Újságíró-gyilkosság: az olasz maffiát sejtik a háttérben

Publikálás dátuma
2018.02.27 18:34
FOTÓ: MTI/TASR/Jakub Kotian
Fotó: /

Az olasz maffia állhat Ján Kuciak és menyasszonyának meggyilkolása mögött, írja Kuciak közeli barátja és korábbi munkatársa, a szintén oknyomozó újságíró Tom Nicholson a Politico.eu portálon megjelent cikkében.

Nicholson 20 évig foglalkozott szlovákiai korrupciós ügyek feltárásával. Ezek közt számos olyan is akadt, amivel mind ő, mind Kuciak foglalkoztak, így értesüléseiket rendszeresen megosztották egymással. Mint írja, az egyik ilyen ügy tárta fel, hogyan játszanak át EU-s forrásokat a 'Ndrangheta maffia-csoporthoz köthető személyek Szlovákiából Olaszországba. "A szlovák szervezett bűnözés sosem ölt újságírókat, még a rosszabb, régi időkben sem, míg az olasz maffiának nincsenek ilyen aggályai" - tette hozzá.

Kuciak már kiépített kapcsolatokat olasz oknyomozókkal, akik megerősíthették számára a Szlovákiában aktív maffiózók személyazonosságát, írta Nicholson. Állítása szerint maga is számos bizonyítékot őriz ezekkel kapcsolatban, köztük olyat is, ami a szlovák kormánypártra nézve is kompromittáló.

Mint írta, bárki is felelős a gyilkosságokért, a titkosszolgálat már ismeri: "Mind Ján, mind én csak a kiszivárgott dokumentumokból dolgoztunk".

Követelik a kormányfő, a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány lemondását
A szlovák parlament két legnagyobb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom aláírásgyűjtést indított Robert Kalinák belügyminiszter és Tibor Gaspar országos rendőrfőkapitány távozását követelve, tudósít az MTI.
Indoklásuk szerint mindketten felelősek azért, hogy a rendőrség nem segített a gyilkosság áldozatává vált újságírónak, akit korábban megfenyegetett egy szlovák nagyvállalkozó, akiről több cikket is írt. Emiatt az újságíró feljelentést tett, ám az ügyben indult vizsgálat eredménytelen volt.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Miroslav Beblavy pártonkívüli parlamenti képviselő azt állította: az olasz maffiának "közeli emberei" vannak a kormányhivatalban.
A jelenleg parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom a belügyminiszter mellett Robert Fico kormányfőt is azonnali távozásra szólította fel.

Szerző
2018.02.27 18:34

Egyre többen pályáznak Juncker székére

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:00

Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Ringbe szálltak a szocialisták jelöltjei is az Európai Bizottság elnökségéért, a magyarok Maroš Šefčovičot támogatják.
Megvan a második, sőt a harmadik jelölt is az Európai Bizottság jövő ősszel megüresedő elnöki tisztére. Az Európai Néppártot (EPP) követően az Európai Szocialisták Pártja (PES) is korán beszállt a ringbe: Manfred Weber bajor keresztényszocialista EP-képviselő és európai néppárti frakcióvezető után, a szlovák szocialista Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke jelentette be, hogy megpályázza az EU legfontosabb tisztségét. Őt követve gyorsan bejelentkezett a szintén szocialista Christian Kern, egykori osztrák kancellár, aki hétfőn tette közzé, hogy elindul a megmérettetésen. Várható, hogy az események mostantól felgyorsulnak, és más európai pártcsaládok is kampánymódba kapcsolnak. Az 52 éves Maroš Šefčovič maga mögött tudhatja a PES kilenc tagszervezetének, köztük a Magyar Szocialista Pártnak a támogatását. Az őt jelölő testvérpártok kivétel nélkül a 2004-ben csatlakozott tagállamokban működnek. Gurmai Zita szocialista országgyűlési képviselő, a PES nőszervezetének elnöke szerint Šefčovič nagyon felkészült politikus, aki jól ismeri az uniós intézmények működését. „A kelet- és közép-európai térség örülhet, hogy elvállalta a jelöltséget a bizottsági elnök posztjára. Ez egyben jelzés, hogy a szocialisták elutasítják a kétsebességes Európát, amelyben a régió országai a perifériára szorulhatnak” – mondta lapunknak Gurmai. Az indulását bejelentő beszédében Šefčovič is azt hangsúlyozta, hogy el kell tüntetni az Európát megosztó kelet-nyugati és észak-déli választóvonalakat. A politikus kilenc éve az Európai Bizottság tagja, nyolc éve az alelnöke. Az előző ciklusban oktatásért, kultúráért, az uniós intézmények közötti kapcsolatokért és adminisztratív ügyekért felelt. A Juncker-bizottságban energiapolitikával foglalkozik. Korábban Szlovákia brüsszeli állandó képviselője volt, és különböző diplomáciai megbízatásokat teljesített. Maroš Šefčovičnak nem csak Christian Kern korábbi osztrák kancellár lehet a párton belüli kihívója, de egyes hírek szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság holland nemzetiségű alelnöke is erősen fontolgatja indulását. Egy ideig a testület gazdasági biztosát, a francia Pierre Moscovicit is a lehetséges jelöltek között emlegették, de úgy tudjuk, hogy mára elfogytak a támogatói. Gurmai Zita szerint itt lenne az ideje, hogy végre egy nő is megmérettesse magát. Az olasz Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője azonban nem vállalta a feladatot, más esélyes pedig egyelőre nincs. Az európai szocialisták egy intenzív kampány végén, december eleji lisszaboni kongresszusukon választják majd ki vezető jelöltjüket, akit a brüsszeli zsargon német kifejezéssel Spitzenkandidatnak hív. Az év utolsó hónapjára előreláthatólag a többi pártszövetség is meg fogja nevezni legfőbb esélyesét. Az európai pártok szeretnék, ha az EP-választások után az a Spitzenkandidat nyerné el a bizottsági elnöki tisztséget, akinek a politikai családja a legjobban szerepelt az európai parlamenti választásokon. Ez így történt 2014-ben, amikor a legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt vezető jelöltje, Jean-Claude Juncker ülhetett az elnöki székbe. A tagállami vezetők nem akarják megismételni a folyamatot, amit már akkor is bíráltak. Most nagyobb erőbedobással fognak harcolni az őket megillető jelölés jogáért, mint négy éve. Az Emmanuel Macron francia elnök nevével fémjelzett baloldali liberálisok például nem is akarnak saját Spitzenkandidatot állítani. A jelenlegi előrejelzések szerint ismét az Európai Néppárt nyerhet az EP-választásokon, bár mandátumainak száma jelentősen megcsappanhat a populista, nacionalista erők térnyerése miatt. A szocialisták is hasonló, ha nem nagyobb vérveszeszteségre számíthatnak. Mivel az Európai Bizottság elnökét a kormányok jelölik, és az Európai Parlament választja meg, nem pusztán a választási eredmény számít. A győztes párt vezető jelöltjének, vagy az állam- és kormányfők választottjának meg kell nyernie a képviselők többségének a támogatását is ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke lehessen.
2018.09.20 08:00
Frissítve: 2018.09.20 08:00

Egyelőre nem zárják ki a Fideszt a Néppártból

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:29
Daul, az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz.
Fotó: DPA/ Wiktor Dabkowski
Az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz: az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, jogállamisági eljárás lezárultáig semmiképp sem zárja ki soraiból a Fideszt az Európai Néppárt.
"A sajtó nem kényszeríthet Orbán Viktor kidobására. Pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik, megvannak a szabályaink" - nyilatkozott a néppárti tagállami vezetők egyeztetése előtt Joseph Daul EPP-pártelnök. Mint az MTI írja, a francia politikus csak ennyit mondott a magyar kormányfőről: "nem könnyű eset, ezt mind tudjuk".
Az EPP meg fogja várni a hetes cikk szerinti eljárás eredményét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság értékelje a jogállamiság magyarországi helyzetét, mondta Daul. Azért persze megjegyezte: következményeinek kell lennie annak, ha valaki nem felel meg a jogállamisági elveknek. Más tagországokat is ugyanezzel a mércével kellene mérni, például a szociáldemokrata kormányzású Máltát, Romániát és Szlovákiát, amelyekben ugyancsak aggodalmakra ad okot a helyzet, tette hozzá az EPP-elnök.
Az EPP több tagpártja a Fidesz kizárását szerette volna elérni, Daul szavai azonban világossá tették, hogy a vezetés ezt egyelőre nem akarja. A jogállamisági eljárás várhatóan nem zárul le a jövő évi európai parlamenti választásig, így a Fidesz azon még a Néppárt tagjaként vehet részt.
2018.09.20 07:29
Frissítve: 2018.09.20 07:36