló pertől függetlenül – azért sem valószínű, mert tavaly év végén süli János Paks-ügyi miniszter ismerte el, hogy a beruházás 16-22 hónapos késésben van.

Szerző

Kelendőbb a könyv, nem kellenek a használt cikkek

Publikálás dátuma
2018.02.22. 12:26
Shutterstock illusztráció
Öt százalékkal nőtt tavaly decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

Nyers adat szerint öt százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékkal nőtt tavaly decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az egész évet nézve, és szintén a naptárhatástól megtisztítva 4,9 százalékos volt a forgalomnövekedés.

Ami a részleteket illeti: tavaly decemberben az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 42 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 12 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,1 százalékkal emelkedett az értékesítés. Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (17 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (13 százalék), a bútor-, műszakicikk- (8,3 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (5,4 százalék), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (4,4 százalék). Ezzel szemben 4,2 százalékkal csökkent a forgalom a használtcikk-üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 4,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 31 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a bővülés a fizetések emelkedésének köszönhető. A nemélelmiszer jellegű áruk forgalmának jelentős mértékű, 10,9 százalékos emelkedése arra utal, hogy a magyar családok régóta halogatott vásárlásai előtérbe kerültek, és a háztartásokban egyre népszerűbbé váltak a tartós fogyasztási cikkek - írták közleményükben.

Szerző

Fidesz-közeli lesz az egyetlen országos kereskedelmi rádió

Publikálás dátuma
2018.02.22. 10:19
Illusztráció: Tóth Gergő

A Médiatanács kizárta a Class FM-et működtető Advenio Zrt.-t az országos kereskedelmi rádiós pályázatból. Bakai Mátyás, a pályázaton egyedüliként bent maradó Hold Reklám Kft. ügyvezetője és tulajdonosa néhány hónapja még Andy Vajnának dolgozott, sőt a cég jelenleg is a Rádió 1 partnere, derül ki a 24.hu cikkéből. A kft. Mészáros Lőrinc bankjától vett fel hitelt.

Mivel csak ketten indultak el a pályázaton, egyetlen pályázó marad „versenyben”, így pedig a pályázati eljárás lezárultát követően a Hold Reklám Kft. kezdheti majd meg a Class FM által 2016 novemberéig használt országos rádiós frekvencián a sugárzást. Ezzel övék lesz az egyetlen országos kereskedelmi rádió – várhatóan POP FM névvel.

Még kérdéses, hogy a Hold Reklám Kft. mikor kezdheti meg műsorainak sugárzását, mivel a rádiós frekvencia körül jelenleg is folyamatban vannak bírósági perek, amelyeket az Advenio Zrt. indított a Médiatanács ellen. Nagyon is elképzelhetőnek tűnik, hogy az Advenio Zrt. a mostani kizárás miatt is bírósághoz fordul, ami akár hónapokkal is megakaszthatná a folyamatot.

A Class FM-et 2016 novemberében némította el a Médiatanács, miután a testület nem hosszabbította meg a 2016 májusáig Simicska Lajos nagyvállalkozó, majd azt követően Michael McNutt amerikai üzletember érdekeltségében lévő rádió médiaszolgáltatási jogosultságát.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző