Megnyílt a „poklok kapuja” Szibériában

Publikálás dátuma
2018.02.27 06:17
A kráter egy kilométer hosszú és csaknem 100 méter mély
Fotó: /
Szibériában riasztó sebességgel növekszik egy kráter, ami a fagyott talaj olvadása miatt alakult ki. A helyiek kerülik a helyet, szerintük az alvilág átjárója. Vajon jogosan félnek a krátertől?

Néhány év óta óriási kráterek keletkeznek az Északi-sark vidékén, főleg Szibériában. Bár nem tudnak még mindent róluk, a tudósoknak vannak feltételezéseik eredetüket illetően.

Jakutföldön például a batagjakai kráter, amelyet a „poklok kapujának” neveznek, egy kilométer hosszú és mélysége ma már csaknem 100 méter. Ez egy kicsit szimbóluma azoknak a geológiai formáknak, amelyek sokasodnak ebben a régióban: az egyik nap még sík terület, vagy egy domb látható, másnap egy nagy lyuk van a helyén, amely hónapok, évek alatt egyre nagyobbodik.

A batagajkai kráter kapcsán feltételezik, hogy a talaja jég- és földrétegek váltakozásából áll, és a jégrétegek a felmelegedés következtében megolvadnak, ezért mélyül az árok. Egy gyakrabban hangoztatott elmélet szerint gáz, elsősorban metán buborékokról lehet szó, amelyek bezáródtak a jégbe és a felmelegedés miatt kitörnek, néha robbanásszerűen. 2013-ban egy ilyen robbanás elhallatszott 100 kilométerre a Tajmir-félszigeten és egy szemtanú még vakító fényt is látott az égen.

Az elméletekben közös, hogy a fő oknak a felmelegedést tartják, ami egyre jobban fenyegeti a permafrostnak nevezett, korábban állandóan fagyott állapotú talajt a sarkvidékeken. A legfrissebb adatok szerint ezer robbanásra kész halom van Szibériában. A geológusok azt kutatják, melyik lehet veszélyes.

A NASA légi felvételén jól látható, hogy az évek során jelentős mértékben növekedett a kráter Forrás: NASA

A NASA légi felvételén jól látható, hogy az évek során jelentős mértékben növekedett a kráter Forrás: NASA

A kráterekből származó egyetlen előny, hogy betekintést engednek bolygónk múltjába. Régi földrétegek kerülnek felszínre, amelyeket a geológusok és a klimatológusok tanulmányozhatnak. A régmúlt állatainak kövületei kerülhetnek elő. Így találtak már mamutfosszíliákat is. Nyugtalanító viszont, hogy a fagyott talaj felengedésével halálos baktériumok, vírusok is felszabadulhatnak. 2016-ban Szibériában egy 12 éves gyerek és 20 rénszarvas lett a lépfene áldozata. E kórokozóból származó emberhalál nem volt a térségben 75 év óta.

A legsúlyosabbak azonban a klímára vonatkozó következmények. Kimutatták, hogy a permafrost olvadása 2100-ig 120 gigatonna széndioxidot bocsáthat ki a légkörbe, és ez önmagában 0,29 °C fokos felmelegedést okozna. És a metánnal nem is számoltak, holott ennek a háznak az üvegház-hatása erősebb a széndioxidénál.

Permafrostok világszerte

A permafrost olvadása által okozott kráterek és egyéb jelenségek Kanada északi részén és Alaszkában is tapasztalhatók. Két évvel ezelőtt Fort McPherson mellett egy tó csaknem kiürült egy földomlás következtében, amely két óra alatt 30 ezer köbméter vizet lökött ki belőle. Alaszkában a hatóságok rendkívül nyugtalanok, ugyanis területük 90 százalékát permafrost borítja, városok, falvak, infrastruktúrák vannak veszélyben. Az utak egyre gyakrabban szorulnak javításra. A Bethel városa melletti repülőteret be kellett zárni a kifutó pálya megrongálódása miatt.

Egy norvég expedíció nemrég azonosított több száz krátert a Barents-tenger mélyén Norvégia és Oroszország között. Ezen a területen, amely szénhidrogén lelőhelyekben gazdag, metánbuborékokat találni nem meglepő, a számuk és a méreteik azonban igen. A kutatók, akik felfedezésüket a Science-ben megjelent tanulmányukban dokumentálták, azt írták, hogy a kilométeres kráterekből és halmokból nagy mennyiségű metán szabadul ki. Ott nincs permafrost, de a mechanizmusok hasonlók lehetnek. A legutóbbi jégkorszak alatt a szénhidrogén lelőhelyekből származó buborékok újra a jég fogságába kerülhettek. A jégréteg eltűnésével a buborékok hatalmas halmokba koncentrálódnak, majd kitörnek. Ez a folyamat évezredek alatt megy végbe, de a felmelegedés felgyorsíthatja. A tudósok azt még nem tudják, hogy a felszabaduló metán eljut-e az atmoszféráig, és nem járul-e hozzá a további felmelegedéshez.

Felmerült, hogy a tengerekből felkerülő metánbuborékok okozhatják-e a Bermuda-háromszög rejtélyét, de erre nincsen bizonyíték.

2018.02.27 06:17

Araikrek keltek ki Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.21 15:35
Facebook/Debreceni Állatkert
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert/
Először keltek ki sárga-kék ara ikrek a Debreceni Állatkertben.
Napra pontosan egy hónappal a zöldszárnyú ara papagáj fióka bemutatását követően újabb színpompás ara papagájok érkeztek a Debreceni Állatkertbe - tájékoztatott az intézmény.  Az állatkert történetében először keltek ki sárga-kék ara iker fiókák. A két, még ismeretlen nemű ara papagáj két hete repült ki a biztonságot nyújtó odúból, ahol az elmúlt három hónapban a szülőpár gondozta.
Az arák nagyon érzékeny állatok, nagy figyelmet, gondoskodást és sok játékot igényelnek. Az állatkert vendégei már láthatják, ahogy a papagájok az állatgondozókkal tréningeznek vagy, ahogy feltűnnek a biciklivel közlekedő gondozók vállán.
Október végéig hétvégente a látogatók testközelből találkozhatnak a Debreceni Állatkert négy, kézből nevelt ara papagájával. Tavasztól pedig látványos papagáj-bemutatót is lehet látni; az állatok játékosságukkal, ügyességükkel és intelligenciájukkal szórakoztatnak.  
A Földünk legnagyobb testű papagájféléi közé tartozó arákat jelenleg elsősorban az élőhelyvesztés és a nagyfokú illegális kereskedelem fenyegeti. Mindkét faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
2018.09.21 15:35
Frissítve: 2018.09.21 15:35

Még lehet szavazni az év fájára

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 
Témák
Év Fája
2018.09.21 12:14