Maduro a „vádlottak padján"

Publikálás dátuma
2018.02.24. 06:30
FORRÁS: GENEVASUMMIT.ORG
Egy lehetséges katonai beavatkozás következményeiről és a tüntetések sikertelenségéről mesélt lapunknak Caracas egykori ellenzéki polgármestere, aki tavaly szökött meg az országból.

„Nem túlzás azt állítani, hogy Venezuelában népirtás zajlik. Egy olyan országról beszélünk, ahol naponta emberek halnak éhen. És miért? Azért, mert a kormány ellopta és pénzügyi paradicsomokba menekítette a gyógyszerekre, az egészségügyre és az élelmiszerre szánt közpénzt" – mondta a Népszavának Genfben Antonio Ledezma, Caracas egykori ellenzéki polgármestere, aki három hónapja szökött Spanyolországba a venezuelai házi őrizetből.

Az elmúlt időszakban számos helyen megfordult, legutóbb Svájcban. A héten tartották ugyanis a Genfi Emberi Jogi Csúcsot, amelynek a 62 éves politikus is a vendége volt. Ledezma a külföldön tartott beszédekkel próbálja a figyelmet a humanitárius katasztrófával küzdő Venezuelára irányítani, így próbálja segíteni a belső ellenzéket, amelynek igencsak elkél a támogatás.

A szocialista vezetéssel szemben álló erők szerdán jelentették be, hogy bojkottálják az áprilisi elnökválasztást, mert az úgysem lesz tiszta. Nicolás Maduro elnökkel szemben így csak egy alig ismert lelkész, Javier Bertucci indul. Az ellenzék népszerű alakjai – akiknek tiszta választásokon igen nagy esélyük volna nyerni – azonban nem.

Az április 22-re kitűzött voksolást várhatóan újabb tüntetési hullám előzi meg és kíséri végig. Venezuelában az elmúlt években több, hónapokig tartó, halálos áldozatok százait követelő demonstrációval tiltakoztak a gazdasági válság, valamint az élelmiszer- és gyógyszerhiány ellen. Több alkalommal is úgy tűnt, hogy a kormány nem bírja a nyomást, s összeomlik a rendszer. Mégis mindig lecsillapodtak a kedélyek.

„Ennek az egyik oka az, hogy Venezuelában zsarnoki uralom van. A rezsim magához ragadta a hatalmat, a saját céljaira használja a hadsereget, és több, rendőrségi feladatokat ellátó fegyveres csoportot működtet, amelyek erőszakkal lépnek fel a lakossággal szemben. A tüntetések másfelől azért sem hoztak rendszerváltást, mert a venezuelaiak számára fontos a demokrácia. Törvényes, demokratikus úton szerettük volna megoldani a helyzetet. Választások, demonstrációk és párbeszéd útján… Részt vettünk a rendezést célzó, a Dominikai Köztársaságban zajló párbeszédben is a kormánnyal. A dialógus azonban mostanra szitokszóvá vált. Maduro annyit gúnyolódott vele, annyira cinikusan állt az egészhez, hogy a venezuelai emberek már csak nevetnek, ha szóba kerül a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd. Valójában arra volt jó egyedül, hogy időt nyerjen vele a kormány” – mondta lapunknak Ledezma, aki többek között azt szeretné elérni, ha a nemzetközi közösség célzott, egyénre szabott szankciókat vetne ki e a venezuelai vezetés tagjaira.

Egyesek szerint azonban a krízist egyedül külföldi katonai beavatkozással lehetne megoldani. Ledezma szerint azonban nincs szükség újabb külföldi jelenlétre az országban. „Már megtörtént a katonai beavatkozás: tele vannak a laktanyák, és a különböző intézmények kubaiakkal, akik állandóan figyelik a venezuelaiakat” – utalt a valóban erős kubai jelenlétre Ledezma. Venezuela és Kuba régi szövetségesek, és sokan úgy vélik, az elnyomás „művészetét” Hugo Chávez, majd utódja, Nicolás Maduro Castroéktól leste el. A kubai vezetéssel ellentétben azonban Ledezma szerint Maduro kormánya egyre gyengébb. „Számos, a rezsimet érintő korrupciós botrány látott napvilágot. A humanitárius válság szintén gyengíti a kormányt. Maduro a „vádlottak padjára” került: 120 ezer honfitársunk alultáplált, hetente átlagosan 8 gyerek veszti életét azért, mert nem jutnak elegendő élelmiszerhez. Venezuelában a legnagyobb az infláció a világon. Emiatt a munkások alig keresnek havi négy dollárnál többet. Maduro elvesztette a többség támogatását. Sarokba szorult. Nincs esélye a választásokon, csupán csalással. Minél gyengébb, annál veszélyesebb.”

Ismét Washingtont gyanúsítják
Antonio Ledezmát 2015 februárjában tartóztatta le a helyi hírszerzés, mert Nicolás Maduro elnök szerint „amerikai segítséggel meg akarta dönteni a hatalmat”. Az Egyesült Államok tagadta a szocialista vezetés által gyakran hangoztatott vádakat.
Ledezmát ennek ellenére katonai börtönbe zárták, majd két hónappal később házi őrizet alá helyezték egészségügyi problémái miatt. Innen 2017 novemberében Kolumbián keresztül Spanyolországba szökött.

Témák
Venezuela Maduro

„Erős, határozott és világos feltételeket akarok”

Publikálás dátuma
2018.02.23. 22:12
FOTÓ: JOHN THYS / POOL / AFP
Angela Merkel és Emmanuel Macron is szorgalmazta a brüsszeli informális értekezleten, hogy az EU a közösség értékeit tiszteletben tartó országokat finanszírozza.

„Erős, határozott és világos feltételeket akarok” – mondta Emmanuel Macron francia államfő a pénteki informális EU-csúcs után, amelyen a 27 tagállami vezető a közösség Brexit utáni költségvetéséről is tárgyalt. A francia elnök sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az EU a jövőben nem finanszírozhat olyan politikákat, amelyek nem tisztelik az értékeit, és amelyek elősegítik a szociális dömpinget.

A közösségi támogatások új politikai és szociális követelményekhez való igazítása az egyik legkényesebb téma a 2021-2027 közötti költségvetésről pénteken megkezdődött tárgyalásokon. Bár a csúcs résztvevői elsősorban a büdzsé méretéről, prioritásairól és elfogadásának menetrendjéről egyeztettek, többen szóba hozták az esetleges új feltételeket.

A startpisztolyt Angela Merkel német kancellár sütötte el azzal a javaslatával, hogy a közösségi alapokból juttatni kell azoknak a régióknak, amelyek befogadnak menekülteket. Indítványozta továbbá, hogy a pénzek felhasználását tegyék függővé a jogállamisági normák tiszteletben tartásától. Antonio Tajani EP-elnök az ülésen elmondott beszédében kiállt Merkel javaslatai mellett. „Akik nem mutatnak szolidaritást, és nem vesznek részt a menekülthullám kezelésében, vagy nem tisztelik az uniós értékeket, azok fizessék meg ennek az árát” – mondta.

A csúcsot elnöklő Donald Tusk az ülés végén azt mondta, hogy a többség kedvezően reagált arra az ötletre, hogy a forrásokat feltételekhez kell kötni. A politikus szerint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sem ellenezte az elképzelést, aki azonban kifejtette, hogy csak objektív és egységes követelményeket lehet támasztani a tagállamokkal szemben.

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is elkerülte az újságírókat, csupán a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos véleményét.

Az EU jelenlegi hétéves költségvetése 1000 milliárd euró, ami az országok nemzeti össztermékének (GNI) 1 százaléka. Az Egyesült Királyság távozásával nagyjából 77 milliárddal lenne alacsonyabb a közös büdzsé. A pénteki találkozón 14-15 tagállami vezető közölte, hogy országaik hajlandóak növelni a befizetéseiket. De egyelőre nem világos, hogy a pluszforrásokkal csupán a Brexit miatt keletkező lyukat foltoznák be, vagy azon felül is hajlandók lennének tenni a közösbe.

A tagállami vezetők elvi áldásukat adták arra az EP-javaslatra, hogy a 2019. májusa után összeülő parlament létszáma csökkenjen a jelenlegi 751-ről 705-re. Megvalósíthatónak ítélték, hogy a törvényhozó testület egy részét ne nemzeti, hanem közös európai listán válasszák meg, de nem jövőre, hanem csak 2024-től. Kitartottak a korábbi álláspontjuk mellett, hogy az Európai Bizottság következő elnökét az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jelölje. Ismeretes, hogy az uniós képviselőtestület azt szeretné, ha a tisztség betöltője az európai pártcsaládok EP-választásokon induló listavezetői közül kerülne ki. A csúcs résztvevői nem zárták ki, hogy majdani választottjuk egy úgynevezett „Spitzenkandidat” lesz, de leszögezték, hogy ragaszkodnak a jelölés szuverén jogához. A huszonhetek egyben elutasították, hogy csökkenjen a biztosok száma a jövőre megalakuló új Európai Bizottságban.

Hódmezővásárhely - Nem félnek a listázottak

Publikálás dátuma
2018.02.23. 13:06
Fotó: Molnár Ádám

Név szerint listázták a vasárnapi hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás ellenzéki jelöltje, Márki-Zay Péter támogatóit – szúrta ki az Index. A független jelölt maga tett közzé Facebook-oldalán egy szórólapot, amelyen őt próbálják lejáratni. Ezen többek között felsorolják azokat, akik őt támogatják – magánemberek sokasága mellett a zsidó hitközség is ott van a listán.

– Megtiszteltetés, hogy szerepelek a listán. 74 éves vagyok, úgyhogy kinyalhatják a hátsófelemet – kommentálta a listázást a Népszavának az egyik érintett, Ágoston Lajos. A férfi korábban két rádiót működtetett Hódmezővásárhelyen, emiatt tudják, hogy „melyik oldalon áll”. Figyelemre méltó, hogy Ágoston rádiójában hozták nyilvánosságra 2011-ben Lázár János elhíresült mondatát a szegényekről: „Akinek semmije nincs, az annyit is ér".

– Megvagyok tisztelve, hogy ebben az előkelő, komoly társaságban szerepelhetek – jelentette ki lapunknak a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium 80 éves nyugdíjas-tanára. Farkas Ferenc felidézte, hogy Márki-Zay Péter is a gimnáziumba járt, az anyai ági felmenői pedig az intézmény igazgatói voltak. – A legnagyobb tisztelettel vagyunk iránta a gimnázium részéről – szögezte le a tanár.

- Bármikor, bárki előtt vállalom arccal és saját névvel a véleményem, hogy a három idegen nyelvet beszélő, három diplomával rendelkező, 7 gyereket nevelő keresztény jelöltet támogatom, akiből sugárzik az emberség, a szelídség, a tudás és a tenni akarás e város közösségéért – jelentette ki a Népszavának Benczédi Gabriella hódmezővásárhelyi tanárnő.

Benczédi Gabriella közölte: elfogadhatatlan, félelemkeltő és megalázó a listázás, de az ismerősei folyamatosan a támogatásukról biztosították, és könnyen lehet, hogy ez az alantas módszer a visszájára sül el. - Mivel a helyi média csak a Márki-Zay polgármesterjelölttel kapcsolatos nagyon durva sértéseket, vádakat sugározza, s nincs lehetősége se neki, se a változást akaróknak ellenvéleményt megfogalmazni, kénytelen voltam a Facebookon kommentelni – mondta Benczédi, hozzátéve: néhány önkormányzati dolgozó, ügyeletes Facebook-figyelő nagyon keményen visszaválaszolt, meghalt édesapámat, idős édesanyámat és férjemet sem szégyellték teljes névvel megemlíteni.

– A hódmezővásárhelyi hitközség egyik jelöltet sem támogatja – közölte lapunkkal Erdélyi Miklós. A zsidó szervezet helyi elnöke biztos benne, hogy az akció mögött Lázár János áll, a fideszes jelöltet, Hegedűs Zoltánt is a miniszter bábjának tartja. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is visszautasította a szórólapot: a Mazsihisz szerint többször kinyilvánították a közelmúltban is, hogy távol tartják magukat a választási kampány fejleményeitől és ezen az elhatározásukon a jövőben sem kívánnak változtatni.

Lázár János sajtós munkatársa, Gőbl Vilmos az Indexnek azt mondta, hogy a választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltjeként a miniszter szomorúnak tartja, hogy a kampány ilyen irányba fordult, és a város megosztása, gyűlöletkeltés zajlik. Korábban Lázár arra kérte a polgármester-jelölteket, hogy ne hozzanak szégyent a városra, és emellett most is kitart. 

Hegedűs Zoltán, a Fidesz polgármester-jelöltje a portál kérdésére elítélte, hogy Hódmezővásárhelyen bárkit is a véleménye, világnézete, politikai, vagy vallási hovatartozása miatt megbélyegezzenek, és elkeserítőnek nevezte, hogy a polgármesteri választási kampány idáig fajult. A kampányanyagot egy bizonyos SME adta ki, de ennek a szervezetnek semmilyen nyomát nem találni. Az SME-vel kapcsolatos képet árnyalja, hogy Gőbl Vilmos szerint létezik egy ugyanilyen aláírással ellátott, Lázárt lejárató viszonylag friss szórólap is. Arról, hogy a két kiadvány mögött ugyanaz a személy vagy szervezet áll-e, semmit nem lehet tudni.

Márki-Zay a közösségi oldalán azt írta, több ismerőse is méltatlankodott, amiért lehagyták a listáról, ezért arra kérte támogatóit, hogy aki hiányolja a nevét onnan, az a bejegyzés alatt jelezze ezt kommentben. Rövid idő alatt több százan tettek eleget a felhívásának.

Szerző