A csimpánzok és a bonobók értik egymás "nyelvét"

Publikálás dátuma
2018.02.28 13:21
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A csimpánzok és a bonobók számos gesztusa ugyanazt jelenti, ha találkoznának, valószínűleg megértenék egymást egy új kutatás szerint.

A két közeli rokon főemlősfaj nagyjából 1-2 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Az már ismert, hogy sok az egyező gesztusuk, az új kutatás arra irányult, hogy milyen fokú a hasonlóság a csimpánz- és bonobógesztusok jelentése között - számolt be a PLoS One amerikai tudományos lapban megjelent tanulmányról a Phys.org.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A St. Andrews-i Egyetem, a Yorki Egyetem és a Kiotói Egyetem kutatói először meghatározták a bonobók egyes gesztusainak jelentését. Megnézték, milyen viselkedést vált ki egy-egy mozdulat, majd azt, hogy mennyire "elégedett" a bonobó ezzel a viselkedéssel. Ha az egyik bonobó például a karját nyújtja a másik bonobónak, a másik pedig azzal válaszol rá, hogy felmászik a hátára, ezután az első bonobó nem folytatja a gesztust, akkor a kutatók arra következtetnek, hogy a mozdulat jelentése: mássz a hátamra. 

A megfigyelések után 33 bonobógesztus jelentését határozták meg, majd összehasonlították őket a csimpánzok gesztusainak már ismert jelentésével. Az derült ki, hogy sok gesztus jelentése mindkét fajnál azonos és talán ugyanaz, mint az emberrel közös ősüké volt. "A bonobók és a csimpánzok gesztusainak jelentése nagy mértékben egybeesik, ami arra utalhat, hogy a gesztusok öröklődnek. A jövőben arról szeretnénk többet tudni, hogyan fejlődnek a gesztusok az egyedek életéveiben. Azt is elkezdjük vizsgálni, hogy az embernek vannak-e olyan gesztusai, mint az emberszabásúaknak" - mondta Kirsty Graham, a Yorki Egyetem kutatója.

Szerző
2018.02.28 13:21

Még lehet szavazni az év fájára

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 
Témák
Év Fája
2018.09.21 12:14

Drámaian felgyorsult a Vavilov-jégsapka olvadása

Publikálás dátuma
2018.09.21 09:20
AFP
Fotó: AFP/
Szélsőségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása: egy év alatt mintegy 4,5 köbkilométernyi jeget veszített a tömegéből egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint.
A Szevernaja Zemlja-szigetcsoport részét képező Októberi forradalom nevű, részben gleccserek borított sziget öt jégsapkájának egyike a Vavilov. A Coloradói Egyetem geológusa, Mike Willis vezette nemzetközi kutatócsoport a DigitalGlobe műholdjainak segítségével követte figyelemmel a Vavilov olvadását. A hideg jégsapkák, mint a Vavilov, a sarkokon lévő sivatagokban alakulnak ki, ahol kevés a csapadék, és általában a talapzatukig fagyottak.
A kutatók kimutatták, hogy 2015-ben a jégsapka mintegy 100 méternyit zsugorodott, és jege mintegy 4 kilométerre nyomult a Kara-tengerbe. A 4,5 köbkilométernyi jég olvadása elegendő ahhoz, hogy New York Manhattan kerületét mintegy 75 centiméter vízzel borítsa be - érzékeltették a kutatók. A gleccser jege jelenleg naponta 5-10 méteres sebességgel siklik. Az olvadás felgyorsulása előtti 30 évben a jégsapka csak néhány méternyit zsugorodott és 1,2 köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből.
"Egy melegedő klímában a gleccserek olvadásának felgyorsulása egyre inkább mindennapos, de a Vavilov jégvesztesége szélsőséges és váratlan"
- idézte Williest a Phys.Org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A Föld felszínét mintegy 780 ezer négyzetkilométeren borítja gleccser és jégsapka, amelyeknek olvadása potenciális veszélyt jelent a tengerszint emelkedésére. A kutatók soha nem tapasztalták a jégsapka olvadásának ilyen mértékű felgyorsulását, és az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban közzétett tanulmányukban rámutatnak, eredményeik felvetik a lehetőségét annak, hogy a most még stabil jégsapkák az eddig véltnél sokkal sérülékenyebbek.
A műholdas felvételekből kiderült, hogy az olvadás lassú volt 2010 előtt, amikor elkezdett felgyorsulni, majd 2015-ben egyre jobban gyorsult. A kezdeti nagyon lassú felgyorsulást a kutatók egy 50 évvel ezelőtti jelenség számlájára írják, akkor ugyanis megváltozott a csapadék érkezésének iránya. Előtte a hó és a jég délkeletről érkezett a térségbe, után délnyugat felől. Amint a jégsapka nyugat része elkezdett a tengerbe csúszni, felgyorsult a jég tengerbe nyomulása. 
Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a tengerszint felett ülő sarki jégsapkák lassan reagálnak a globális felmelegedésre, de a tanulmány szerzői megkérdőjelezték ezt.
2018.09.21 09:20