Egyre több a hiba Pakson - Kockázatos a koncentráció

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:20
TALÁNYOK - A Greenpeace számítása szerint tavaly 17 kisebb-nagyobb hibát jelentett Paks a nukleáris hatóságnak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az elmúlt fél évben minden hónapra jutott egy jelentős teljesítménycsökkenéssel járó „üzemi esemény” az erőműben.

Február közepén két napon keresztül gyakorlatilag állt, azaz nem termelt áramot a paksi 4-es reaktor egy műszaki meghibásodás miatt. Az volt az ötödik hasonló leállás (a 4-es blokkban pedig a második) az elmúlt fél évben, de időközben bekövetkezett a hatodik is, február 26-án az I-es blokkban. Olyan reaktorokról van szó, amelyek a közelmúltban estek át az üzemidő-hosszabbításon (az ilyenkor indokolt felülvizsgálattal és karbantartással), vagyis elvileg nem számítanak elaggott létesítménynek – a 4-es blokk tavaly december végén kapta meg a hosszabbítási engedélyt. Az ügy miatt Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője írásbeli kérdéssel fordult Süli János tárca nélküli miniszterhez, azt tudakolva, „mi az oka a felújított atomerőművi reaktorok sorozatos meghibásodásának, és milyen következtetések adódnak az ismétlődő leállásokból arra az időszakra nézve, amikor a tervek szerint Paks I, illetve a referenciareaktorok tapasztalatai alapján hasonló műszaki problémákkal küzdő Paks II együttesen a magyar áramfelhasználás kétharmadát adja majd”.

Az esetekről a Greenpeace szakblogja, a Paksaméta is megemlékezett, jelezve: az ország legnagyobb áramtermelő egységeinek időleges kiesét csak azért nem veszik észre a fogyasztók, mert ilyenkor belépnek azok a tartalék erőművi kapacitások, amelyeknek kifejezetten a reaktorok átmeneti pótlása a feladatuk. „Ha a 4×500 megawatt (MW) névleges teljesítményű alaperőműben ki kell kapcsolni az egyik reaktort, akkor a kieső 500 MW-ot máshonnan kell pótolni”. A villamos rendszerirányító (Mavir) honlapján látható adatok szerint az atom hiányát főleg a földgázerőművek felfutása kompenzálta.

Kockázatos koncentráció
Szintén a Greenpeace blogja írta meg, hogy az atomenergia-használat amúgy sem elhanyagolható kockázatait jelentősen tovább növeli, ha sok reaktorblokk működik ugyanazon a telephelyen. A paksi telek geológiai hátrányairól (a 4-es blokk süllyedéséről, illetve a telephely alatt futó törésvonalról) a Népszava is beszámolt, a területi koncentrációból fakadó veszélyek azonban eddig ritkán kerültek szóba. A jelenséget a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa óta vizsgálják behatóbban - addig nukleáris ipar álláspontja az volt, hogy inkább előnyös, ha egy telephelyen egynél több reaktor működik.
A fukusimai reaktorok leolvadása óta viszont nyilvánvaló, hogy a földrajzi közelség esetén az egyes egységek balesete hatással lehet a többi reaktorra, egyetlen ok is járhat több reaktor meghibásodásával, és egy baleset során több radioaktív anyag szabadulhat ki, mintha csupán egy reaktor működne az adott területen. Ráadásul havária esetén megnehezül a helyzet kezelése (például az oltás), és több hulladék keletkezhet.

A vonatkozó európai szabályozás szerint minden országban akkora kapacitású gyors indítású erőműnek kell folyamatosan a bekapcsolásra várnia, amennyi a legnagyobb termelőblokk névleges teljesítménye, vagyis jelenleg 500 MW-ot kell készenlétben tartani, amit a lőrinci, sajószögedi, litéri és bakonyi erőművek segítségével oldunk meg. Paks 2 esetleges üzembe állítása után viszont már 1200 MW-os lesz a legnagyobb blokk (a tervek szerint a Roszatom, két, egyenként 1200 MW-os reaktort építene), így még legalább 700 MW pótlólagos tartalékkapacitást kell kiépíteni ahhoz, hogy az új atomerőművet be lehessen illeszteni a magyar villamosenergia-rendszerbe. Annak ugyanakkor semmi nyoma, hogy ezt a mindenképpen jelentkező, több százmilliárdos kiadást a kormány hozzászámolta volna a bővítés költségeihez.

A Greenpeace számításai szerint tavaly összesen 17 kisebb-nagyobb fennakadást jelentett a Paksi Atomerőmű a nukleáris hatóságnál. Az okok sokfélék: biztonsági próba alatt tapasztalt hirtelen feszültségesés; jelentős jegesedés, dízelgenerátor-hiba, meghibásodás a fő keringtetőszivattyút kiszolgáló rendszerben, zárlat a biztonsági szünetmentes áramelosztón, tűz a folyékonyhulladék-feldolgozóban, „idegen anyag jelenléte" különböző ellenőrző vagy a sugárzó anyagokat hermetizáló berendezések csőrendszerében. Viszont a lista túllépte a korábbi év havi átlagát, ami különösen annak fényében tűnik komoly problémának, hogy nemrég 12-ről 15-hónapra módosították a reaktorok karbantartási ciklusát, vagyis ritkulni fog a karbantartások gyakorisága (az eddigi 4 helyett 5 év alatt fog sor kerülni négy karbantartásra). Fontos adalék, hogy egy reaktor egyhetes kiesése közel egymilliárd forintnyi veszteséget jelent, amiben még nincs benne a rendkívüli karbantartás költsége.

Blöff a zöldáram
A kormány által újabban hangoztatott „50 százalék nukleáris, 50 százalék zöldenergia” koncepció megvalósíthatatlan – állítja a Greenpeace. A szervezet szerint Paks 1 és Paks 2 együttes üzemelése idején akár a hazai áramigény 80 százalékát is lefedheti a két atomerőmű, ami már eleve kizárja a „fele zöld” opciót.
Az atom- és a zöldenergia pedig összeházasíthatatlan: az atom (sem műszakilag, sem költség-oldalról) nem bírja a rendszeres visszaterhelést, a megújulók pedig időjárásfüggőek, a két rendszer sosem lehet egymás optimális kiegészítője, és ilyesmire nincs is példa a világon.

Szerző

Még több csokot osztanának

Publikálás dátuma
2018.02.28. 15:38
Fotó: Tóth Gergő

Egy hónap csúszással, március 15-től lehet majd gyorsabban és egyszerűbben igényelni a családok otthonteremtési kedvezményét (csok). A kormány eredetileg február 15-től ígérte a kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítését, majd a határidő eltelt, a kormány pedig mély hallgatásba burkolózott. Szerdán végül megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányrendelet módosítása, Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig – nyilván nem függetlenül a választási kampány véghajrájától - sajtótájékoztatón jelentette be: még több család számára lesz elérhető a csok.

Szavai szerint március 15-től bevezetik a nyilatkozati elvet, azaz az igénylőknek nem kell minden dokumentumot beszerezniük, elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tenniük. Az adminisztráció csökkentése érdekében a banki igénylésénél az egyszerűbb esetekben elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló.

A bankoknak is gyorsítaniuk kell az ügyintézést: 30 napon belül kell elbírálniuk a lakásvásárlási, 60 napon belül pedig az építkezési ügyeket. A családoknak viszont két hónappal több idejük, azaz fél évük lesz a csok iránti igény benyújtására.

Ezeknél is fontosabb változást jelent a támogatásra jogosultak körének bővítése. Március 15-től ugyanis minden család kérhet csokot akkor is, ha már van ingatlantulajdona: eddig ezt csak az új lakást szerzők tehették meg. A kedvezményt a hazatérő családok is igénybe vehetik, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít. Az otthonukat bővítők a már folyamatban lévő építési munkákra is igényelhetik a csokot, és akár minden költségüket fedezhetik a csokból a támogatás összegéig.

A hitelképtelen fiatalok számára hoz változást, hogy ezentúl a csok igényléséhez adóstársnak bevonhatják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat. A csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitel igénybevételének pedig nem lesz időbeni korlátja. Azok a családok, akik korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyermeket vállalnak: az új támogatásból nem kell levonni a meglévő gyerekek után kapott szocpolt.

Változik az áfa-visszatérítés szabályozása is: mindenki, aki építkezik, és 27 százalékos áfakulcsos számlát nyújt be, kérheti - 5 millió forintig - az adóvisszatérítést. Az áfa-visszatérítési lehetőséget kiterjesztik a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre.

Eddig 68 ezer család vette igénybe a csokot, 189 milliárd forint összegben. A csok azonban nem elegendő az ingatlanvásárláshoz, a támogatást kérők háromnegyede hitelt is fölvesz a csok mellé. Nem csoda, hiszen a csok 2015-ös bevezetése óta 66 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a bruttó átlagkereset viszont csak 33 százalékkal nőtt. Ráadásul az ingatlanárak – részben az átgondolatlanul bevezetett csoknak is köszönhető - elszabadulása felemésztette az egy, illetve két gyermek után felvehető támogatás összegét. Vagyis igazán az építőipar, illetve a tehetős nagycsaládosok jártak jól, a többi család számára a csok bevezetése óta anyagilag megterhelőbb lett lakáshoz jutni, még a kedvezménnyel együtt is.

Szerző

Pénteken is drágulnak az üzemanyagok

Publikálás dátuma
2018.02.28. 14:30
Illusztráció: Népszava
Emeli bruttó 3-3 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból szerdán az MTI.

Az emeléssel a benzin átlagára 358 forintra, a gázolaj átlagára 367 forintra nő.

Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, akkor a 95-ös benzin literenkénti ára 4 forinttal, 355 forintra drágult, a gázolaj ára pedig 5 forinttal, 364 forintra emelkedett.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Szerző