A tehetséggondozás az egyik legfontosabb nemzeti ügy, a cél az, hogy minél többen jussanak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a tehetség kibontakoztatásához elengedhetetlenek – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, miután a 2017-es nemzetközi diákolimpiákon eredményesen szereplő tanulóknak és felkészítő tanáraiknak adott át elismeréseket. Balog kiemelte, a kormány 2009 óta több mint 17 milliárd forintot fordított a tehetséggondozás területére.
A sikerjelentésben Balog miniszter arról már nem ejtett szót: az ország egyetlen év alatt 11 helyezést csúszott vissza a nemzetközi tehetséggondozási és versenyképességi rangsorban a világ egyik legjobb üzleti iskolája, az INSEAD legutóbbi felmérése szerint. A listán Magyarország az 52. helyen szerepel, míg tavaly a 41. helyezést értük el. Különösen rosszul állunk az élethosszig tartó tanulás terén, továbbá a tehetséges munkavállalók megtartásában és idevonzásában.
– Annak ellenére, hogy Magyarország a magas jövedelmi szintű országok közé tartozik, a teljesítményünk átlag alatti. A tehetségek terén nagyobb potenciállal rendelkezünk, mint amilyet képesek vagyunk felmutatni – mondta mindezzel kapcsolatban Lannert Judit szociálpolitikus, oktatáskutató. Szerinte a lemaradás elsősorban nem az oktatási rendszer hibáival magyarázható. Sokkal inkább azzal, hogy nem megfelelő a kormány és az üzleti szféra közötti kommunikáció, a felnőtt lakosság tanulási aktivitása és az új technológiák alkalmazása, ráadásul súlyos gondokat okoz, hogy a munkaerőpiacon valamint a bérezésben továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri a nőket.
– Közben a középfokú végzettségű dolgozók, a kutatók és a nemzetközi hallgatók száma terén jobbak az eredmények. Ez is azt mutatja, hogy nem a tehetség hiányzik, hanem az a szabad, autonóm kreatív közeg, amiben a tehetség jól érzi magát és boldogul. Ennek hiányában sokan elmenekülnek, és nem jönnek a helyükre mások – állítja Lannert. Ezt alátámasztja a Milestone Intézet minapi kimutatása is, mely szerint a szomszédos országokénál jóval magasabb a külföldi egyetemekre felvételiző magyar diákok aránya.
– Nemzetközi hallgatók terén látszólag a magyar felsőoktatás is jól teljesít, de ez csak porhintés, hiszen ezek a fiatalok később máshol kamatoztatják tudásukat, ott ahol hatékony, kreatív foglalkoztatási, vállalkozási környezetben sokkal jobban járnak. Nálunk az a lényeg, hogy legyen egy-két aranyérmes vagy Nobel-díjas, akire mutogathatunk, aztán annyi – fogalmazott a szakértő.
Holott az ország vezetése – legalábbis szóban – törődik ezzel a területtel. Nemrég Palkovics László oktatási államtitkár is beszélt arról, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. Nem sokkal előtte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár számolt be arról, hogy 2009 óta hatszorosára emelték a tehetséggondozásra szánt összegeket, a kormány az idén mintegy 3 milliárd forintot fordít erre a területre. Novák Magyarországot Európa „tehetséggondozási fővárosának” nevezte.
Lannert Judit ugyanakkor hangsúlyozta: a pénz nem minden. A tehetséggondozó programokról – mint például a Tehetségek Magyarországa program – nincsenek tudományos alapú értékelések, kompetenciafejlődést mérő hatástanulmányok, nem tudni, hogy a befektetett milliárdok mennyire térülnek meg – a felmérés alapján, leginkább semennyire. A szociálpolitikus szerint a tehetséggondozás hatásvizsgálata és annak módszerei a hazai szakértők előtt nem is ismertek.
Nagyjából ugyanerre jutott egy 2015-ös helyzetelemzésében a kormányzati hátszéllel működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is. Mint írták, „a jelentős mértékű források és programok nagy mérete ellenére alig készültek ezen a területen értékelések és hatásvizsgálatok. (…) Mindennek következtében e programok eredményességéről nagyon kevés ismeretünk van.”