Szlovákiai táblavita fehéren feketén

A Magyar Közösség Pártja (MKP) kevesli, kormánykoalíciós partnerei pedig sokallják a Bugár Béla vezette Híd által a vizuális kétnyelvűség terén elért eredményeket Szlovákiában.

Kék alapon fehér helyett ezentúl fehér alapon fekete betűkkel tüntetik fel a magyarok és más nemzetiségek által lakott városok és falvak megnevezését a helységnévtáblákon. Az egyenjogúsítás jegyében az új táblák azonos színűek és a szlovák feliratúval egyforma méretűek lesznek.

„A magyaroknak is ugyanakkora lesz, mint a szlovákoknak” – kommentálta egy szlovákiai magyar hírlapíró a közlekedési tárcát is vezető Híd által elért eredményt, melynek negatív megítélésében jelenleg egymással verseng a parlamenten kívüli, ám a Fidesz által kizárólagos szlovákiai magyar partnernek tartott MKP, valamint a Híd két koalíciós partnere.

„Egyes politikusok hisztérikus reakciója arról tanúsodik, hogy nincsenek tisztában a kisebbségi jogokkal és fölöslegesen feszültséget keltenek“ – véleményezte lapunk kérésére Debnár Klára, a Híd szóvivője a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnökének felháborodott reakcióját. A két politikusnál az ütötte ki a biztosítékot, hogy Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter a múlt héten a Pozsonyhoz közeli Somorján bemutatta a város új magyar nyelvű helységnévtábláját, saját kezébe véve még 2016-ban hozott miniszteri rendeletének gyakorlati megvalósítását.

Juraj Blanár (Smer) szerint a helységnévtáblák nagyobbra cserélése „megzavarja a jó kapcsolatokat” a magyarok és a szlovákok között. Anton Hrnko, az SNS második embere szerint pedig hasznosabb lenne, ha az új helységnévtáblák helyett felújítanának akár csak egy kilométernyi csallóközi útszakaszt.

„A kenyér ettől tényleg nem lett olcsóbb, de ahogy mondani szokták, nem csak kenyéren él az ember” – fogalmazott Ravasz Ábel, a Híd alelnöke, aki szerint Szlovákiában olyan változást sikerült elérniük, „amitől sokunknak lett egy kicsit jobb kedve, sokunk egy kicsivel büszkébb arra, hogy ebben az országban él.”

„Ha Magyarországon Tótkomlós és Slovensky Komlós megnevezése lehet azonos méretű, akkor Dunaszerdahely és Dunajská Streda is nyugodtan legyen” – nyilatkozta lapunknak a párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője.

A Híd kisebbségi jogokért felelős kormánybiztosa sem érti, miért háborogtak koalíciós partneriek. „A törvény eddig is biztosította a lehetőséget, hogy ugyanolyan méretben szerepeljenek a magyar táblák, mint a szlovákok, így az Érsek Árpád által bemutatott táblák sem mentek túl sem a törvényeken, sem a kormányprogram célkitűzésein" – mondta lapunknak Bukovszky László.

A városok és falvak kétnyelvű megjelölése egyébként akkor használatos Szlovákiában, ha a nemzeti kisebbség aránya az adott településen eléri a 20 százalékot. Ahhoz azonban egy tavalyi miniszteri rendeletre volt szükség, hogy a közutakhoz hasonlóan a vasútállomásokon is megjelenhessenek a magyar feliratok. A Híd az előző Fico-kormány idején többször is indítványozta a vasúti kétnyelvűség bevezetését is, de a parlamenti többség mindig elkaszálta azt. Végül az első, a szlovák feliratokkal azonos betűméretben és színben kivitelezett magyar nyelvű vasúti helységnévtáblákat tavaly áprilisban leplezték le Dunaszerdahely és Révkomárom vasútállomásain, szeptemberig pedig további 52 magyarok lakta település állomását kétnyelvűsítették.

A Magyar Közösség pártját nem hatották meg a Híd eredményei. Fiala Ilona, az MKP sajtótitkára „lehangolónak” tartja, hogy a Híd egyáltalán eredményként kommunikálhatja, „ha a törvényben deklarált jogok érvényesíthetőségének akár csak szimbolikus mértékű javítására tesznek kísérletet”.

„A kétnyelvű vasúti táblák ügyének jelenlegi megoldása egy korábban elhibázott törvénymódosítás felemás és jogilag gyenge lábakon álló megoldási kísérlete, míg az egyforma nagyságú helységnévtáblák már egy 1994-től megoldott probléma „szépítése” – írta lapunknak adott válaszában a szóvivő, aki szerint a szlovákiai magyarok kisebbségi nyelvhasználati jogai gyakorlati érvényesíthetőségének lényegi vonatkozásaiban, prioritást élvező területein „eddig semmilyen előrelépés nem történt”.

Az elmúlt években saját szakállukra kétnyelvűsítő (lásd keretes írásunkat) KDSZ mozgalom egyik tagja szerint még van hová fejlődni. Orosz Örs (aki a tavalyi választások során az MKP színeiben szerzett megyei képviselői mandátumot) az Új Szó pozsonyi napilapnak nyilatkozva ugyan „vitathatatlanul pozitív fejleménynek“ nevezte az új közúti táblák kihelyezését, „ellenben a kétnyelvű irányjelző táblák ügye továbbra sem rendeződött” – mutatott irányt a Hídnak a további kétnyelvű célok felé Orosz.

Kétnyelvűsítések gerilla módjára

Az elmúlt években a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért (KDSZ) mozgalom és a parlamenten kívüli MKP egymáson túllicitálva helyezett ki gerillaakciók keretében magyar táblákat több szlovákiai vasútállomás és közút közelében. A KDSZ aktivistái kezdetben álarcban, overallban szerelték fel a magyarított irányjelző táblákat és vasútállomás-neveket, az akcióikról készült videókat pedig megküldték a sajtónak és feltöltötték a közösségi hálókra is. Az előírásokkal ellentétben álló táblákat persze az illetékesek hamar eltávolították. Később, mikor már arccal is vállalták munkájukat, kiderült, közülük néhányan az MKP listáján indultak a parlamenti választásokon. Körültekintőbben járt el maga az MKP: Berényi József, a párt akkori elnöke (munkaruha helyett öltöny-nyakkendőben, álarc helyett pedig nagy csinnadrattával) az állomások közelében, magánterületen csavarozta fel a táblákat, amelyeket így nem szerelhetett le senki.