Ukrajnában minden kisebbség célpont

Egy hónap alatt kétszer érte támadás a KMKSZ székházát. Néhány napja csernovici román iskolákat próbáltak felgyújtani. Kijev orosz provokációt sejt a háttérben.

„Na, most vajon ki áll a KMKSZ-székház felgyújtása mögött, maga Putyin vagy netalán a katalánok?”, ilyen és hasonló kárpátaljai magyar posztok láttak napvilágot tegnap reggel a legnépszerűbb közösségi oldalon, azt követően, hogy hajnalban ismeretlen tettesek felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházát.

A keserű cinizmus annak köszönhető, hogy egy hónap alatt már a második támadás érte a magyar érdekvédelmi képviselet székházát. Március 15., a magyar nemzeti ünnep közeledtével újabb magyarellenes támadástól tartanak a kárpátaljai magyarok, hiszen ukrán szélsőségesek évek óta menetrendszerűen követnek el szimbolikus ünnepi támadásokat. Csakhogy korábban meggyaláztak egy-egy emlékművet, a Petőfi szobrot vagy a vereckei emlékművet, de Molotov-koktéloktól, gránátoktól nem kellett tartaniuk sem a magyaroknak, sem más nemzeti kisebbségeknek, amelyek ugyanúgy az ukrán szélsőjobb célpontjai, mint a magyarok. Mostanában azonban a szobrokat leöntő piros festéket gyújtó-robbanó szerkezetek váltották fel. Tavaly decemberben egy lengyel turistabusz alá tettek bombát Lvivben (Lembergben), amelyet akkor robbantottak fel a szálloda előtt, amikor már a turisták elhagyták azt. Február elején a KMKSZ székházára dobtak Molotov-koktélokat, keddre virradóan viszont már – feltételezések szerint – kézigránátokkal égették fel azt.

Az első szint teljesen kiégett, a helyi sajtó tudósítása szerint az épület előtt rendőrkordonnal elkerített utcaszakaszon üveg- és különféle törmelék, összeégett bútordarabok jelzik a pusztítást. A Kárpáti Igaz Szó (KISZÓ) írásából az is kiderül, a helyi ukrán lakosság is döbbenten szemléli a történteket. „Az arra vetődő járókelők méltatlankodnak: miféle barbárok követhetnek el ilyen gaztettet? Kinek ártottak a magyarok?”, idézi a KISZÓ az utca emberét.

A megyei rendőrség azonnal büntetőeljárást indított ismeretlen tettes(ek) ellen szándékos gyújtogatás és anyagi károkozás címén, amiért 3-15 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. A nyomozás gőzerővel folyik. Ennek ellenére a kárpátaljai magyar közösség – legalábbis a sajtó és a Facebook szerint – nem fűz nagy reményeket a tettesek kézrekerítéséhez, sem ahhoz, hogy az ukrán állam képes megfékezni a kisebbségellenes megnyilvánulásokat. A február 4-i KMKSZ-székház elleni támadás elkövetésével az ukrán hatóságok két oroszbarátnak mondott lengyel állampolgárt gyanúsítanak, akik állítólag harcoltak a kelet-ukrajnai szeparatisták oldalán is. Ám, ha a két elkövető ismert volt a hatóságok előtt, hogyan tudták zavartalanul átlépni a határt és közlekedni Ukrajnán belül? – teszi fel a kérdést az ukrajnai magyar média.

Néhány napja a csernovici régióban két román iskolát próbáltak felgyújtani. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) letartóztatott egy – ismeretlen nemzetiségű – személyt, aki „orosz megbízásból” járt el. Az SZBU szerint az orosz titkosszolgálatok így próbálják destabilizálni Észak-Bukovinát, nemzetiségi ellentéteket szítva az ukránok és a románok között. Bukarestnek sem tetszik a magyarázat, a határon túli románokért felelős parlamenti bizottság elnöke hétfőn arra szólította fel a külügyet és a határon túli románok minisztériumát, küldjenek bizottságot Ukrajnába, ahol az ukrán szélsőségesek zaklatása mellett kisebbségellenes törvények is nehezítik a közösség életét.

A KMKSZ székház elleni támadás kapcsán hivatalosan még senkit sem gyanúsítottak meg, csupán Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó tett közzé egy nyilatkozatot, miszerint biztos abban, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a merénylet mögött. Ezek célja, hogy Kárpátalján is megismételjék a donbászi forgatókönyvet, véli Moszkal, hozzátéve, ez azonban senkinek sem fog sikerülni.

Budapest tiltakozik

Bekérette tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium Ukrajna budapesti nagykövetét a KMKSZ székházi elleni támadás miatt. Szíjjártó Péter tárcavezető megismételte a korábbi magyar álláspontot, miszerint Budapest mindaddig gátolni fogja az ukrán integrációs törekvéseket, míg Ukrajna meg nem fékezi szélsőségeseit és nem módosítja a kisebbségek jogait sértő törvényeit.