Nemzeti Színház - Vidnyánszky marad a vezető

Publikálás dátuma
2018.02.28. 10:40
Vidnyánszky Attila. Népszava fotó
Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezetője - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint Vidnyánszky Attilát 2018. július elsejei hatállyal nevezte ki újabb öt évre a Nemzeti Színház vezetőjévé Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A színház korábbi közlése szerint Vidnyánszky Attila mintegy 100 oldalas pályázata A nemzet színháza címet viseli. A pályázat bemutatja az elmúlt öt év művészeti, gazdasági és nemzetközi munkáját, hangsúlyosan megjelenítve a MITEM létrehozásának okát, célját és a fesztivál sikereit. A pályázat részletesen taglalja Vidnyánszky Attila művészeti, gazdasági és stratégiai fejlesztési elképzeléseit és az ezek megvalósításához szükséges feltételeket.

A Nemzeti Színház főigazgatói álláshelyére december 12-én írták ki a pályázatot, egyedül a jelenlegi vezető, Vidnyánszky Attila indult a posztért. Ez szerinte szakmai eredményeinek köszönhető, nyilatkozta korábban lapunknak. Bár azt sem tartja "Istentől elrugaszkodott" eljárásnak, ha egy intézmény fenntartója pályáztatás nélkül választja ki a neki szimpatikus vezetőt, tette hozzá. Vidnyánszky az interjúban azt is elmondta, a döntés megszületését követően nyilvánosságra fogja hozni pályázati anyagát.

A pályázatot elbíráló szakmai bizottság tagja Tardy Anna, az Emmi politikai tanácsadója; Császár Angela színművész; Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója; Horváth Lajos Ottó színművész; Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház ügyvezető igazgatója; Mádi Zoltán, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének főosztályvezetője; Kiss János Antal, a Győri Balett igazgatója; Hegedűs D. Géza színművész, rendező és Éliás János szakszervezeti képviselő volt.

Szerző

Segítenek, hogy mindenki jobban érezhesse magát

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:48

A Moholy Nagy Művészeti Egyetemen nagy erővel folytatódnak azok a kutatások, amelyeknek célja, hogy gyermekbaráttá váljon a város.

Négy éven át - az iskolai szüneteket leszámítva - minden nap, átlagban kétszer megtettem a Bem József utcai lakásunk és a Keleti Károly utcai Rákóczi gimnázium közötti utat. Ez mintegy 10-15 perc volt, buszra, villamosra nem lehetett szállni. Nem volt nagy élmény. Azok az osztálytársaim sem jártak jobban, akik távolabb laktak, mert ők is csak a Mechwart térig jutottak el tömegközlekedéssel, onnan már gyalogoltak. Mindez régen volt és azok az egyetemi hallgatók, akik a gyermekbaráttá váló várossal kapcsolatos a kutatásban részt vesznek, akkor még meg sem születtek (de talán a szüleik sem).

A Gyermekbarát város projektben a Moholy Nagy Művészeti Egyetem diákjai - tanáraik irányításával - arra keresik a választ, miképpen érezhetik magukat jobban a családok tagjai egy olyan nagyvárosban, mint Budapest.

Tizenkilenc olyan területet jelöltek ki maguknak, ahol változtatni kellene. Azt mondják, a magyar főváros végletesen a felnőtteket "szolgálja ki". Csak egy példa: a Széll Kálmán téren - az egykori Moszkván - a korlátok túl magasak ahhoz, hogy megállítsák a kisgyerekeket, ha megközelítik a villamos síneket. Erre találtak ki egy olyan játékot, amely segíti a tájékozódást és térlátást is. Színes madzagokat kell egy ábra alapján mintába rendezni. Ha ezzel van elfoglalva a gyerek, nem akar a sínekre lépni, de a játék le is zárja a korlát által szabadon hagyott területet.

Jártak parkokban és tereken, így a Szent István Bazilika környékén, a Gellért-hegyen és sétálóutcákban is. A program vezetője, Fehér Bori - építész és szociális designer - beszélgetésünkben külön is kiemelte egyik tanítványa, Papp Zsófi ötletét. Ő gyermeksávot tervezett a Klauzál tér és a Kertész utcai általános iskola között. Ott pedig egy akadálypályára emlékeztető feladványok keretében vinné át a gyerekeket az úton biztonságosan.

A biztonság amúgy is az egyik fő szempont volt, amelyet figyelembe kellett venni a tervezésnél. Emellett az egészség, a szórakozás és megismerés, a közlekedés, valamint a pihenés és a kényelem szerepelt még a rendező elvek között. Ezek az Európai Unió gyermekbarát elvei. A programban összesen 76 hallgató vett részt, munkájukat hét konzulens segítette. Előbb feltérképezték a kijelölt területek megoldandó gondjait, majd a lehetőségeit. Helyszínekre mentek és ott interjúkat is készítettek különböző korú emberekkel. A babakocsival közlekedőktől az épp járni tanuló vagy már rohangáló gyerekeken keresztül a kamaszokig több korosztály igényeit figyelembe véve születtek meg a tervek. Fehér Bori büszkén mondta, kreatív, ötletes, vagány, újszerű, ugyanakkor könnyen és nem túl drágán megvalósítható városi installációk tervei jöttek létre.

Nem véletlen, hogy pontosan annyi ötletes megoldás született, mint ahány hallgató vett részt a projektben. Még két elképzelést érdemes kiemelni. Pap Kornélia színes kincsgyűjtő mellényt alkotott áthelyezhető tépőzáras zsebekkel. Azokba lehet pakolni a szép színes kavicsokat, vagy éppen a fáról lehullott gesztenyéket. Győrbíró Csenge egy olyan esőkabátot tervezett, amely kifordítva bármikor átalakítható egy Ki nevet a végén? játéktáblává, ha a gyerekek már megunják a játszótéri foglalkozásokat.

A Rákóczi gimnázium egykori diákjai irigyelhetik a mai gyerekeket. Mert bár például a Keleti Károly utca kimaradt a tervezésből, azért sok hasznos és érdekes ötlet született. És ha a megvalósításuk egyelőre még odébb is van, azért az is nagy szó, hogy sokan gondolkodnak azon, miképpen lehet gyermekbarátibbá tenni Budapestet.

A változtatás lehetőségei
A kutatás vezetője, Fehér Bori nagyon fontosnak tartotta, hogy felmérik a változtatás lehetőségeit. Nincsenek nagyra törő terveik, ötleteket szeretnének adni, hogy a gyerekek és szüleik jobban érezhessék magukat. Arra a kérdésre, hogy vajon a remek elképzelések megvalósításához honnan lesz pénz, azt válaszolta, ezt egyelőre még nem tudja. De az tény, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, nyilván segítséget is kap tőlük, így tehát lehet remény, hogy mindaz, ami a tárlaton látható, nem marad csupán kiállítási tárgy.

Verdi mosolygós búcsúja

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:47
Forrás: Facebook/BFZ

- A Falstaff egyedülálló remekmű, se előzménye, se folytatása nincs a Verdi-életműben. Imádom – mondja Fischer Iván, aki a vasárnap este színpadra kerülő előadást rendezi és vezényli. A Budapesti Fesztiválzenekar nem először játszik szcenírozott operát az évadban, ősszel Mozart Don Giovanni című művével kezdte a szezont. Most Verdi világába kirándul az együttes, utolsó színpadi művét, a csaknem nyolcvan éves komponista mosolygós búcsújaként is emlegetett alkotását mutatja be. „Kegyetlenül lemészároltam rengeteg hőst és hősnőt, igazán rám fér egy kis nevetés is.” - beszélt saját művéről Verdi.

Fischer Iván együtt rendezi a 125 évvel ezelőtt a Milánói Scalaban először bemutatott Arrigo Boito librettója alapján készült háromfelvonásos Falstaffot a világ legfontosabb operaházaiban rendszeresen alkotó, Zeffirellivel is együtt dolgozó Marco Gandinivel. A produkció látványvilágának része, hogy a zenekar keveredik az énekesekkel, ugyanis ők alkotják a falut, ahol a történet játszódik. A karmester-rendező azt is elmondta, hogy ”a ruhák a Fellini-filmek korát idézik majd, de amikor Falstaff átöltözik pompázatos ünneplőjébe, mintha egy régebbi, operaibb jelmezt venne fel.”

A magyar közönség elsőként láthatja az előadást, amely októberben Vicenzába utazik, a Teatro Olimpicóba, hogy a Fischer Iván által idén alapított Vicenzai Operafesztiválon is bemutatkozzon.

Infó: Verdi Falstaff

Vezényel: Fischer Iván

Főszereplők: Nicola Alaimo, Tassis Christoyannis, Eva Mei, Sylvia Schwartz

Közreműködik: Budapesti Fesztiválzenekar

Március 4., 6., 7.,  Müpa

Szerző