A CDU rábólintott a nagykoalícióra

Publikálás dátuma
2018.02.27. 06:32
Némi derűlátás jellemezte Merkel beszéde után a CDU küldötteit Fotó: AFP/Tobias Schwarz
Vasárnap derül ki, felállhat-e az új német kormány. Ekkor hozzák majd nyilvánosságra, hogyan voksolt a koalíciós együttműködésre az SPD tagsága.

Túlnyomórészt pozitív volt a visszhangja a német kereszténydemokratáknál Angela Merkel kormánylistájának. A német kancellár vasárnap tette közzé, hogy pártja, a CDU részéről kiket szán a következő kabinetbe. Több fiatalabb politikusnak is bizalmat szavaz majd, amellyel azt kívánja igazolni: meghallotta bírálóinak hangját, s ő is a kereszténydemokraták megújítására törekszik.

Angela Merkel egyik legfeltűnőbb húzása, hogy miniszteri tisztséget ad legnagyobb pártbéli ellenlábasának, a CDU konzervatív szárnya egyik legbefolyásosabb tagjává előlépett, 37 esztendős Jens Spahnnak, aki az egészségügyi tárca élére kerül. Rajta kívül azonban más új arcok is lesznek a következő nagykoalícióban. Oktatási miniszternek meglepetésre a 46 éves kereszténydemokrata képviselőt, Anja Karliczeket teszi meg. Az azonban mondhatni papírforma, hogy miniszter lesz Julia Klöckner is, aki a következő nagykoalícióban a német mezőgazdaság ügyeit irányítja majd. A német kancelláriát pedig Helge Braun vezetheti. Utóbbi amolyan szürke eminenciás. Bár már Merkel második kabinetjében is szerepet kapott, akkor oktatásért és kutatásért felelős államminiszter volt, mindig a háttérben maradt. A mostani, még hivatalban lévő nagykoalícióban is fontos szerepet tölt be: egyebek mellett ő koordinálta a német tartományok együttműködését a menekültválság során. Maradnak azonban régi arcok is a kabinetben. Közéjük tartozik Ursula von der Leyen védelmi miniszter, valamint Peter Altmaier, aki a gazdasági tárca élére kerül.

Párttársai szinte egytől egyig dicsérettel illették Merkel választásait. Nem fukarkodott elismerő szavakkal Daniel Günther, Schleswig Holstein miniszterelnöke, aki a Neue Osnabrücker Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy a kancellár remek személyi döntéseket hozott. Carsten Linnemann, a CDU/CSU gazdasági csoportosulásának elnöke pedig úgy látja, hogy az elmúlt hetek vitái meghozták gyümölcsüket, mert Merkel jó csapatot állított össze, amely a tapasztalt erők és az új impulzust adók kiváló elegyét jelenti. Mike Mohring, a CDU türingiai elnöke úgy vélte, a kancellár nagy lépést tett a párt és annak megújítása felé, eleget téve ezzel a párt tagsága elvárásainak. Julia Klöckner, a CDU elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy a kancellárnak ezzel sikerül elhallgattatnia a kritikus hangokat.

Kedvező visszhangok ide vagy oda, Merkel döntésével mégsem lehet mindenki maradéktalanul elégedett, mert kormányzati csapatában nem kap szerepet keletnémet politikus. Volker Bouffier, a CDU alelnöke védte meg a kancellárt. Mint fogalmazott, ez még nem jelenti azt, hogy ne foglalkozna a térség gondjaival.

A CDU tegnapi rendkívüli kongresszusán mondtak igent a küldöttek a nagykoalíció folytatására. Angela Merkel beszédében azt közölte, a szociáldemokratákkal megkötött koalíciós szerződés megfelelő válasz a gyenge tavaly szeptemberi választási eredményre. Utalván arra, hogy a következő kormányban nem pártjáé lesz a belügyi és a pénzügyi tárca, közölte, kompromisszumokat kell kötniük, de a koalíciós tárgyalások során sok eredményt értek el. A küldöttek nagy többséggel szavazták meg főtitkárnak Annegret Kramp-Karrenbauert.

A következő német kormány szempontjából kulcsfontosságú ez a hét. Március 2-án, pénteken zárul le a több mint 460 ezres német szociáldemokrata tagság szavazása a következő négy éves koalíciós kormányzásról. Vasárnapra derül ki az eredmény. Ha az SPD-sek többsége a nagykoalíció folytatása mellett döntenek, úgy napokon belül megalakulhat az új kabinet. Ha viszont elutasítanák a koalíciós szerepvállalást, akkor rendkívül súlyos belpolitikai válságba sodródna Németország, s ezáltal az Európai Unió is.

Igazságháború Romániában

Publikálás dátuma
2018.02.27. 06:31
Rendszeresen tartanak megmozdulásokat Romániában a korrupció ellen Fotó: AFP/Daniel Mihailescu
A romániai igazságügyi törvénymódosítások több mint egy éve tüntetések sorozatát gerjesztik. A Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjének leváltási javaslata olaj lett a tűzre.

Románia egyik világszerte legismertebb és legkedveltebb, az országon belül viszont legalább ennyire rettegett és utált közszereplőjének jövője tartja izgalomban az amúgy sem izgalommentes román politikát és közéletet. Laura Codruta Kövesi, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze leváltását célzó kormányzati előterjesztés az Európai Unióban is erős negatív hullámokat vert. Tudorel Toader igazságügyi miniszter múlt hét csütörtökön jelentette be, kezdeményezi a korrupcióellenes főügyész tisztségből való visszahívását. Indítványát 20 pontos „vádirattal” támasztotta alá. Jelentése ismertetése előtt a szakminiszter hangsúlyozta, nem a DNA-nak, mint intézménynek az eredményességét elemezte, hanem csupán a főügyész tevékenységét. Toader szerint a DNA főügyész menesztése indokolt, miután az alkotmánybíróság is már több rendben kimondta, hogy a DNA az ő vezetése alatt csak az elmúlt évben háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal, túllépte hatáskörét és beavatkozott a törvényhozás folyamatába. A főügyész elleni egyik vádpont az, hogy nem jelent meg a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság előtt, amivel nemcsak a parlamentet és az alkotmánybíróságot nézte le, hanem az igazság kiderítését is akadályozta. A 2009-es elnökválasztás kapcsán ugyanis az a gyanú merült fel, hogy Traian Basescu volt államfő második mandátumát választási csalásnak köszönheti, amelyben maga Kövesi és a Román Hírszerző Szolgálat, az egykori Securitate utóda, a SRI is érintett.

A DNA-SRI törvénytelen együttműködése már jó ideje borzolja a kedélyeket Romániában, és bár kezdetben mindkét intézmény cáfolta, később mégis bejelentették, hogy felfüggesztik az együttműködést. A televíziók kameráinak kereszttüzében bilincsben meghurcolt vezető politikusok, de alacsonyabb beosztású regionális vezetők esetében is nagyon sok esetben a vád kétes jogosságú nemzetbiztonsági lehallgatásokra alapozott.

A miniszter bejelentésére azonnal megélénkültek az utcai tüntetések Kövesi és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében és az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki a korrupcióellenes harc akadályoztatása miatt. Kövesi azonban a helyén marad, a kormánynak esélye sincs meneszteni őt. A szakminiszter csak javasol, a menesztésről az államfő dönt, akinek ki kell még kérnie a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményét is. A testület vélhetően kiáll Kövesi mellett, mint ahogy Románia főügyésze is azt tette még a javaslat tartalmának ismerete előtt. Klaus Johannis, az ellenzék legnagyobb pártjából jövő államfő azt nyilatkozta, nem megalapozott a Kövesi menesztését kérő előterjesztés. És bár a román korrupcióellenes harc során rengeteg visszaélés, nyugaton elképzelhetetlen jogsértés történt, a kormányzat bármennyire alapos és cáfolhatatlan bűnlajstromot állít össze a DNA-főügyész ellen, hiteltelen marad, hiszen soraiban van a legtöbb elítélt vagy megvádolt politikus, mindkét koalíciós pártot elítélt vagy megvádolt politikus vezeti. Ám az elmúlt évtized korrupcióellenes harca/színjátéka azt is láttatja, hogy amíg a DNA felállításán, vezetésén, a titkosszolgálatokkal való összefonódásán nem történik változás, addig a testület a továbbiakban is elsősorban a jelenlegi balliberális kormányzati oldalon fogja megtalálni a korruptakat. Mindeddig csupán akkor estek nagyobb számban a DNA hálójába jobboldali vezető politikusok is, amikor Basescu második elnöksége alatt saját pártján belül is elkezdte a tisztogatást, a túl megerősödött, túl népszerűvé lett, túl kapzsivá vált helyi vezetők félreállítását.

Kövesi legfőbb bűnei a miniszter szerint
  • többször olyan büntetőeljárásokat kezdeményezett amelyekkel megsértette az alkotmányt
  • túlzottan autoriter módon vezeti a DNA
  • nyilvánosan megkérdőjelezte az alkotmánybíróság határozatait és a taláros testület tekintélyét
  • a nagy médiavisszhangú bűnvádi eljárásokat részesítette előnyben
  • „minden áron” elmarasztaló ítéleteket szorgalmazott a DNA által indított bűnvádi perekben
  • mandátuma alatt nőtt a vádlottakat felmentő bírósági ítéletek száma és növekedtek a DNA költségei
  • nem törekedett a tisztségükkel visszaélő beosztottjai magatartásának felszámolására
  • beosztottjai meghamisították lehallgatott telefonbeszélgetések tartalmát
  • dicsérte a DNA utólag bizonyíték-hamisítással vádolt ploiești-i részlegét
  • a külföldi sajtónak adott nyilatkozataival rontott Románia megítélésén

Szerző

Igazságháború Romániában

Publikálás dátuma
2018.02.27. 06:31
Rendszeresen tartanak megmozdulásokat Romániában a korrupció ellen Fotó: AFP/Daniel Mihailescu
A romániai igazságügyi törvénymódosítások több mint egy éve tüntetések sorozatát gerjesztik. A Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjének leváltási javaslata olaj lett a tűzre.

Románia egyik világszerte legismertebb és legkedveltebb, az országon belül viszont legalább ennyire rettegett és utált közszereplőjének jövője tartja izgalomban az amúgy sem izgalommentes román politikát és közéletet. Laura Codruta Kövesi, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze leváltását célzó kormányzati előterjesztés az Európai Unióban is erős negatív hullámokat vert. Tudorel Toader igazságügyi miniszter múlt hét csütörtökön jelentette be, kezdeményezi a korrupcióellenes főügyész tisztségből való visszahívását. Indítványát 20 pontos „vádirattal” támasztotta alá. Jelentése ismertetése előtt a szakminiszter hangsúlyozta, nem a DNA-nak, mint intézménynek az eredményességét elemezte, hanem csupán a főügyész tevékenységét. Toader szerint a DNA főügyész menesztése indokolt, miután az alkotmánybíróság is már több rendben kimondta, hogy a DNA az ő vezetése alatt csak az elmúlt évben háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal, túllépte hatáskörét és beavatkozott a törvényhozás folyamatába. A főügyész elleni egyik vádpont az, hogy nem jelent meg a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság előtt, amivel nemcsak a parlamentet és az alkotmánybíróságot nézte le, hanem az igazság kiderítését is akadályozta. A 2009-es elnökválasztás kapcsán ugyanis az a gyanú merült fel, hogy Traian Basescu volt államfő második mandátumát választási csalásnak köszönheti, amelyben maga Kövesi és a Román Hírszerző Szolgálat, az egykori Securitate utóda, a SRI is érintett.

A DNA-SRI törvénytelen együttműködése már jó ideje borzolja a kedélyeket Romániában, és bár kezdetben mindkét intézmény cáfolta, később mégis bejelentették, hogy felfüggesztik az együttműködést. A televíziók kameráinak kereszttüzében bilincsben meghurcolt vezető politikusok, de alacsonyabb beosztású regionális vezetők esetében is nagyon sok esetben a vád kétes jogosságú nemzetbiztonsági lehallgatásokra alapozott.

A miniszter bejelentésére azonnal megélénkültek az utcai tüntetések Kövesi és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében és az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki a korrupcióellenes harc akadályoztatása miatt. Kövesi azonban a helyén marad, a kormánynak esélye sincs meneszteni őt. A szakminiszter csak javasol, a menesztésről az államfő dönt, akinek ki kell még kérnie a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményét is. A testület vélhetően kiáll Kövesi mellett, mint ahogy Románia főügyésze is azt tette még a javaslat tartalmának ismerete előtt. Klaus Johannis, az ellenzék legnagyobb pártjából jövő államfő azt nyilatkozta, nem megalapozott a Kövesi menesztését kérő előterjesztés. És bár a román korrupcióellenes harc során rengeteg visszaélés, nyugaton elképzelhetetlen jogsértés történt, a kormányzat bármennyire alapos és cáfolhatatlan bűnlajstromot állít össze a DNA-főügyész ellen, hiteltelen marad, hiszen soraiban van a legtöbb elítélt vagy megvádolt politikus, mindkét koalíciós pártot elítélt vagy megvádolt politikus vezeti. Ám az elmúlt évtized korrupcióellenes harca/színjátéka azt is láttatja, hogy amíg a DNA felállításán, vezetésén, a titkosszolgálatokkal való összefonódásán nem történik változás, addig a testület a továbbiakban is elsősorban a jelenlegi balliberális kormányzati oldalon fogja megtalálni a korruptakat. Mindeddig csupán akkor estek nagyobb számban a DNA hálójába jobboldali vezető politikusok is, amikor Basescu második elnöksége alatt saját pártján belül is elkezdte a tisztogatást, a túl megerősödött, túl népszerűvé lett, túl kapzsivá vált helyi vezetők félreállítását.

Kövesi legfőbb bűnei a miniszter szerint
  • többször olyan büntetőeljárásokat kezdeményezett amelyekkel megsértette az alkotmányt
  • túlzottan autoriter módon vezeti a DNA
  • nyilvánosan megkérdőjelezte az alkotmánybíróság határozatait és a taláros testület tekintélyét
  • a nagy médiavisszhangú bűnvádi eljárásokat részesítette előnyben
  • „minden áron” elmarasztaló ítéleteket szorgalmazott a DNA által indított bűnvádi perekben
  • mandátuma alatt nőtt a vádlottakat felmentő bírósági ítéletek száma és növekedtek a DNA költségei
  • nem törekedett a tisztségükkel visszaélő beosztottjai magatartásának felszámolására
  • beosztottjai meghamisították lehallgatott telefonbeszélgetések tartalmát
  • dicsérte a DNA utólag bizonyíték-hamisítással vádolt ploiești-i részlegét
  • a külföldi sajtónak adott nyilatkozataival rontott Románia megítélésén

Szerző