Előfizetés

Berlini Filmfesztivál - Testről és teremtésről

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2018.02.26. 06:45
Bucsi Réka köszönőbeszédében elmondta, a Solar Walk egy galaktikus utazás a kedvességről és a másikkal való törődésről, a teremt
Újra magyar sikert is hozott a Berlini Filmfesztivál, hiszen Bucsi Réka animációs filmjét ismerték el a mustrán, az Arany Medvét a román Adina Pintilie rendezte Touch Me Not (Ne érints meg) – kapta.

Kezdjük a szenzációs hírrel: a 68. Berlinale zárógáláján elismerték Bucsi Réka filmjét, a Solar Walkot, jelesül a húszezer euróval járó Audi Short Film Awardot kapta meg. Ez nem a kategória fődíja, azaz az Arany Medve, de így is óriási elismerés, hiszen elképesztő ritkán ismernek el magyar animációs alkotót nagy, A-kategóriás fesztiválon. A magyar rendezőt neve kimondása előtt úgy méltatta Marc Toscano, a zsűri nevében, hogy egy olyan hatalmas vizuális fantáziával megáldott alkotóról van szó, aki az elmúlt években már letette a kézjegyét. Eredeti tehetség, akinek a művei mélyen humanisták – erre pedig most nagy szüksége van a filmművészetnek. Ez már csak azért is nagyon fontos szavak, mert Toscano, mindamellett, hogy animációs rendező, az amerikai filmakadémia kísérleti filmekre szakosodott restaurátora, tehát nagyon is tudja, hogy mit beszél.

Bucsi Réka köszönőbeszédében elmondta: a Solar Walk egy galaktikus utazás a kedvességről és a másikkal való törődésről, a teremtésről szól. Hozzátette: kifejezetten nem a díjakért készíti a filmeket, ám független animációs filmkészítőként fantasztikus, ha elismerik. A hangsúly pedig itt a függetlenen van. Bucsi Réka szemmel láthatóan ott készít filmet, ahol támogatják, ez pedig a Solar Walk esetében Dánia volt, így nem véletlen, hogy a dán alkotóközösségnek dedikálta az elismerést, ahol alkothatott. A Solar Walk óriási nemzetközi karrier előtt áll, elvégre élőszereplős mezőnyben ismerték el, tehát most egy hosszú út következik a fesztiválok és a díjikosztók világában. Legyen ez arra apropó, hogy jelezzem a döntéshozóknak: itt lenne az ideje, hogy megadják az első egészestés mű elkészítésének a lehetőségét Bucsi Rékának.

Ami a fesztivál nagyjátékfilmes versenyét illeti, igazi fesztiválos döntés született. Azaz egy olyan mű – a román Adina Pintilie rendezte Touch Me Not (Ne érints meg) – kapta a patinás Arany Medvét, illetve a legjobb első filmnek járót, mely mind a hagyományos, mind a szerzői filmes történetmesélést mellőzi. Valóban eredeti dokumentarista-experimentális műről van szó, mely a pornográfia határait kóstolgatva mutatja be az emberi testet és ezen keresztül az emberi lélek mentális és emocionális állapotait. A filmben feltűnő testek közül végül egy nő és két férfi válik főszereplővé – mindhármuknak van valamilyen testi hibája. Dialógusaikból, monológjaikból, szexuális tevékenységeikből kiderül, hogy nem tudják elválasztani a lelkiállapotot a testi mivoltuktól, azaz az érzelem nem elválasztható az érintéstől – a kettő csakis együtt létezhet. Pintilie filmjének ezen felül nincs klasszikus narratívája és a rendező szemmel láthatóan a nézhetőség határait sem tartotta szem előtt: valóban sokszor nem komfortos az az intimitás, amit a kamera megmutat. Így nem véletlen, hogy sokan zsigerből elutasítják a filmet (a sajtóvetítésen is kisebb népvándorlás volt), mivel az a médium kereteit is feszegeti. A zsűri döntése így tökéletesen érthető, mert hagyományos keretek között irreálisan nehéz lesz terjeszteni a művet.

Bár a versenyprogram idén kifejezetten kiábrándító színvonalú volt (reménykedünk egy erős Cannes-ban), az elismert művek azért megérdemelten kerültek reflektorfénybe. A zsűri nagydíját például bezsebelő Malgorzata Szumowska műve, a Twarz (Mug) kőkemény társadalmi szatíra a mai Lengyelországról. A fikciós történet kiindulópontja az a tény, hogy Świebodzinban felépítették a világ legnagyobb Krisztus szobrát. Szumowskát azonban nem a szimbólumok, hanem az átlagemberek érdeklik. Egy falu lakóit ismerjük meg – akik közül sokan dolgoznak a szobron – akik „élik az életüket”. Igazi konzervatív kockafejek roma viccekkel, a rendező képes ezt a világot őszintén és objektívan ábrázolva alkotása tárgyává tenni. És ahogy az alkotótól megszokhattuk, az egyházi személyek is megkapják a magukét. Frenetikus pillanat, amikor a katolikus pap nem tud különbséget tenni a romák és a muszlimok között. Magyarországon is sokan vannak, akik nem is akarják ezt a különbséget észrevenni – na, róluk szól ez a mesterien intelligens és érzelmes film.

Külön öröm, hogy a zsűri nem hagyta elismerés nélkül az amerikai Wes Andersont: ő lett a legjobb rendező a Kutyák szigetével. A képzeletbeli japán metropolisban játszódó műben a kutyákat egy, a várostól nem messze lévő szigetre száműzik, mely elsősorban szeméttelep, másodsorban egyfajta történelmi tablója annak, amit az ember el tudott követni a természet ellen a fejlődés jegyében. Egyik nap ide érkezik lopott repülővel egy tizenkét éves kisfiú, aki egykori pajtását keresi – és egy csapat eb a segítségére siet. A Kutyák szigete játékos társadalomkritikus film, Anderson találta el a legjobban az átmenetet a szórakoztatás és a szerzőiség között. A gála fénypontja volt a díjat átvevő Bill Murray, aki azzal poénkodott, hogy idejött kutyaként, hogy aztán hazavigyen egy medvét.

Az elismert filmek közül még kiemelném a Las Herederas-t (Az örökösnők), a paraguayi Marcello Martinessi művét, mely az Alfred Bauer-díj (a legújítóbb filmnek) mellett a legjobb női alakítás kategóriájában is diadalmaskodott Ana Brun révén, aki egy leszbikus nőt alakít. A film lassan csordogáló dráma, melyben Chela (Brun) néhány hét alatt – amíg a párja börtönben van adósság miatt – rájön, hogy van „más” élet is és bizony ki lehet szeretni egy emberből, bármennyire is erős kötelék fűzte őket össze korábban. Martinessi erőssége, hogy úgy tud rengeteget adni és mesélni, hogy a szó klasszikus értelmében nem mesél szinte semmit.

Aggódnak a brit cégek

Publikálás dátuma
2018.02.26. 06:24
FOTÓ: AFP

"Katasztrofális" hatást gyakorolna a brit gazdaságra, ha a brit EU-tagság megszűnése után a kormány adminisztratív korlátokkal, például vízumrendszer bevezetésével akadályozná az EU-munkavállalók nagy-britanniai letelepedését - írta Carolyn Fairbairn a The Observer című baloldali vasárnapi brit lap véleményrovatában megjelent, Theresa May brit miniszterelnökhöz intézett felhívásában. 

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója szerint a brit vállalatok már most is a szakképzett munkaerő hiányától szenvednek. Az elmúlt öt évben tavaly fordult elő először, hogy az Egyesült Királyságba érkező és onnan távozó európai uniós állampolgárok egyenlege 100 ezer alá csökkent - adta hírül a brit statisztikai hivatal adatait a Financial Times (FT). 

Rezsicsökkentést ígérnek

Publikálás dátuma
2018.02.26. 06:22
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A szocialisták és a DK ingyengázt, áramot és vizet ígérnek a lakosságnak. Egyre csökken a gázfogyasztók száma.

Csak ezen a héten minden család zsebéből 2 ezer forintot húz ki a Fidesz a gáz árának mesterségesen magasan tartásával – jelentette be szombaton Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető és Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarország társelnöke, az MSZP-Párbeszéd közös lista miniszterelnök-jelöltje. Az Orbán-kormány az elmúlt négy év során nem érvényesítette a nemzetközi olaj- és gázárak leesését – indokolt a frakcióvezető. Mint kiderítette, az állami gáznagykereskedő már 2013-14-ben olcsóbban vette a gázt annál, mint amennyit a rezsicsökkentett ár e címen tartalmazott. Így a Fidesz-KDNP az utóbbi négy év során legalább 70 ezer forinttal rövidítette meg a magyar háztartásokat.

Az elmúlt évek során ismét egyre többen esnek fizetési késedelembe, illetve a KSH szerint az elmúlt nyolc évben közel 170 ezer háztartás csatlakozott le a hazai földgáz-hálózatról – hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan. Ezzel a hazai gázfogyasztók száma 3,4 millióról 3,2 millió közelébe – huszadával – esett. A kikapcsoltak többsége tűzifára állhatott át, aminek az ára az elmúlt nyolc év során 33 – a briketté 43 - százalékkal ugrott. A Magyar Szociális Fórum adatai szerint az idén eddig megfagyott 149 ember közül hetvenet a saját fűtetlen lakásában ért a halál.

Karácsony Gergely rezsiválságot, illetve – a Fidesz-propaganda által harsogott rezsicsökkentés helyett - rezsiemelést lát. A világpiaci árak leesése nyomán átlagfogyasztásig azonnali 30 százalékos gáz-, illetve 10-10 százalékos áram- és távhőárcsökkentést követelnek. Emellett a kikapcsolt fogyasztókat ingyenesen visszakapcsolnák a hálózatba és előrefizetős mérőkkel látnák el őket. Jelképes díj fejében állampolgári jogon mindenkinek járna havi 1 köbméter víz, 15 köbméter gáz és 30 kilowattóra (kWh) áram. A fatüzelést előtérbe helyezve energiahatékonysági programot indítanának. Civil szervezetek bevonásával megkétszereznék a szociális tűzifaprogram keretét.

A Demokratikus Koalíció (DK) pénteken megerősítette: kormányra kerülésük esetén minden háztartás számára ingyenessé tennének havi két köbméter vizet, 15-20 köbméter gázt és 50 kWh áramot, illetve rászorulóknak 3-4 köbméter fát. Gyurcsány Ferenc pártelnök alapvető jognak tekinti a létfenntartáshoz szükséges vizet, áramot és fűtést. Az átlag feletti fogyasztók tarifája mindkét ellenzéki erő esetében magasabb lenne a többiekénél. A DK 15-20 köbméter víz, 80-100 köbméter gáz és 200 kWh áram felett - "a gazdagoknak" - díjat emelne.

Tóth Bertalan üdvözli a DK javaslatait, de szerinte az MSZP többet ígér: ők az olcsó – akár ingyenes – közműveket személyenként és nem háztartásonként értik, illetve átlagfogyasztásig árcsökkentést, ingyenes visszakapcsolást és energiahatékonysági programot terveznek.

Annak kapcsán, hogy a Fidesz az MSZP hasonló felvetéseire évek óta azt ismételgeti, hogy a szocialisták idején nőtt a rezsi, Tóth Bertalan emlékeztetett: abban az időszakban a nemzetközi árak is nőttek, illetve 2012-ig az Orbán-kabinet is emelte a rezsidíjakat. A Fidesz „rezsicsökkentésként” adta el azt, hogy négy éve a lakossági díjakat – részben – hozzáigazították a beszerzési árak eséséhez.

A Fidesz reakciójában kétségkívül eddigi fordulatait ismétli. „A szocialisták a kampányban nagyon tudnak ígérgetni, aztán éppen az ellenkezőjét csinálják. Korábban is megígérték, hogy nem lesz gázáremelés, aztán kormányra kerülve háromszorosára emelték a gáz árát. 2013 óta rendszeresen támadják a rezsicsökkentést. Ha rajtuk múlna, eltörölnék azt és megint kiszolgáltatnák a magyar embereket a külföldi energiaszolgáltatóknak” - véli kurta közleményében a kormánypárt, melynek feltételezéseit az MSZP már többször cáfolta.

Visszafordíthatatlan gázigényesés
Visszafordíthatatlan folyamat a gázfogyasztók számának csökkenése - véli Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa annak kapcsán, hogy az elmúlt nyolc év során a háztartások ötöde levált a hálózatról.
Az első lökést meglátása szerint a gazdasági válság adta meg. A szegények egy része ekkor kénytelen volt fatüzelésre átállni. A költségtudatosság jegyében ugyanakkor a módosabbak is lecserélték fűtőrendszereiket fa- vagy vegyes tüzelésre, hőszivattyúra, nem ritkán szigeteléssel és napelemekkel kiegészítve.
Nem hagyhatóak figyelmen kívül a demográfiai folyamatok, azaz a népességfogyás sem. Mindezek olyan alapvető változásokat hoztak a fogyasztási szokásokban, amiket az esetleges díjcsökkentés vagy a jövedelmek emelkedése se támaszt meg - fogalmazott az energetikai szakértő.