Az uniós átlag felett kell oktatásra költeni

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:22
Népszava illusztráció

A növekedés hosszú távú feltételeinek megteremtéséhez szükség lenne arra, hogy a gazdasági felzárkózás érdekében, a GDP arányában, Magyarország az uniós átlagnál többet költsön oktatásra, képzésre, egészségügyre. A foglalkoztathatóságot leginkább a tudásszint növelése képes javítani, ezért is kellene az oktatás költségvetését a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni - hangsúlyozta Pogátsa Zoltán.

A Soproni Egyetem docense beszélt erről a Világgazdaság tegnapi Gazdasági kihívások 2018 című konferenciáján, azt követően, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert helyettesítő Rákossy Balázs európai uniós forrásokért felelős államtitkár kijelentette, hogy a magyar növekedés széles alapokon nyugszik, erőteljes és fenntartható. Az államtitkár egyébként hadilábon állt a saját tárcája által közölt számokkal, amikor a tavalyi GDP arányos államadósság mértékét 72-73 százalékra tette, pedig a napokban a tárcája is elismerte, hogy az Eximbank kötelezettségeit is figyelembe véve ez bizony 74 százalék. A különbség ugyan csekélynek látszik, de ha figyelembe vesszük, hogy 2011 óta mindössze 6 százalékkal csökkent az adósság mértéke, akkor minden százalékpont számít.

Az államtitkár ugyanakkor úgy becsülte, hogy a hatéves bérmegállapodás a tavalyi növekedés nagyjából negyedét eredményezte, vagyis a 4,2 százalékpontból, 1,0 százalékpontot. Elmondta, hogy mindössze 15 hónap telt el a megállapodás óta, már most 25 százalékkal magasabb a minimálbér és 40 százalékkal a garantált bérminimum.

A KSH tegnap közölte, hogy 2017-ben 17 százalékkal növekedtek a beruházások. Németh Dávid, a K&H Bank szerint összességében az látszik, hogy egyelőre nincs átütő változás, amelynek révén a magánszektor a termelékenység markáns növekedésével jelentős megemelné a magyar gazdaság potenciális növekedését. Németh Dávid szerint a magas bázis miatt az idén nem lesz könnyű a tavalyi beruházási tempót elérni, ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezet a hitelezésen keresztül támogathatja a magánszektor fejlesztéseit. A jelenlegi kilátások alapján idén 10 százalék körüli beruházás növekedésre lehet számítani.

Szerző

Csúcson a gázfogyasztás

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:21

Az elmúlt napok téli gázfogyasztási rekordokat hoztak és tavaly is tovább nőtt az ország felhasználása - tudtuk meg. Kedden, illetve – az előzetes adatok szerint – szerdán is egyaránt 66 millió köbmétert fogyasztott az ország, ami téli rekord - közölte a Népszavával a központi gázvezetékeket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító. (Egy „gáznap” reggel 6-tól másnap ugyaneddig tart.) Ebből körülbelül 35 millió köbméter származott a hazai gáztárolókból, 7 millió pedig a belföldi kitermelésből. A fennmaradó 23 millió köbméter nagyobb része Ukrajna, kisebb része Ausztria felől érkezett az országba. Az érték meg se közelíti a 2005 februárjában, illetve 2006 januárjában mért 90 millió köbméteres eddigi csúcsot, de még a tavaly januári 70 millió köbmétert sem. A hazai gázellátó-rendszer mindemellett ma már közel 190 millió köbméteres igényt is képes kiszolgálni. (Ez egyesekben már-már a túlbiztosítottság érzetét kelti, ám ezt a vélekedést az FGSZ nem osztja.) Korábbi számításaink szerint a hazai tárolókban még körülbelül egymilliárd köbméter gáz érhető el, a vész esetén felhasználható 1,2 milliárd köbméteres - ilyen okból még soha meg nem nyitott - biztonsági készleten túl. Az ellátás teljességgel zavartalan – biztosította lapunkat Terhes Kristóf, az FGSZ vezérigazgatója.

Tavaly a szállítási adatok tanúsága szerint 7,3 százalékkal 10,3 milliárd köbméterre nőtt a hazai gázfogyasztás – tudtuk meg Terhes Kristóftól. 2016-ban a bővülés 7,8 százalékos ütemet mutatott, vagyis az emelkedés kissé szelídül. Az érték mindazonáltal továbbra is messze elmarad a 2005-ös év 14,4 milliárd köbméteres csúcsfogyasztásától; eszerint a négy évvel ezelőtti 8,3 milliárd köbméter a mélypont.

A tavalyi bővülést a vezérigazgató egyértelműen a 2017-es év januárjának szokatlanul hideg időjárására vezeti vissza. Ezt az is alátámasztja, hogy a most, február végén beköszöntött hidegek ugyanazokat az értékeket hozzák. (Egy ökölszabály szerint télen minden Celsius-fok-változás körülbelül kétmillió köbméterrel módosítja fel-le a napi fogyasztást.) Terhes Kristóf szerint eme adatokat nem befolyásolták érdemben sem energiatakarékossági beruházások, sem más fűtési eljárások választása, se az általános gazdasági mutatók. Ebből a szempontból az idei, rendkívül enyhe év eleji másfél hónap az éves gázfogyasztás újabb visszaesését hozhatja majd. Az elkövetkező hetek tekintetében az FGSZ vezérigazgatója emlékeztetett a várható hőmérséklet-emelkedésre, a jelentősen tovább növelhető behozatalra és az 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági készlet meglétére is. A közműhivatal tegnap indulatos közleményben ismételte meg, hogy biztosított az ország gázellátása.

Áramfogyasztás-rekord
Kedden tovább emelkedett a hazai áramfogyasztás: a "rendszerterhelés" este 6 után nem sokkal 6742 megawatton (MW) tetőzött - tudtuk meg a villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős Mavirtól.
Az érték már közelíti a tavaly január 11-én mért 6780 MW-s csúcsértéket. A fő ok a hideg és a sötét. A többletigényeket elsősorban gázerőművek segítségével, illetve a behozatal bővítése révén elégítik ki.

Szerző

Egyre több a hiba Pakson - Kockázatos a koncentráció

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:20
TALÁNYOK - A Greenpeace számítása szerint tavaly 17 kisebb-nagyobb hibát jelentett Paks a nukleáris hatóságnak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az elmúlt fél évben minden hónapra jutott egy jelentős teljesítménycsökkenéssel járó „üzemi esemény” az erőműben.

Február közepén két napon keresztül gyakorlatilag állt, azaz nem termelt áramot a paksi 4-es reaktor egy műszaki meghibásodás miatt. Az volt az ötödik hasonló leállás (a 4-es blokkban pedig a második) az elmúlt fél évben, de időközben bekövetkezett a hatodik is, február 26-án az I-es blokkban. Olyan reaktorokról van szó, amelyek a közelmúltban estek át az üzemidő-hosszabbításon (az ilyenkor indokolt felülvizsgálattal és karbantartással), vagyis elvileg nem számítanak elaggott létesítménynek – a 4-es blokk tavaly december végén kapta meg a hosszabbítási engedélyt. Az ügy miatt Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője írásbeli kérdéssel fordult Süli János tárca nélküli miniszterhez, azt tudakolva, „mi az oka a felújított atomerőművi reaktorok sorozatos meghibásodásának, és milyen következtetések adódnak az ismétlődő leállásokból arra az időszakra nézve, amikor a tervek szerint Paks I, illetve a referenciareaktorok tapasztalatai alapján hasonló műszaki problémákkal küzdő Paks II együttesen a magyar áramfelhasználás kétharmadát adja majd”.

Az esetekről a Greenpeace szakblogja, a Paksaméta is megemlékezett, jelezve: az ország legnagyobb áramtermelő egységeinek időleges kiesét csak azért nem veszik észre a fogyasztók, mert ilyenkor belépnek azok a tartalék erőművi kapacitások, amelyeknek kifejezetten a reaktorok átmeneti pótlása a feladatuk. „Ha a 4×500 megawatt (MW) névleges teljesítményű alaperőműben ki kell kapcsolni az egyik reaktort, akkor a kieső 500 MW-ot máshonnan kell pótolni”. A villamos rendszerirányító (Mavir) honlapján látható adatok szerint az atom hiányát főleg a földgázerőművek felfutása kompenzálta.

Kockázatos koncentráció
Szintén a Greenpeace blogja írta meg, hogy az atomenergia-használat amúgy sem elhanyagolható kockázatait jelentősen tovább növeli, ha sok reaktorblokk működik ugyanazon a telephelyen. A paksi telek geológiai hátrányairól (a 4-es blokk süllyedéséről, illetve a telephely alatt futó törésvonalról) a Népszava is beszámolt, a területi koncentrációból fakadó veszélyek azonban eddig ritkán kerültek szóba. A jelenséget a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa óta vizsgálják behatóbban - addig nukleáris ipar álláspontja az volt, hogy inkább előnyös, ha egy telephelyen egynél több reaktor működik.
A fukusimai reaktorok leolvadása óta viszont nyilvánvaló, hogy a földrajzi közelség esetén az egyes egységek balesete hatással lehet a többi reaktorra, egyetlen ok is járhat több reaktor meghibásodásával, és egy baleset során több radioaktív anyag szabadulhat ki, mintha csupán egy reaktor működne az adott területen. Ráadásul havária esetén megnehezül a helyzet kezelése (például az oltás), és több hulladék keletkezhet.

A vonatkozó európai szabályozás szerint minden országban akkora kapacitású gyors indítású erőműnek kell folyamatosan a bekapcsolásra várnia, amennyi a legnagyobb termelőblokk névleges teljesítménye, vagyis jelenleg 500 MW-ot kell készenlétben tartani, amit a lőrinci, sajószögedi, litéri és bakonyi erőművek segítségével oldunk meg. Paks 2 esetleges üzembe állítása után viszont már 1200 MW-os lesz a legnagyobb blokk (a tervek szerint a Roszatom, két, egyenként 1200 MW-os reaktort építene), így még legalább 700 MW pótlólagos tartalékkapacitást kell kiépíteni ahhoz, hogy az új atomerőművet be lehessen illeszteni a magyar villamosenergia-rendszerbe. Annak ugyanakkor semmi nyoma, hogy ezt a mindenképpen jelentkező, több százmilliárdos kiadást a kormány hozzászámolta volna a bővítés költségeihez.

A Greenpeace számításai szerint tavaly összesen 17 kisebb-nagyobb fennakadást jelentett a Paksi Atomerőmű a nukleáris hatóságnál. Az okok sokfélék: biztonsági próba alatt tapasztalt hirtelen feszültségesés; jelentős jegesedés, dízelgenerátor-hiba, meghibásodás a fő keringtetőszivattyút kiszolgáló rendszerben, zárlat a biztonsági szünetmentes áramelosztón, tűz a folyékonyhulladék-feldolgozóban, „idegen anyag jelenléte" különböző ellenőrző vagy a sugárzó anyagokat hermetizáló berendezések csőrendszerében. Viszont a lista túllépte a korábbi év havi átlagát, ami különösen annak fényében tűnik komoly problémának, hogy nemrég 12-ről 15-hónapra módosították a reaktorok karbantartási ciklusát, vagyis ritkulni fog a karbantartások gyakorisága (az eddigi 4 helyett 5 év alatt fog sor kerülni négy karbantartásra). Fontos adalék, hogy egy reaktor egyhetes kiesése közel egymilliárd forintnyi veszteséget jelent, amiben még nincs benne a rendkívüli karbantartás költsége.

Blöff a zöldáram
A kormány által újabban hangoztatott „50 százalék nukleáris, 50 százalék zöldenergia” koncepció megvalósíthatatlan – állítja a Greenpeace. A szervezet szerint Paks 1 és Paks 2 együttes üzemelése idején akár a hazai áramigény 80 százalékát is lefedheti a két atomerőmű, ami már eleve kizárja a „fele zöld” opciót.
Az atom- és a zöldenergia pedig összeházasíthatatlan: az atom (sem műszakilag, sem költség-oldalról) nem bírja a rendszeres visszaterhelést, a megújulók pedig időjárásfüggőek, a két rendszer sosem lehet egymás optimális kiegészítője, és ilyesmire nincs is példa a világon.

Szerző