Brutális hideggel kezdődik a tavasz

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:15
Kedden kora délután feloldották a horvát–magyar határon a kamionstopot Fotó: MTI/Varga György
A havazás és a hófúvás miatt három megyében vannak teljesen lezárt útszakaszok, de máshol is rendeltek el közlekedési korlátozásokat.

A tél leghidegebb napja csütörtökön, március 1-jén virrad fel, a nyugati országrész havas, gyengén felhős tájain hajnalra kevéssel -20 fok alá hűlhet a levegő. A fővárosban hétfőn megdőlt a nappali hidegrekord, a legmelegebb órában -6 foknál is hidegebb volt. Meteorológiai szolgálat közlése szerint a sokéves átlagnál lényegesen, helyenként több mint 10 °C-kal alacsonyabbak a most mért és a következő napokban várható nappali legmagasabb és az éjszakai legalacsonyabb hőmérsékleti értékek. Több járásra másodfokú riasztást adott ki a hófúvás veszélye miatt a meteorológiai szolgálat.

A rendkívüli hideg miatt szombat déltől vörös kód riasztást léptettek életbe. Ennek az a lényege, hogy adott esetben a bentlakásos szociális intézményeknek is ellátást kell biztosítaniuk hajléktalan embereknek. A riasztás óta több mint 180 utcán élő, illetve kihűléssel veszélyeztetett embert helyeztek el hajléktalanszállón, és más típusú intézményben.

Az ország nagy részén a téli időjárás nehezíti a közlekedést. A havazás, a hófúvás és az extrém hideg miatt rengeteg a baleset az ország útjain.

Nyugat-Dunántúlon útlezárásokra kell számítani. Vas megyében a 40-70 kilométer/órás széllökések miatt mintegy kilencven útszakaszon tapasztalható hóátfúvás, emiatt a látótávolság lecsökkenhet akár néhány méterre is. A viharos széllökések gyakorlatilag azonnal visszahordják a havat a burkolatra. Tolna megyében a 61-es és 65-ös úton átmenetileg korlátozták a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjárművek közlekedését.

Arra kéri a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az autósokat, hogy fokozott óvatossággal közlekedjenek, csak megfelelő téli gumikkal induljanak útnak, a hófúvásos területeket pedig kerüljék el. A zrt. megyei diszpécsereitől és Útinform szolgálatának munkatársaitól szerezhetik be, és minden telefonos elérhetőségük megtalálható a www.utinform.hu és a www.kozut.hu oldalon.

A kihűléses esetek
- A Magyar Szociális Fórum legutóbbi adatai szerint február közepén 141 volt a szám, most hétvégén hozzák nyilvánosságra a friss adatot.
- Tavaly a KSH hivatalosan 238 embert ismert el.
- A 2017-es és a 2018-as számokat hivatalosan senki sem árulja el. Rétvári Bence az EMMI államtitkára a parlamentben 2016 óta kerüli a válaszadást, pedig azóta ötször is kérdezték erről.
- A Város Mindenkié csoport tavaly március óta próbálja megtudni a rendőrségtől, hogy 2012 és 2017 között hány ember halt meg kihűlés következtében, eredménytelenül. Végül beperelték az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy adják ki az adatokat. A pernek múlt kedden volt az első tárgyalása.
- A KSH adatai várhatóan nyár elején lesznek elérhetőek.
- Korózs Lajos szocialista képviselő kérdezte a Balog Zoltán által vezetett EMMI-t, de a tárcavezető helyettese az MSZP-kormányok intézkedéseit és az ellenzéki politikus szociális érzékenységét firtatta válaszában.
Külföldön sem jobb a helyzet

- Brüsszelben a hajléktalanoknak akaratuk ellenére, rendőri őrizetbe vétel mellett szállón kell tölteniük az éjszakát.

- Rómát és Nápolyt is hótakaró fedte be kedden, amely megbénította a légiforgalmat és a vasúti közlekedést is. A rendkívüli hidegben egy hajléktalan megfagyott a milánói vasútállomáson.

- Franciaország területének háromnegyedén rendeltek a hideg idő miatt riasztást kedden, ahol az elmúlt napokban három hajléktalan fagyott halálra.

- Több országút járhatatlan volt kedd délelőtt Románia déli és délkeleti részén az előző nap lehullott hó és főleg a hótorlaszokat emelő viharos szél miatt: Bukarest és a tengerpart között leállt mind a közúti és a vasúti, mind a légi közlekedés.

- Horvátországban a hadsereg is bekapcsolódott a hótorlaszok eltakarításába kedden, Szlovéniában ugyanakkor mérséklődött a viharos erejű szél, és újra megnyitottak több autópályaszakaszt.

Szerző

Eltékozolt talentumok és milliárdok

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:10
FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Tizenegy helyet csúszott vissza Magyarország egyetlen év alatt a tehetséggondozási rangsorban.

A tehetséggondozás az egyik legfontosabb nemzeti ügy, a cél az, hogy minél többen jussanak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a tehetség kibontakoztatásához elengedhetetlenek – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, miután a 2017-es nemzetközi diákolimpiákon eredményesen szereplő tanulóknak és felkészítő tanáraiknak adott át elismeréseket. Balog kiemelte, a kormány 2009 óta több mint 17 milliárd forintot fordított a tehetséggondozás területére.

A sikerjelentésben Balog miniszter arról már nem ejtett szót: az ország egyetlen év alatt 11 helyezést csúszott vissza a nemzetközi tehetséggondozási és versenyképességi rangsorban a világ egyik legjobb üzleti iskolája, az INSEAD legutóbbi felmérése szerint. A listán Magyarország az 52. helyen szerepel, míg tavaly a 41. helyezést értük el. Különösen rosszul állunk az élethosszig tartó tanulás terén, továbbá a tehetséges munkavállalók megtartásában és idevonzásában.

– Annak ellenére, hogy Magyarország a magas jövedelmi szintű országok közé tartozik, a teljesítményünk átlag alatti. A tehetségek terén nagyobb potenciállal rendelkezünk, mint amilyet képesek vagyunk felmutatni – mondta mindezzel kapcsolatban Lannert Judit szociálpolitikus, oktatáskutató. Szerinte a lemaradás elsősorban nem az oktatási rendszer hibáival magyarázható. Sokkal inkább azzal, hogy nem megfelelő a kormány és az üzleti szféra közötti kommunikáció, a felnőtt lakosság tanulási aktivitása és az új technológiák alkalmazása, ráadásul súlyos gondokat okoz, hogy a munkaerőpiacon valamint a bérezésben továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri a nőket.

– Közben a középfokú végzettségű dolgozók, a kutatók és a nemzetközi hallgatók száma terén jobbak az eredmények. Ez is azt mutatja, hogy nem a tehetség hiányzik, hanem az a szabad, autonóm kreatív közeg, amiben a tehetség jól érzi magát és boldogul. Ennek hiányában sokan elmenekülnek, és nem jönnek a helyükre mások – állítja Lannert. Ezt alátámasztja a Milestone Intézet minapi kimutatása is, mely szerint a szomszédos országokénál jóval magasabb a külföldi egyetemekre felvételiző magyar diákok aránya.

– Nemzetközi hallgatók terén látszólag a magyar felsőoktatás is jól teljesít, de ez csak porhintés, hiszen ezek a fiatalok később máshol kamatoztatják tudásukat, ott ahol hatékony, kreatív foglalkoztatási, vállalkozási környezetben sokkal jobban járnak. Nálunk az a lényeg, hogy legyen egy-két aranyérmes vagy Nobel-díjas, akire mutogathatunk, aztán annyi – fogalmazott a szakértő.

Holott az ország vezetése – legalábbis szóban – törődik ezzel a területtel. Nemrég Palkovics László oktatási államtitkár is beszélt arról, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. Nem sokkal előtte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár számolt be arról, hogy 2009 óta hatszorosára emelték a tehetséggondozásra szánt összegeket, a kormány az idén mintegy 3 milliárd forintot fordít erre a területre. Novák Magyarországot Európa „tehetséggondozási fővárosának” nevezte.

Lannert Judit ugyanakkor hangsúlyozta: a pénz nem minden. A tehetséggondozó programokról – mint például a Tehetségek Magyarországa program – nincsenek tudományos alapú értékelések, kompetenciafejlődést mérő hatástanulmányok, nem tudni, hogy a befektetett milliárdok mennyire térülnek meg – a felmérés alapján, leginkább semennyire. A szociálpolitikus szerint a tehetséggondozás hatásvizsgálata és annak módszerei a hazai szakértők előtt nem is ismertek.

Nagyjából ugyanerre jutott egy 2015-ös helyzetelemzésében a kormányzati hátszéllel működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is. Mint írták, „a jelentős mértékű források és programok nagy mérete ellenére alig készültek ezen a területen értékelések és hatásvizsgálatok. (…) Mindennek következtében e programok eredményességéről nagyon kevés ismeretünk van.”

Szerző

Visszakapta országos rangját a baleseti

A baleseti sebészek országos szakmai irányító intézete lett a budapesti Péterfy Kórház. Az úgynevezett országos intézménnyé válás azt jelenti, hogy a kórház orvosai szakterületükön statisztikai adatgyűjtéssel vizsgálhatják az ellátás minőségét, módszertani leveleket adhatnak ki, javaslatokat tehetnek a gyógyítómunka és a betegbiztonság javítására – tájékoztatta a Népszavát Sásdi Antal, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet főigazgatója. Az intézmény tíz év után kapta vissza az országos intézeti rangot. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet (OBSI) ugyanis egy évtizeddel ezelőtt egy kormányhatározat szüntette meg, és csatolta a Péterfy Sándor utcai kórházhoz.

Balog Zoltán humánminiszter a múlt év végén három új országos intézet felállítását rendelte el az eddigi tíz mellé: így januártól a Heim Pál gyermekkórház kapott országos intézeti rangot, valamint az egyik leendő Dél-pesti Centrumkórház.

Sásdi Antal elmondta: a baleseti intézetet évtizedek óta Európa vezető ellátóhelyei közé sorolja a szakma, számos eljárást nemzetközi összehasonlításban is az elsők között honosítottak meg a Fiumei úton dolgozó baleseti sebészek. A gyermektraumatológusok például a felkar-csonttöréseket már több mint egy éve a korábbi fém tűzőanyag helyett felszívódóval rögzítik. Ez azt is jelenti, hogy elég egyszer megoperálni a kicsiket, és miután összeforrt a csont, nincs szükség a rögzítés eltávolításához újabb műtétre. Egy másik, szintén úttörő beavatkozás, hogy a felnőttek törött karját kívülről, fémtüskékkel rögzítik. A főigazgató hozzátette azt is, hogy miután évek óta szigorú szakmai eljárásrendek alapján dolgoznak, a hazai ellátók között ebben az intézetben a legnagyobb az esély arra, hogy a súlyos koponya-, és agysérültek életben maradnak.

Szerző