A Momentummal szalámizná le az ellenzéket Varga Mihály

Publikálás dátuma
2018.03.01. 16:10
Fotó: Molnár Ádám
Előbb a Momentum jelöltje lengetett be egy esetleges „alkotmány-helyreállító Fidesz-koalíciót”, most pedig Varga Mihály mond szépeket Benedek Mártonnak.

Korántsem dőlhet hátra a Budapest negyedik választókerületében (a II. és a III. kerület egy része tartozik ide) – Hódmezővásárhely után különösképpen nem. Ugyanis amennyiben az ellenzék összehangolja a visszalépéseket, a nemzetgazdasági miniszter bukhatja remélt mandátumát. Nem véletlen, hogy míg a korábbi gyakorlat az volt, hogy a kormánypárt politikusai nem vesznek tudomást az ellenzéki jelöltekről, Varga most eltért ettől a gyakorlattól – és érzékenyen reagál az oppozíció pártjainak mozgására. Vásárhely után érdemben változott egyes ellenzéki formációk hozzáállása: az LMP például nyíltan felvállalta, hogy kész koordinálni a választókerületekben a többi párttal, illetve a Momentumnak is erősen át kell gondolnia, hogy állva tartja-e mind a 106 egyéni jelöltjét a választás napjáig.

A nemzetgazdasági miniszter az Origónak adott interjújában pedig éppen ezt a két formációt emelte ki. Az LMP embere a legesélyesebb ellenzéki politikus a választókerületben – több belsős mérés azt mutatja, hogyha a Demokratikus Koalíció és a Momentum visszalép, akkor Ungár Péter megszoríthatja a nemzetgazdasági minisztert. Nem csoda, hogy Varga a „Lehet Más a Politika” emberére lőtt, és a gyűlölet karmesterének nevezte. Tartalmi ügyekbe a miniszter nem ment bele. A Momentum emberét pedig kvázi piedesztálra emelte a tárcavezető, amikor „talán legfelkészültebb ellenzéki jelöltnek” titulálta. És ebben választókerületben igenis súlya van Varga szavainak: míg országosan 0-1 százalékos a Momentum népszerűsége a teljes lakosság körében, itt szavazók 7 százaléka szereti (az egyik legkézenfekvőbb oka ennek, hogy ő Göncz Árpád unokája). Azaz amennyiben nem lép vissza, áttolhatja a választókerületet a Fideszhez.

Mindenesetre a főváros negyedik választókerületében a jelek szerint közelebb áll egymáshoz a Fidesz és a Momentum, mit máshol. Emlékeztetőül: nemrég a II. kerületben vitáztak a Közös Ország Mozgalom meghívására a kerület ellenzéki országgyűlési jelöltjei. Arra a kérdésre, hogy koalícióra lépnének-e egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel, minden párt jelöltje határozott nemmel válaszolt – kivéve a momentumos Benedek Mártont.

Benedek a többi párttól eltérően ugyanis azt mondta, igen. Szerinte egy Orbán nélküli Fidesszel abban az esetben lehet koalícióra lépni, ha az a koalíció a liberális demokrácia, a demokrácia intézményrendszereinek, a független intézményrendszerek visszaállítására jön majd létre. Egy új alkotmány konszenzuális elfogadására, amit népszavazással szentesítenek a végén. Gulyás Márton kérdésére egyébként Benedek hozzátette, Orbánnal szerinte még egy ilyen is elképzelhetetlen.

 

Szerző

"Tolvaj kormány ellopja a nyugdíjunkat!" - Utcára vonultak az idősek

Publikálás dátuma
2018.03.01. 14:39
Így tiltakoztak a nyugdíjasok 2018. március 1-jén Madridban - Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
A rossz idő ellenére tömegesen vonultak utcára a nyugdíjasok szerte Spanyolországban csütörtökön, hogy követeljék: a kormány emelje fel a nyugdíjak összegét, arányosan az infláció mértékével - adja hírül az MTI.

Madridban a szakadó esőben a pénzügyminisztérium előtt gyűltek össze a tiltakozók, transzparenseikre a többi között ezeket írták: "Tolvaj kormány ellopja a nyugdíjunkat!", "Kezeket fel, ez rablótámadás!", "Igazságot!". Többen követelték a spanyol kormány lemondását is.

Az ország két legnagyobb dolgozói érdekképviselete, a Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetsége (UGT) felhívására hasonló megmozdulásokat tartottak például Córdoba, Málaga, Sevilla, Oviedo, Vigo, Murcia, Pamplona, Valencia városokban is. Mariano Rajoy spanyol kormányfő a Telecinco televízió csatornának délelőtt adott interjújában arról beszélt, hogy kezdeményezi egy parlamenti vita megrendezését a nyugdíjakról, amelyre "tíz, tizenegy nap múlva" kerülhet sor.

Mint mondta, "tökéletesen megérti" a nyugdíjasok követeléseit, de most nincs elegendő pénzügyi forrás a további emeléshez.
Véleménye szerint a nyugdíjemelésre akkor lesz lehetőség, ha az ország képes lesz tartani a jelenlegi gazdaságpolitikát, mert a fellendülés még nem érte el a kívánt szintet. A spanyol miniszterelnök kitért arra, hogy a további munkahelyteremtés érdekében célja a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartása közép és hosszútávon is. A szakszervezetek viszont folyamatos, 15 naponta megtartott utcai megmozdulásokra készülnek, ha a kormány nem enged a követeléseknek.

A legutóbbi tiltakozóakciót egy héttel ezelőtt tartották, akkor több tízezren vonultak utcára a dél-európai országban. Madridban petíciót adtak át a parlamentnek, melyben a jelenlegi nyugdíjszabályozás megváltoztatását követelték. A jogszabály évi 0,25 százalékos kötelező nyugdíjemelést ír elő a kormány számára, ám az infláció ennél magasabb, 1,2 százalék volt 2017-ben a spanyol statisztikai hivatal (INE) adatai szerint.

A spanyol munkaügyi minisztérium januári jelentése szerint tavaly év végén a nyugdíjban részesülők száma meghaladta a 9,5 milliót, amelyből 5,8 millióan kaptak öregségi nyugdíjat. Ennek havi átlagösszege 1074 euró. Régiók szerint a nyugdíjátlag Baszkföldön a legmagasabb, 1155 euró, és a Extremadurában a legalacsonyabb, 773 euró.

Jelentős az eltérés a nemek között is: a nők átlagnyugdíja 794 euró, míg a férfiaké 1244 euró Spanyolországban.

Szerző

Az EP üdvözölte a hetes cikk-eljárás megindítását Lengyelországgal szemben

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése csütörtökön üdvözölte az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Lengyelországgal szemben.

A testület brüsszeli plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásban a képviselők emellett ismét kimondták, hogy a lengyel jogállamisági helyzet az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában. A dokumentumban gyors cselekvésre szólították fel az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsot, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy fennáll-e a veszélye a közösségi alapértékek csorbulásának Lengyelországban. Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, de elemzők szerint tovább fokozza majd a nyomást az Európai Unió tagállamain.

Szerző