Putyin bevetette a csodafegyvert

Publikálás dátuma
2018.03.02 06:33
Fotó: Alexey Nikolsky/Sputnik/AFP
Fotó: /

Fél hónappal az orosz elnökválasztás előtt tartotta meg a tavaly decemberről elhalasztott 13. évértékelő és programbeszédét Vlagyimir Putyin csütörtökön. Az újabb mandátumra pályázó orosz elnök, akinek győzelmét senki és semmi sem veszélyezteti a március 18-i voksoláson rendkívül optimistán értékelte az orosz gazdaság helyzetét, értékelés helyett inkább ígérgetett – munkahelyeket, nyugdíjemelést, autópálya-fejlesztést jobb egészségügyi szolgáltatásokat, GDP növekedést és a szegénység felére csökkentését. A kétórás televíziós közvetítés fénypontja azonban az új orosz csodafegyver, az orosz lopakodó bemutatása volt. Videós prezentációjában Putyin több új fejlesztésű fegyvert, köztük atomfegyvert is ismertetett, valamint azt a rakétát, amely "a világ bármely pontját elérheti", elfoghatatlan az Európában és Ázsiában felállított amerikai rakétapajzs számára is és képes áthatolni bármilyen rakétavédelmi rendszeren. Azt is elmondta, a fegyverkezést az indokolja, hogy Washington Moszkva minden figyelmeztetése és kérése ellenére kilépett a fegyverkezési egyensúly biztosítékának tekintett rakétavédelmi ABM szerződésből.

Vagyis Putyin egy régi vitát és feszültséget tett kampányfinise témájává. Az Amerikai Egyesült Államok európai rakétavédelmi terve ugyanis régóta az egyik legfőbb konfliktusforrás Washington és Moszkva között, valamint a NATO-Oroszország viszonyban. Oroszország az első pillanattól hevesen tiltakozott az amerikai terv ellen, a romániai majd a lengyelországi rakétavédelmi bázis létrehozása ellen és soha sem fogadta el, hogy az nem ellene irányul, hanem az iráni nukleáris fenyegetést hivatott kivédeni.

1972-ben, a hidegháború idején, három év tárgyalás után a Szovjetunió és az Egyesült Államok Moszkvában írta alá a SALT szerződést, amely korlátozta a két nagyhatalom stratégiai ballisztikus rakétáinak a számát. A tárgyalások nem álltak le ezzel, a rakétaelhárító technikai eszközök rendszerbe állításáról újabb megállapodás született, az Anti-Ballistic Missile (ABM) egyezmény, amelyben a védett körzetek számáról, területéről és a felállítható rakéták számáról állapodtak meg. Az évek során többször módosították az egyezmény. Az így kialakított rendszer lényege az volt, hogy a két szuperhatalom kölcsönösen megsemmisíthette volna egymást, ami nyilván kompromisszumra sarkalta a feleket.

Az ABM szerződést 2001. október 13-án mondta fel a Bush adminisztráció az új biztonsági helyzettel indokolva a lépést. Az európai rakétavédelmi pajzs gondolata a 2002-es prágai NATO-csúcson került nyilvánosságra, 2006-ban, a rigai csúcson fogadta el a szervezet az akkora elkészült megvalósíthatósági tanulmányt. Moszkvában azonnal heves tiltakozást váltott ki, hogy a NATO és az Egyesült Államok Oroszország közvetlen közelébe telepít rakétákat. Putyin már ekkor jelezte, ha valóban megvalósul a terv, akkor Oroszország Kalinyingrádba (orosz enklávé az EU-ban) telepít, amelyet a NATO nem tud maradéktalanul semlegesíteni.

Putyin, aki elnöksége alatt mindvégig a hidegháborúban kialakított bipoláris egyensúly visszaállítására törekedett, arra hogy Oroszország a Szovjetunió utóda legyen a világpolitikában, „egyenrangú” partnere és ellenfele az Egyesült Államoknak. A most bemutatott orosz csodafegyver is ezt a valójában már nem létező kétpólúsú világ illúzióját hivatott szolgálni az orosz elnökválasztás előestéjén.

2018.03.02 06:33

Moszkva Izraelt hibáztatja az Il-20-as lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:12
Igor Konasenkov
Fotó: AFP/ VITALIY BELOUSOV / SPUTNIK
A védelmi tárca szóvivője úgy véli, megsértették a 2015-ben megkötött kétoldalú megállapodást a véletlen konfliktusok elkerüléséről Szíria térségében.
Teljes egészében az izraeli légierőt terheli a felelősség az orosz Il-20-as katonai rádióelektronikai felderítőgép Szíriában bekövetkezett pusztulásáért, valamint azokat, akik elrendelték, hogy az izraeli F-16-osok fedezékként használják az orosz repülőt – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője vasárnap Moszkvában. A tábornok rámutatott, hogy az izraeli harci gépek a hétfői incidens idején azoknak a leszálló útvonalaknak a közelében hajtották végre műveleteiket, amelyet a hmejmími orosz repülőtérre tartó katonai, valamint a polgári utasszállító repülőgépek szoktak használni. A szóvivő szerint a rendelkezésre álló „objektív adatok arról tanúskodnak”, hogy az izraeli vadászpilóták „nem professzionális módon vagy minimum bűnös hanyagsággal” jártak el. Konasenkov azzal vádolta meg Izraelt, hogy megsértette a 2015-ben megkötött kétoldalú megállapodást a véletlen konfliktusok elkerüléséről Szíria térségében. Rámutatott, hogy az izraeliek gyakorlatilag csak a támadásukkal egy időben, 21 óra 39 perckor figyelmeztették az orosz hadsereget, négy F-16-osuk pedig már 21 óra 40 perckor végrehajtotta a csapást.      Szavai szerint a vadászgépek nem Szíria északi részére sújtottak le, ahogy azt izraeli részről megtévesztő módon bejelentették, hanem a nyugati partvidéken található Latakijára. Ez a körülmény megakadályozta, hogy a Szíria északi részéről visszatérőben lévő Il-20-ast biztonságos területre vezethessék ki. A tábornok elmondta, hogy az izraeli féllel a kommunikáció orosz nyelven folyt, és az orosz védelmi tárca rendelkezik arról készült hangfelvétellel. Beszámolója szerint az Il-20-ast 22 óra 03 perckor találta el egy szíriai légvédelmi rakéta, és a gép 22 óra 07 perckor tűnt el a radarernyőkről. A szíriai orosz fél 22 óra 29 perckor közölte az izraelivel, hogy az Il-20-as katasztrófahelyzetbe került, és követelte, hogy az izraeli gépeket vonják ki a társégből, mert ott mentési művelet kezdődik. Izrael Konasenkov tájékoztatása szerint nyugtázta az értesítést, ám légierejének F-16-osai csak 22 óra 40 perckor hagyták el a zónát. A szóvivő szerint az izraeli légierő parancsnokságának ügyeletes tisztje 22 óra 53 perckor közölte, hogy az izraeli fél megkapta az értesítést az Il-20-assal történt incidensről, a zónát kiürítette, és szükség esetén segítséget ajánl fel. Konasenkov szerint az izraeli F-16-osok a latakijai támadást követően a szíriai partvidéktől 70 kilométerre járőröztek, rádióelektronikai zavarást alkalmazva, feltehetően egy második csapásra készülve. (Az izraeli légvédelem korábban azt közölte, hogy akkor, amikor a szíriai légvédelem kilőtte rakétáit, az izraeli gépek már visszatértek saját légterükbe.) A szóvivő szerint az izraeli gépek egyike 21 óra 59 perckor manőverbe kezdett a szíriai partvidék irányába, megközelítve a leszállásra készülő Il-20-ast. Ezt a szíriai légvédelem az izraeli légierő újabb támadásaként értékelte. Konasenkov kijelentette: az izraeli pilótának tudnia kellett, hogy az orosz repülő felülete nagyobb az általa vezetett F-16-osénál, és így a szíriai légvédelem fő célpontjává válik. Szerinte az izraelieknek arról is tudomásuk volt, hogy az orosz és a szíriai fegyveres erőknél eltérő típusú barát-ellenség felismerő rendszert rendszeresítettek, ezért a szíriai radarok az Il-20-ast izraeli vadászgépek csoportos céljaként azonosíthatják be. Konasenkov szerint Szíria fölött az izraeli és az amerikai légierő merőben eltérő magatartást tanúsít. Oroszország és az Egyesült Államok között ugyanis működik egy kommunikációs csatorna a légi incidensek megelőzése érdekében, amelyen keresztül a felek előre figyelmeztetik egymást arról, ha bevetik légierejüket, ami lehetővé teszi, hogy kizárják az olyan helyzeteket, amelyekben a két fél katonái veszélybe kerülhetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország egyszer sem szegte meg az Izraellel megkötött megállapodásokat és nem vetette be a Szíriába telepített légvédelmi eszközeit, annak ellenére sem, hogy egyes izraeli légicsapások potenciális veszélyt jelenthettek orosz katonákra. Konasenkov szerint az orosz fél 310 alkalommal értesítette Izraelt arról, hogy légiereje akciót hajt végre, az izraeliek azonban csak 25-ször intéztek hasonló értesítést az oroszokhoz, akkor is csak közvetlenül a támadás előtt. A tábornok azt hangoztatta, hogy a Szíria irányában létrejött „konstruktív orosz–izraeli együttműködés” fényében Moszkva számára „nehezen érthető”, hogy mi váltotta ki „Tel-Aviv lépéseit”. „Ez rendkívül hálátlan válasz arra, amit az Oroszországi Föderáció Izrael Állam és az izraeliek érdekében tett az elmúlt időben” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy Izrael és Szíria közötti demarkációs vonalnál nyáron orosz közreműködéssel újították fel az ENSZ-békefenntartók működését, akiket orosz katonai rendészek biztosítnak. Elmondta, hogy Moszkva és Teherán tárgyalásainak eredményeképpen a Golán-fennsíktól 140 kilométerre vontak vissza nehézfegyverekkel felszerelt Irán-barát erőket, valamint hogy az orosz védelmi tárca, amelynek fontos szerepe volt az aleppói zsidó sírok megőrzésében, segédkezik izraeli katonák holttestének fellelésben is Szíriában. Konasenkov úgy vélekedett, hogy az izraeli katonai vezetés vagy nem értékeli az Oroszországgal fennálló viszony szintjét, vagy nem tart ellenőrzése alatt egyes parancsnokságokat és parancsnokokat, akik tudták, hogy lépéseik tragédiához fognak vezetni. Megfogalmazása szerint az izraeli légierőnek az Il-20-assal kapcsolatos magatartása „túllép a civilizált kapcsolatépítés keretein”.
Szerző
2018.09.23 20:12

Két napja hánykolódik a tengeren a sérült vitorlásversenyző

Publikálás dátuma
2018.09.23 19:43
Abhilash Tomy
Fotó: AFP/ DAMIEN MEYER
Segélykérő üzenetében azt mondta, enni, inni és mozogni sem képes.
Több ország is mentőcsapatokat küldött annak érdekében, hogy megmentsék az indiai Abhilash Tomy-t, aki – miközben a Golden Globe földkerülő vitorlásversenyen vett részt – súlyos hátsérülést szenvedett – írja a BBC. A férfi hajója Ausztrália partjaitól körülbelül 3200 kilométerre van. A hajó a viharban megrongálódott, és a férfi segélykérő üzenetében azt mondta, enni, inni és mozogni sem képes. Egy francia halászhajó már elindult a hajója felé, előreláthatóan hétfőre ér majd oda. Egy ausztrál és egy indiai katonai gép is elrepült a férfi hajója felett, de nem tudtak kapcsolatba lépni a férfival. Az ausztrál tengerészeti biztonsági hatóság szóvivője szerint Abhilash Tomy vélhetően a sérülése miatt nem képes kommunikálni. Abhilash Tomy az első indiai tengerész, aki – még 2013-ban – vitorlással kerülte meg a Földet még 2013-ban.  
2018.09.23 19:43
Frissítve: 2018.09.23 21:09