Uniós per lesz a paksi bővítésből

Publikálás dátuma
2018.02.22 16:44
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Ma nyújtja be a keresetét az Európai Bíróságra a tervezett paksi bővítés ellen az osztrák kormány a Portfólió értesülései szerint. Ausztriának nem a magyar atomerőmű-építési tervekkel van gondja. Minden olyan európai nukleáris beruházást megtámad a bíróságnál, amelyben állami támogatás is része a finanszírozásnak, mivel úgy véli, hogy a közpénz jelenléte torzítja a piaci viszonyokat az európai energiaszektorban.

Mint emlékezetes, az osztrákok korábban a brit Hinkley Point C beruházás állami támogatásának európai bizottsági engedélyezését is jogi útra terelték, pedig ott sokkal kisebb a piacbefolyásoló hatás (az az erőmű magántőkéből épül, az állam csupán annyit vállalt, hogy ha a piaci áramár egy bizonyos szint alá esik, akkor a termelt áram egy részét garantált áron megvásárolja az erőműtől. Magyarország, illetve a paksi bővítés esetében ennél sokkal komolyabb szerephez jut az állami dotáció.

Az Európai Bizottság a Greenpeace és az Energiaklub kérésére éveken át vizsgálta, hogy tiltott állami támogatásnak minősül-e Paks 2 finanszírozása. A döntést végül csak sok hónapos késlekedés után hozták nyilvánosságra (fordítási nehézségekre hivatkozva, de csak angol nyelven) – a csúszás a magyar kormány kérésére történt, mivel az Orbán-kabinet szerette volna kivárni, amíg Ausztriában távozik a korábbi, szociáldemokrata kormányzat, és az új, jobboldali vezetés esetleg engedékenyebb lesz Pakssal kapcsolatban. Az Európai Bírósághoz fordulást még az előző osztrák kormány jelentette be, de néhány héttel ezelőtt az új kancellár is bejelentette, hogy fenntartják a korábbi álláspontot, és pert indítanak az Európai Bizottság ellen az állami támogatás engedélyezése miatt.

A bővítés pénzügyeiről a Bizottság és az Orbán-kormány között született megállapodás kimondja, hogy a hogy a tervezett paksi beruházás teljes egészében állami támogatásból valósul meg, a tőkeköltsége magasabb lesz a várható hozamnál, ami a 10 éves építési és a 60 éves üzemelési időtartam alatt ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent – ezt a veszteséget kell az állami támogatással kompenzálni. Azt is tartalmazza a mindkét fél által aláírt megállapodás, hogy „a nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt” piaci alapon senki sem építene atomerőművet az EU területén, mert nem éri meg – ebből a kiindulópontból kell majd a perben a magyar kormánynak bebizonyítania, hogy a Roszatom-beruházásban létesülő két új atomerőmű állami támogatása nem torzítja a piaci viszonyokat.

A Portfólió idézi Szijjártó Péter külgazdasági minisztert, aki egy hónappal ezelőtt az orosz hírügynökségnek úgy nyilatkozott a paksi bővítésről: "Nem lehet kétséges, hogy minden - beleértve a beruházásokat - a tervnek és a meghatározott határidőknek megfelelőnek valósul meg". Ez – a most induló pertől függetlenül – azért sem valószínű, mert tavaly év végén süli János Paks-ügyi miniszter ismerte el, hogy a beruházás 16-22 hónapos késésben van.

Szerző
2018.02.22 16:44

Ötször nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrád megyében

Publikálás dátuma
2018.09.23 13:27
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Még a főváros és Pest megye között is jelentős a különbség.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja a Portfolio Virág Balázs Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása alapján. A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzátette: ezen a jelentős területi fejlettségi különbségen az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram sem igazán tudott enyhíteni. A portál szerint az előadáson elhangzott, hogy – az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest Budapesten 136 százalék volt a legutóbbi, 2016-os adat szerint, míg ugyanez Nógrád megyében mindössze 29 százalékos volt, azaz a megye átlagában 4,7-szeres a jóléti különbség. – Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában ugyanez a két szám 136 százalék és 38 százalék, tehát 3,6-szeres a különbség. – de jelentős a különbség a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest (136 százalék) és Pest megye (70 százalék) között is. – Győr-Moson-Sopron megye az uniós átlag 92 százalékánál állt, míg a dél-dunántúli és dél-alföldi megyék csak 40-50 százalék körül.
2018.09.23 13:27
Frissítve: 2018.09.23 13:27

Sokan hagyták az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését, a roham miatt áremelkedés lehet

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:29
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Iparági információk szerint csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel.
Minden évben szeptember 15-én indul a hivatalos fűtési szezon Magyarországon, és idén is rengeteg család hagyta az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. A portál iparági információk alapján azt írja: már most jellemző, hogy
csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. A roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően, 15-30 ezer forint között mozog egy általános ellenőrzés.
A cikkben kiemelik, hogy az ellenőrzés nagyon is ajánlott, hiszen a fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak. A gázkészülék lángőrét tilos kiiktatni, működését nem szabad műszakilag módosítani. Noha a radiátorok légtelenítését magunk is elvégezhetjük, a hőtermelő-berendezések ellenőrzését csak gázszerelői igazolvánnyal rendelkező, szakképesített személy intézheti.
2018.09.23 11:29
Frissítve: 2018.09.23 11:29