Kövérségi csúcsot dönthet az Y generáció

Publikálás dátuma
2018.02.26 19:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az Y generáció válhat az eddig feljegyzett legtúlsúlyosabb nemzedékké Nagy-Britanniában - írja az MTI brit egészségügyi szakértők figyelmeztetése alapján.

A lakosságra vonatkozó adatok szerint az 1980-as évek eleje és az 1990-es évek közepe közötti időszakban született britek közül minden tízből legalább heten túlsúlyosak lesznek mire elérik a középkort - írta a BBC News. Összehasonlításképpen a szakemberek rámutattak, hogy a baby boomerek (1946-1964) nagyjából fele volt kövér ennyi idősen.

Az elemzést végző Cancer Research UK brit rákkutató intézet szerint a felnőttkori túlsúly a rák tizenhárom típusával, köztük a mell-, a bél- és a veserákkal van összefüggésben. Ezen összefüggésről azonban a brit lakosság mindössze 15 százaléka tud. Nagy-Britannia jelenleg Nyugat-Európa legelhízottabb nemzete, és az elhízottak aránya gyorsabban nő a szigetországban, mint bármely másik fejlett államban. Az elhízottsági mutatók 1993-ban még 15, 2015-ben azonban már 27 százalékot mutattak. Három évvel ezelőtt az 55-64 éves korosztályban volt a legmagasabb az elhízottak aránya, ám a szakértők szerint a fiatalabb nemzedékek jó úton haladnak afelé, hogy új csúcsot állítsanak fel.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A Cancer Research UK célja, hogy növelje a brit lakosság tudatosságát az elhízottsággal együtt járó egészségi kockázatokkal szemben. "A zsírtöbblet nem csak úgy ül ott egy helyben, hanem üzeneteket küldözget az egész testbe, ami árthat a sejteknek" - húzta alá Linda Bauld, a szervezet szóvivője. Ez a károsító hatás felhalmozódhat az idő múlásával, úgy növelve a rák kockázatát, mint ahogy a dohányzás okozta ártalmak növelik azt - tette hozzá a professzor. Fennáll a veszélye annak, hogy a túlsúlyosság normává válik, hiszen sok ember egyszerűen magán sem veszi észre, hogy elhízott, és gyakran a saját gyermekein sem észleli a túlsúly jeleit - mondta Russell Viner, a brit Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Királyi Kollégium tagja. A rák és a dohányzás kapcsolatának tudatosítása nyomán drasztikusan csökkent a dohányosok száma a brit fiatalok körében - jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy ugyanilyen tudatosságot kell elérni az elhízottság veszélyeivel szemben is.

Szerző
2018.02.26 19:00

Figyelmeztetés nélkül, gyorsan zajlott a fajok tömeges kihalása

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:24
Illusztráció - fosszíliák a perm végéről
Fotó: Shutterstock/
A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény 31 ezer év alatt zajlott le - írta az MTI egy új tanulmány alapján, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.
A földtörténeti perm korszak végén, 251,9 millió évvel ezelőtt a bolygó tengerben élő fajainak több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajok 70 százaléka pusztult el. A Geological Society of America Bulletin folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók azt állítják, hogy sikerült meghatározni a kihalás időtartamát: mintegy 31 ezer évig tartott - ismertette a Phys.Org tudományos portál.
A kutatók nem találtak a kihaláshoz vezető geológiai bizonyítékot, és annak sem találták nyomát, hogy az óceán hőmérsékletében nagy változás zajlott volna le, illetve drámai módon változott volna a légkör szén-dioxid-tartalma. Geológiai szempontból egy pillanat alatt zajlott le az óceáni és a szárazföldi élővilág fajainak tömeges kihalása.
"Biztosan állíthatjuk, hogy nem volt kezdeti impulzusa a tömeges kihalás bekövetkeztének. Az élénk tengeri ökoszisztéma kitartott a perm korszak végéig, aztán bumm - az élet eltűnt. Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy a kihalásnak nincs semmiféle korai jele. Geológiailag minden nagyon gyorsan történt"
- mondta Jahandar Ramezani, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója.
Ramezani a tanulmányon az MIT geológiaprofesszorával, Samuel Bowringgal, a Kínai Tudományos Akadémia tudósaival, a Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának szakembereivel és a Calgary-i Egyetem tudósaival dolgozott együtt.
A tudósokat több mint két évtizede foglalkoztatja a kérdés, hogy mikor következett be pontosan a tömeges kihalás, mivel úgy vélték, annak pontos meghatározása rávilágíthat a lehetséges okokra. A kérdés megoldásához korábban a Kína keleti részén a Mejsan körzetben jó állapotban fennmaradt fosszíliákban gazdag kőzetrétegeket kutatták. Ez a rész azonban a perm időszak végén mély vízben terült el, és a kihalás időszakából mindössze 30 centiméternyi talajréteget találtak. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ebben a bizonyos óceáni környezetben egyes korszakokban nem képződött üledék, és ezekben a hézagokban nem maradt fenn az élet és a környezet állapotáról semmiféle bizonyíték.
A nemzetközi kutatócsoport a tanulmányhoz a dél-kínai Penglaitan szekcióban a közvetlenül a kihalás időszaka előtt képződött mintegy 27 méter vastag talajréteget vizsgálta korszerű technikai módszerekkel. Ez a vizsgálat és elemzés vezetett annak megállapításához, hogy a perm korszak végén bekövetkezett kihalás 252 millió évvel ezelőtt történt és 31 ezer évig tartott.
A kihaláshoz egy népszerű korábbi hipotézis szerint a szibériai vulkánkitörések vezettek, amelyek több mint 4 millió köbkilométenyi lávát lövelltek ki. A kitörések miatt olyan óriási mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid került a levegőbe, hogy felmelegedett tőle a légkör és elsavasodtak az óceánok. A Penglaitan rétegeit vizsgáló kutatók adatai szerint azonban miközben a perm korszak utolsó 400 ezer évében nagyon megnőtt a globális vulkáni aktivitás, abban a 30 ezer évben, ami a tömeges kihaláshoz vezetett, nem találták nyomát sem a tengeri fajok drámai eltűnésének sem jelentős változásnak az óceánok hőmérsékletében és a légkör karbontartalmában.
"Mondhatjuk, hogy kiterjedt vulkáni aktivitás volt a kihalás előtt és után, ami jelenthetett valamiféle környezeti stresszt és ökológiai instabilitást. De a globális ökológiai összeomlás hirtelen következett be, és nem látjuk ennek okát a talajrétegekben"
- magyarázta Ramezani.
 A tudós hangsúlyozta, hogy a tanulmány kizárja azokat az elméleteket, amelyek szerint a tömeges kihalást fokozatos környezeti változás okozta. 
"Úgy tűnik, egy hirtelen csapás lehetett az oka, próbáljuk megfejteni, hogy mit jelent és pontosan mi okozta"
- fűzte hozzá.
Témák
kihalás
2018.09.21 10:24

Ezúttal sem ment a Vidinek a Groupama Arénában

Publikálás dátuma
2018.09.20 21:03

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Vereséggel kezdte meg szereplését a labdarúgó Európa-liga L csoportjában a magyar bajnok, amely a fehérorosz BATE Boriszovtól kapott ki 2-0-ra csütörtök este.
Négy magyar játékossal a kezdőcsapatában tért vissza a nemzetközi porondra az NB I legutóbbi kiírásának győztese. Marko Nikolic vezetőedző együttesében az utóbbi hetekben remek formában futballozó Kovács István mellett Juhász Roland, Fiola Attila és Paulo Vinícius kapott helyet (utóbbi mióta felvette a magyar állampolgárságot, hatszor szerepelt a nemzeti tizenegyben is), az idegenlégiósok közül pedig a debütáló bolgár támadó, Georgi Milanov is, aki már azt követően csatlakozott Juhászékhoz, hogy a Vidi szoros küzdelemben elbukott a Bajnokok Ligája selejtezőjének rájátszásában és „kipottyant” az El-be.
A Vidi európai kupamérkőzéseinek is otthont adó Groupama Aréna – nemzetközi találkozókon használatos nevén a Ferencváros Stadion – egyébként ha nem is teljesen, de megtelt a kezdésre. Még a fehérorosz csapatot is elkísérte egy maroknyi tábor. A lelátón ezúttal sem képviseltette magát a júliusi névváltoztatás ellen továbbra is távolmaradással tüntető fehérvári ultracsoport, a Red Blue Devils, néhányan azonban távollétükben is megpróbálták dobszóval, rigmusokkal buzdítani a csapatot.
A jelenlévő drukkerek először az 5. percben hördülhettek fel, akkor Kovács István szép szólóját követően Loic Nego érintésével újra Kovácshoz került a labda, aki bő 25 méterről lőtt a kapu mellé. Az első labdaérintéstől kezdve jóval támadóbban lépett fel a magyar együttes, amely több helyzetet alakított ki, éppen ezért hatott szinte derült égből villámcsapásként, amikor a 27. minutumban Jasse Tuominen megszerezte a vezetést a BATE Boriszovnak. A finn csatár többeket kicselezve került helyzetbe, majd közelről, éles szögből lőtt a szombaton megsérülő Kovácsik Ádám helyett védő Tomas Tujvel kapujába.
A Vidi hátrányban futballozva sem vett vissza a korábbi lendületből, a játék jobbára a játékrészből hátralévő percekben is a vendégek térfelén zajlott. A BATE-gól után nem sokkal Kovács egalizálhatott volna (a válogatott középpályás fölé lőtt), a 37. percben pedig Stopira vehette volna be fejjel a kaput, ha pontosabban bólint. Nem tette, így szünetre 1-0-s vendégvezetésnél vonulhattak a felek.
A mérkőzés második góljához a folytatásban is inkább a Vidi állt közel, a fehérvári mezőnyfölény azonban újfent meddőnek bizonyult. A pontok sorsa végül a 84. percben dőlt el, amikor a szabadrúgás után fejjel eredményes Jegor Filipenko is betalált. Másodpercekkel a vége előtt még kiállították a vendégcsapatból Aleksandar Filipovicot, ennek azonban már nem volt jelentősége.
A BL-selejtezőket is ideszámítva szezonbeli kilencedik európai kupamérkőzésén másodszor kapott ki a Vidi – mint legutóbb az AEK Athén ellen, ezúttal is a budapesti stadionban.
A Vidi a 2. játéknapon – október 4-én – a Chelsea vendége lesz.

Balhé és Chelsea-siker Szalonikiben

Még útjára sem indult a labda az El új kiírásában, máris volt történés, ráadásul éppen a Vidi csoportjában: a PAOK otthonában, Görögországban vendégeskedő Chelsea két szurkolóját verték meg Szalonikiben csütörtök hajnalban. A drukkerek könnyű sérülésekkel megúszták, kedvenceik pedig a pályán törlesztettek, 1-0-ra nyertek. A K jelű négyesben a Dinamo Kijevben szereplő Kádár Tamás és a kazah Asztanát erősítő Kleinheisler László nézett egymással farkasszemet, mindkét válogatott futballista végigjátszotta a 2-2-es döntetlenre végződő találkozót. A sérült Szántó Tamás nem léphetett pályára a Szpartak Moszkvát Bécsben 2-0-ra verő Rapid Wienben, a Gulácsi Pétert foglalkoztató RB Leipzig pedig lapzártánk után fogadta a Salzburgot.

2018.09.20 21:03
Frissítve: 2018.09.20 21:03