Putyin bevetette a csodafegyvert

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:33
Fotó: Alexey Nikolsky/Sputnik/AFP

Fél hónappal az orosz elnökválasztás előtt tartotta meg a tavaly decemberről elhalasztott 13. évértékelő és programbeszédét Vlagyimir Putyin csütörtökön. Az újabb mandátumra pályázó orosz elnök, akinek győzelmét senki és semmi sem veszélyezteti a március 18-i voksoláson rendkívül optimistán értékelte az orosz gazdaság helyzetét, értékelés helyett inkább ígérgetett – munkahelyeket, nyugdíjemelést, autópálya-fejlesztést jobb egészségügyi szolgáltatásokat, GDP növekedést és a szegénység felére csökkentését. A kétórás televíziós közvetítés fénypontja azonban az új orosz csodafegyver, az orosz lopakodó bemutatása volt. Videós prezentációjában Putyin több új fejlesztésű fegyvert, köztük atomfegyvert is ismertetett, valamint azt a rakétát, amely "a világ bármely pontját elérheti", elfoghatatlan az Európában és Ázsiában felállított amerikai rakétapajzs számára is és képes áthatolni bármilyen rakétavédelmi rendszeren. Azt is elmondta, a fegyverkezést az indokolja, hogy Washington Moszkva minden figyelmeztetése és kérése ellenére kilépett a fegyverkezési egyensúly biztosítékának tekintett rakétavédelmi ABM szerződésből.

Vagyis Putyin egy régi vitát és feszültséget tett kampányfinise témájává. Az Amerikai Egyesült Államok európai rakétavédelmi terve ugyanis régóta az egyik legfőbb konfliktusforrás Washington és Moszkva között, valamint a NATO-Oroszország viszonyban. Oroszország az első pillanattól hevesen tiltakozott az amerikai terv ellen, a romániai majd a lengyelországi rakétavédelmi bázis létrehozása ellen és soha sem fogadta el, hogy az nem ellene irányul, hanem az iráni nukleáris fenyegetést hivatott kivédeni.

1972-ben, a hidegháború idején, három év tárgyalás után a Szovjetunió és az Egyesült Államok Moszkvában írta alá a SALT szerződést, amely korlátozta a két nagyhatalom stratégiai ballisztikus rakétáinak a számát. A tárgyalások nem álltak le ezzel, a rakétaelhárító technikai eszközök rendszerbe állításáról újabb megállapodás született, az Anti-Ballistic Missile (ABM) egyezmény, amelyben a védett körzetek számáról, területéről és a felállítható rakéták számáról állapodtak meg. Az évek során többször módosították az egyezmény. Az így kialakított rendszer lényege az volt, hogy a két szuperhatalom kölcsönösen megsemmisíthette volna egymást, ami nyilván kompromisszumra sarkalta a feleket.

Az ABM szerződést 2001. október 13-án mondta fel a Bush adminisztráció az új biztonsági helyzettel indokolva a lépést. Az európai rakétavédelmi pajzs gondolata a 2002-es prágai NATO-csúcson került nyilvánosságra, 2006-ban, a rigai csúcson fogadta el a szervezet az akkora elkészült megvalósíthatósági tanulmányt. Moszkvában azonnal heves tiltakozást váltott ki, hogy a NATO és az Egyesült Államok Oroszország közvetlen közelébe telepít rakétákat. Putyin már ekkor jelezte, ha valóban megvalósul a terv, akkor Oroszország Kalinyingrádba (orosz enklávé az EU-ban) telepít, amelyet a NATO nem tud maradéktalanul semlegesíteni.

Putyin, aki elnöksége alatt mindvégig a hidegháborúban kialakított bipoláris egyensúly visszaállítására törekedett, arra hogy Oroszország a Szovjetunió utóda legyen a világpolitikában, „egyenrangú” partnere és ellenfele az Egyesült Államoknak. A most bemutatott orosz csodafegyver is ezt a valójában már nem létező kétpólúsú világ illúzióját hivatott szolgálni az orosz elnökválasztás előestéjén.

Szerző

Hackerektől retteg az EU

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:32
Fotó: AFP/Kay Nietfeld
Egész Európában elképzelhetőek kibertámadások minisztériumok ellen. A Németországban történt eset megmutatta: a legbiztonságosabbnak vélt hálózatok is sebezhetőek.

Az internetes kémtevékenységet elemző FireEye biztonsági vállalat vezetője, Benjamin Read a Die Weltnek elmondta, nem elszigetelt jelenség az, ami Németországban. A német szerverek elleni támadást végrehajtó APT28 csoport ugyanis az egész Európai Unióval szemben indított kiterjedt akciót, s elsősorban a védelmi és a külügyi tárcák internetes hálózata van veszélyben – figyelmeztetett. Az elmúlt hónapokban bizonyos e-mailekből jutottak erre a következtetésre.

Bár nincs kézzel fogható bizonyíték arra, hogy APT28 orosz csoportosulás lenne, szakértők számára nem kérdés, hogy a Kreml áll mögötte. Benjamin Read szerint erre utal, hogy nem olyan hagyományos hackercsoportról van szó, amely haszonvágyból hajtja végre internetes akciót. Read azon kutatócsoport tagja, amely 2014-ben első ízben hívta fel a figyelmet az orosz hackerek elitalakulatának létezésére. Mint mondja, ha számba veszik, milyen célpontokkal szemben indított támadást az APT28, ebből is azt a következtetést vonhatják le, hogy moszkvai állami hatóságok pénzügyi támogatását is élvezheti. „Hogy pontosan mely titkosszolgálat áll mögötte, ezt még nem sikerült minden kétséget kizáróan feltárnunk, de az orosz hatóságok részvételét biztosnak tartjuk” – fejtette ki.

A német szövetségi belügyminisztérium szerdán közölte, hogy olyan internetes akció történt, amely német kormányzat belső hálózatait érintette. A Süddeutsche Zeitung értesülései szerint a berlini külügyminisztérium ellen indítottak támadást. A német tárca nem erősítette meg, hogy orosz hackercsoport állt volna az akció mögött. A Bundestag digitális ügyekkel foglalkozó bizottsága csütörtökön rendkívüli ülésen tárgyalt a kialakult helyzetről. A liberális FDP képviselője, Manuel Höferlin képtelenségnek nevezte, hogy a parlamenti honatyáknak a médiából kellett megtudniuk, mi is történt valójában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki kiadásában a dpa hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy az APT28 csoport német szerverekkel szembeni támadásairól már decemberben tudomást szereztek a német hatóságok, s szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy a kémtevékenység egy éven át zajlott. A belügyminisztérium közlése szerint már nincs mitől tartani, mert visszaverték a támadást. A dpa úgy tudja, a támadás szerdáig zajlott.

A hackercsoport támadásainak egyik legnagyobb elszenvedője az amerikai Demokrata Párt volt, de kiterjedt támadást indítottak a nemzetközi doppingellenes ügynökség, a Wada, valamint az ukrán választási hatóság ellen. Gyakran e-mailben küldték a kórokozó szoftvert: a mit sem sejtő felhasználó a levélre rákattintva aktiválta a programot, amellyel gépén kémkedhettek. Német hatóságok már korábban figyelmeztettek arra, hogy az APT28 Európa szempontjából kényes információkat adhatott át az orosz hatóságoknak.

Ki áll a háttérben?
Az APT28 már régóta ismert és rettegett szervezet a különféle nemzetközi kormányok körében. Az APT az angol „Advanced Persistent Threat” rövidítése (előrehaladott folyamatos fenyegetés). A csoportot azonban Fancy Bearként és Pawn Stormként is emlegetik. Mivel a behatolást végző szoftver struktúrája hasonló, ezért szakértők biztosnak tartják, hogy egy hackercsoportról van szó. Az APT28 nem pénzt akar kicsikarni másoktól, hanem egyértelműen politikai-katonai célokat követ. Megjelenésének első éveiben feltűnően sokszor támadott kelet-európai szervereket, valamint orosz ellenzékiek gépeit, ami már szintén arra utalt, hogy valamilyen formában az orosz kormányzat állhat mögötte. Az is az orosz kapcsolatot erősítheti meg, hogy a támadások arra az időszakra koncentrálódnak, amikor Moszkvában nyitva vannak a hivatalok.

Épül a kínai császárság

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:31
Fotó: AFP/Xinhua/Lan Hongguang
Pekingben minden korábbinál jelentősebb elnyomástól tartanak azután, hogy hamarosan eltörlik az államfői mandátum időkorlátját. Egyesek már Észak-Koreához hasonlítják az államot.

Milyen hatással lesz Kínára, hogy Hszi Csin-ping elnök teljhatalmat kap? Valóban – amint azt a pekingi vezetés sugallta - a teljes közvélemény szinte egy emberként támogatja azt a kezdeményezést, amely szerint eltörlik az államfő tíz évig tartó mandátumát, így Hszi akár élete végéig az ország első embere maradhat? Mivel a nagy kínai tűzfal felettébb éberen működik, s minden ellenséges megnyilvánulást hamar kiszűr, így az internet alapján nem könnyű leszűrni, hogyan is vélekednek a kínaiak arról, hogy az elnöknek a jövőben nem csak kétszer öt évig tartó mandátuma lesz.

Azt azonban a vezetés maga sem gondolja komolyan, hogy a kínaiak túlnyomó többsége lelkesen támogatja a kezdeményezést. Ha ez így lenne, akkor Peking sem szűrné meg a világhálón megjelenő véleményeket. Hogy azonban mennyire fél a kormányzat, jól mutatja: mindazok, akik a hét elején a helyi közösségi hálón, a Weibón, vagy a Twitteren ellenvéleményüket akarták megfogalmazni, hibaüzenetet kaptak. A „nem értek egyet” mondat hétvége óta be van tiltva Kínában. Ez ugyanis a „törvényekbe és a szabályokba” ütközik. Más mondatok is feketelistára kerültek, így például az „én császárom”, a „trónra lépés”, a „dicsérjétek a császárt”, az „Állatok farmja” (Orwell művére utalva). De tiltólistára került Micimackó is. Nem azért, mert Róbert Gida csacsi öreg medvéje falánkságával rossz példát mutat az erkölcsös kínai népnek, hanem mert a közösségi oldalakon Hszi elnök alteregója lett – írja a Süddeutsche Zeitung.

A People’s Daily tálalása sem arról tanúskodik, hogy a pártvezetésben mindenki meg lenne győződve a lépést övező hatalmas társadalmi lelkesedésről. A Kína belpolitikáját évekre meghatározó döntés ugyanis egy szövegtengerhez hasonlatos felsorolásban a többi tervezett alkotmánymódosítás közé rejtve jelent meg, szinte észrevehetetlen helyen. S a megfogalmazás is meglehetősen visszafogott, csak annyit közöltek, hogy az alkotmány 79-es cikkelyéből törölték az időkorlátra vonatkozó részt.

A pártpropaganda azt sugallta, hogy az alkotmánymódosítást a „hivatalnokok és a tömegek hatalmas többsége” akarta, s szinte közfelkiáltással támogatják, hogy a terveket két héten belül fogadják is el. A Global Times ennél is tovább ment, amikor azt közölte, hogy „minden kínai” lelkesen támogatja a javaslatot, mert úgy vélik, Hszi Csin-ping a legkiválóbb elnök, akit csak el tudnak képzelni, s vezetésével új korszak kezdődik Kínában, bármit jelentsen is ez.

A média tehát nyugodtságot, lelkesedést próbált sugározni inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ez a stratégia ugyanis csak korlátozott eredményt ért el, Kínában futótűzként terjedt el az ország berendezkedését akár gyökeresen megváltoztató alkotmánymódosítás híre, amely egyes vélekedések szerint valósággal sokkolta a helyieket, s nyugtalanságot szült. A kínai jogrendszer szakértőjeként ismert jogász, az amerikai Jerome Cohen úgy értékelt: Peking ezzel elfelejtette Mao Ce-tung despotizmusának egyik legnagyobb tanulságát. Úgy véli, súlyos elnyomás időszaka kezdődhet el Kínában.

Mennyi az esélye annak, hogy a parlament, azaz a népi gyűlés elutasítaná az előterjesztést? Nagyjából semmi. Az úgynevezett törvényhozás kötelességszerűen fogad el minden törvényt, amit a pártvezetés terjeszt elő. Ettől függetlenül az országszerte ismert egykori újságíró, Li Datong egy ifjúsági lapban nem kis bátorságról tanúságot téve felszólította a képviselőket arra, mondjanak nemet a javaslatra. Cikkében utalt arra, hogy az elnöki tisztség időtartamának kétszer öt évben való korlátozása, illetve az erről 1982-ben hozott határozat, korszakalkotó változásokat idézett elő a kínai kommunista párt és az ország életében. Hozzátette, a döntést Mao uralkodásának tapasztalatai alapján hozták meg szem előtt tartva azt, hogy a kulturális forradalom micsoda szenvedést okozott az embereknek. Mint írta, a korlátozás eltörlése káoszt idézhet elő a társadalomban.

Az újságírók mellett különösen az ügyvédek, az üzletemberek és az értelmiségiek körében volt felháborodás tapasztalható. Akadtak olyanok, akik a Weibón már Észak-Koreához hasonlították az országot. Mások szerint a tervezett intézkedés Kínát harminc évvel veti vissza. Az egyik felhasználó a rejtélyesen eltűnt MH 370-es járaton utazókhoz hasonlította Kínát. „Tudjuk, hogy valami nincs rendjén, s azt is, hogy letértünk a pályáról. De sejtelmünk sincs arról, mi zajlik a pilótafülkében, s be se tudunk jutni oda. Micsoda szörnyű érzés. Sokkal borzalmasabb, mint a gyors halál” – állapította meg.

Természetesen nem lehetett sokáig olvasni az interneten ezeket a kommentárokat, hiszen megjelenésük után hamar törölték őket. Ugyanakkor a külföldön regisztrált Freeweibo.com honlapján megörökítik a kritikus bejegyzéseket, így vissza lehet olvasni őket. Itt az is látható, mely kifejezések tartoznak a cenzúra által legkeményebben vizsgáltak közé. A héten az alkotmány kifejezés nagyon elől állt ezen a listán, de a kivándorlás szó is komoly népszerűségnek örvendett a cenzorok körében. Aligha véletlenül.