Hiányoztak a nézők a téli olimpiáról

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:51
Fotó: Szalmás Péter
A magyar szempontból történelmi sikert hozó ötkarikás esemény nem hozta lázba a szurkolókat, több versenyen is üresen maradtak a lelátók.

A férfi gyorskorcsolya váltó aranyérmének köszönhetően Magyarország sportszerető közönsége mindig emlékezni fog a vasárnap befejeződő pjongcsangi játékokra, hiszen hazai sportolók tiszteletére előzőleg sosem szólt a Himnusz a dobogó tetején. Amennyiben azonban nem kizárólag a magyarok sportteljesítményét figyelembe véve értékeljük a 2018-as téli olimpiát, máris ellentmondásos képet kapunk a játékok sikerét illetően, hiszen amint arra számítani lehetett, Dél-Koreában finoman szólva sem minden sporteseményt övezett kiemelt helyszíni figyelem.

Az esemény amúgy nem kezdődött rosszul, a programban a megnyitó előtti napon debütáló vegyespáros curlingre ugyanis - telt házat jelentő - 3500 néző volt kíváncsi. Habár a beszámolók szerint a hangulat nem volt fergeteges, a későbbiek fényében kijelenthető: legalább sikerült megtölteni a nézőteret.

A téli olimpiákon rendre komoly népszerűségnek örvendő műkorcsolya-versenyeken már más volt a helyzet. A kezdési időpontokat az Egyesült Államokban határozták meg, ez pedig az érdeklődésen is meglátszott. A televíziós jogdíjakra óriási összegeket áldozó NBC tévétársaság az amerikai keleti parti időszámítás szerinti főműsoridőben indította élő közvetítését, ez az időpont viszont Dél-Koreában délelőtt 10 órának felelt meg: ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy munkanapról beszélünk, aligha meglepő, hogy nem közönségsikerről tanúskodtak a világsajtót bejáró felvételek. A szokatlanul korán kezdődő versenynap egyébként a sportolók számára is újdonság lehetett, hiszen a műkorcsolya-versenyek kezdési időpontja hagyományosan inkább a délutáni, esti sávban van. Kis túlzással kicsit olyan ez, mintha az amerikai nézők kedvéért egyszer éjjel háromkor kezdenék a labdarúgó Bajnokok Ligája egy-egy mérkőzését.

A csarnokból kifelé kacsintgatva aztán még lehangolóbb volt a helyzet: a síversenyekre például gyakorlatilag senki nem volt kíváncsi. Pedig az alpesi sí, a sífutás vagy éppen a síugrás Európában rendre tízezreket csalogat ki a tribünre, Pjongcsangban viszont a legjobb esetben is alig néhány ezren verődtek össze. Persze, ez sem véletlen: Dél-Koreában egyszerűen nem ismertek, így nem is népszerűek ezek a sportágak. Volt olyan döntő, ahol kivezényelt iskolások lézengtek a lelátón, egészen addig, míg meg nem unták a szakágak legjobbjainak küzdelmét, s haza nem mentek.

Az egyetlen igazi sikert a kangnuni korcsolyaközpontban regisztrálhatták a szervezők, a gyorskorcsolyázók többnyire telt ház előtt rendezett számaira alighanem Dél-Koreában is jó szívvel emlékeznek majd vissza. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a rövidpályás gyorskorcsolya nemzeti sportnak számít arrafelé, ez megmagyarázza a kiemelt figyelmet.

A felsorolás már csak azért is érdekes, mert a helyszínt kijelölő 2011-es döntés előtt a dél-koreaiak pályázatában a téli sportok iránti növekvő ázsiai érdeklődést hangsúlyozták. Inkább valószínűbb, hogy befolyásolta a szavazást, hogy Pjongcsang lényegében egy teljesen új, egyúttal hatalmas piacot jelentett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára, ez pedig szinte olyan választáshoz vezetett - maradva a focis példánál -, mint a 2022-es futball-világbajnokság egészen elképesztő téli lebonyolítása a sportágban zéró hagyományokkal rendelkező, ámde dúsgazdag Katarban (a vb-ről természetesen nem a NOB, hanem a „megvásárolhatóságáról” szintén híres Nemzetközi Labdarúgó-szövetség döntött).

Hogy a fentiek mire engednek következtetni? Nos, aligha arra, hogy a NOB-nak nincs mit mérlegre tenni, amikor jövőre dönt a következő kiadó téli helyszín, a 2026-os játékok rendezőjének kilétéről. Négy év múlva a téli sportok iránt Pjongcsanghoz hasonló érdeklődést mutató Peking lesz a házigazda, amely a kazah Almati városa ellenében nyerte el a rendezési jogot, miután a kandidálók többsége menet közben kiszállt – leginkább a NOB minden észszerűséget felülmúló, túlzóan kapzsi igényei miatt.

Az olimpiai mozgalom régi renoméját, a játékok hangulatát visszasírók mindenesetre a friss élmények hatására is bölcsebb, nem kizárólag az anyagi érdekeket szem előtt tartó döntésben bíznak.

Ismét tárgyalt Észak- és Dél Korea
A pjongcsangi téli olimpia egyik pozitívuma volt a két Korea szemlátomást békés viszonya, amelynek kapcsán újabb fejlemény, hogy a felek tegnap ismét találkoztak, sőt, tárgyaltak is egymással. Az egyeztetések apropóját az adta, hogy Észak-Korea a március 9. és 18. között sorra kerülő pjongcsangi téli paralimpián is részt szeretne venni.

Szerző

Vettel nyerte a második tesztnapot

Publikálás dátuma
2018.02.27. 20:55
FOTÓ: FLORENT GOODEN / DPPI MEDIA / DPPI

Rekkenő hideg és szállingózó havazás fogadta a csapatokat a barcelonai teszthét második napján. Reggel kilenckor 0 fokot mutatott a hőmérő, a pálya pedig nedves és csúszós volt. A gárdák így többnyire a boxutcában várakoztak, miközben egyszerre egy körnél többet nem nagyon tettek meg. A nap legjobb időeredményét a ferraris Sebastian Vettel autózta, aki a legszorgosabb pilóta titulusát is kiérdemelte, lévén 98 kört teljesített. Nem sokkal maradt el tőle a mercedeses Valtteri Bottas, aki közepes keverékkel maradt el három tizeddel német riválisától. A kiszámíthatatlan időjárás miatt több csapat sem cserélt pilótát a délutáni körözgetésre, nem úgy a Williams, amely Szergej Szirotkin után Robert Kubicának adott lehetőséget a bizonyításra. A lengyel végül 3 tizedet vert csapattársára.

A legkevesebb kilométert a Haas, illetve a McLaren tette meg a Circuit de Catalunyán, utóbbinál a hibás kipufogó túlmelegedése okozott problémát. Nem alakult problémamentesen a Red Bull napja sem, Max Verstappen autója az üzemanyag szivárgása miatt vesztegelt a depóban.

A tesztelés reggel 9 órakor folytatódik Barcelonában – legalábbis papíron, mertmára még a keddinél is nagyobb havazást várnak a barcelonai időjósok.

Szerző

Nikolics nyerte a Magyar Aranylabdát

Az amerikai Chicago Fire válogatott labdarúgója, Nikolics Nemanja nyerte 2017-es teljesítményéért a Magyar Aranylabda díjat.

Az nb1.hu szakportál felkérésére ezúttal hat kategóriában szavazhattak az újságírók. Az első helyezett hét, a második öt, a harmadik három pontot kapott. A díjat az nb1.hu alapítója és örökös főszerkesztője, a hat évvel ezelőtt elhunyt Imre Mátyás 1998-ban hívta életre, vagyis az idei volt a huszadik alkalom.

Nikolics tavaly gólkirály lett az észak-amerikai profiliga (MLS) alapszakaszában.

A Magyar Aranylabda kategóriában csak magyar játékosra lehetett szavazni, függetlenül attól, hogy a hazai bajnokságban vagy külföldön futballozik. Ezen a listán második lett a Bundesligában futballozó Gulácsi Péter, akit a legjobb kapusnak választottak.

A legjobb NB I-es játékos a bajnoki címvédő Budapest Honvéd olasz csatára, Davide Lanzafame lett, a legjobb utánpótláskorú labdarúgó pedig az osztrák Liefering és a Red Bull Salzburg légiósa, Szoboszlai Dominik.

A legjobb edzőnek a tavalyihoz hasonlóan a német Hertha BSC-t irányító Dárdai Pált választották.

A 2017-es díjazottak:

Magyar Aranylabda-díj: 1. Nikolics Nemanja (Chicago Fire, amerikai) 173 pont, 2. Gulácsi Péter (RB Leipzig, német) 124, 3. Kádár Tamás (Dinamo Kijev, ukrán) 49

a legjobb NB I-es játékos: 1. Davide Lanzafame (Budapest Honvéd) 212, 2. Danko Lazovic (Videoton FC) 68, 3. Joseph Paintsil (Ferencváros) 61

a legjobb kapus: 1. Gulácsi Péter 225, 2. Dibusz Dénes (Ferencváros) 72, 3. Gróf Dávid (Budapest honvéd) 59

a legjobb edző: 1. Dárdai Pál (Hertha BSC, német) 202, Herczeg András (Debrecen) 125, Bódog Tamás (Diósgyőr) 43

a legjobb utánpótlás-játékos: 1. Szoboszlai Dominik (Liefering, osztrák) 204, 2. Sallai Roland (APOEL, ciprusi) 97, 3. Kiss Tamás (Szombathelyi Haladás) 28

a legjobb sportvezető: 1. George F. Hemingway (Budapest Honvéd) 89, 2. Kovács Zoltán (Videoton FC) 79, 3. Haraszti Zsolt (Paks) 69

A Magyar Aranylabda korábbi győztesei:

1998: Király Gábor (Hertha BSC)
1999: Király Gábor (Hertha BSC)
2000: Király Gábor (Hertha BSC)
2001: Király Gábor (Hertha BSC)
2002: Lisztes Krisztián (Werder Bremen)
2003: Szabics Imre (VfB Stuttgart)
2004: Gera Zoltán (West Bromwich Albion)
2005: Gera Zoltán (West Bromwich Albion)
2006: Dárdai Pál (Hertha BSC)
2007: Hajnal Tamás (Karlsruhe)
2008: Hajnal Tamás (Borussia Dortmund)
2009: Juhász Roland (RSC Anderlecht)
2010: Dzsudzsák Balázs (PSV Eindhoven)
2011: Juhász Roland (RSC Anderlecht)
2012: Szalai Ádám (1. FSV Mainz)
2013: Huszti Szabolcs (Hannover 96)
2014: Dzsudzsák Balázs (Dinamo Moszkva)
2015: Király Gábor (Szombathelyi Haladás)
2016: Nagy Ádám (Bologna)

Szerző