Az uniós átlag felett kell oktatásra költeni

Publikálás dátuma
2018.03.01 06:22
Népszava illusztráció

A növekedés hosszú távú feltételeinek megteremtéséhez szükség lenne arra, hogy a gazdasági felzárkózás érdekében, a GDP arányában, Magyarország az uniós átlagnál többet költsön oktatásra, képzésre, egészségügyre. A foglalkoztathatóságot leginkább a tudásszint növelése képes javítani, ezért is kellene az oktatás költségvetését a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni - hangsúlyozta Pogátsa Zoltán.

A Soproni Egyetem docense beszélt erről a Világgazdaság tegnapi Gazdasági kihívások 2018 című konferenciáján, azt követően, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert helyettesítő Rákossy Balázs európai uniós forrásokért felelős államtitkár kijelentette, hogy a magyar növekedés széles alapokon nyugszik, erőteljes és fenntartható. Az államtitkár egyébként hadilábon állt a saját tárcája által közölt számokkal, amikor a tavalyi GDP arányos államadósság mértékét 72-73 százalékra tette, pedig a napokban a tárcája is elismerte, hogy az Eximbank kötelezettségeit is figyelembe véve ez bizony 74 százalék. A különbség ugyan csekélynek látszik, de ha figyelembe vesszük, hogy 2011 óta mindössze 6 százalékkal csökkent az adósság mértéke, akkor minden százalékpont számít.

Az államtitkár ugyanakkor úgy becsülte, hogy a hatéves bérmegállapodás a tavalyi növekedés nagyjából negyedét eredményezte, vagyis a 4,2 százalékpontból, 1,0 százalékpontot. Elmondta, hogy mindössze 15 hónap telt el a megállapodás óta, már most 25 százalékkal magasabb a minimálbér és 40 százalékkal a garantált bérminimum.

A KSH tegnap közölte, hogy 2017-ben 17 százalékkal növekedtek a beruházások. Németh Dávid, a K&H Bank szerint összességében az látszik, hogy egyelőre nincs átütő változás, amelynek révén a magánszektor a termelékenység markáns növekedésével jelentős megemelné a magyar gazdaság potenciális növekedését. Németh Dávid szerint a magas bázis miatt az idén nem lesz könnyű a tavalyi beruházási tempót elérni, ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezet a hitelezésen keresztül támogathatja a magánszektor fejlesztéseit. A jelenlegi kilátások alapján idén 10 százalék körüli beruházás növekedésre lehet számítani.

Szerző

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00

317,51 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 317,80 forintról péntek reggel nyolc órára 317,51 forintra csökkent. Csökkent kissé a dollár és a svájci frank forintjegyzése is, a dolláré 280,52-ről 279,98 forintra, a svájci franké 280,04 forintról 279,73-ra.
Szerző