Hackerektől retteg az EU

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:32
Fotó: AFP/Kay Nietfeld
Egész Európában elképzelhetőek kibertámadások minisztériumok ellen. A Németországban történt eset megmutatta: a legbiztonságosabbnak vélt hálózatok is sebezhetőek.

Az internetes kémtevékenységet elemző FireEye biztonsági vállalat vezetője, Benjamin Read a Die Weltnek elmondta, nem elszigetelt jelenség az, ami Németországban. A német szerverek elleni támadást végrehajtó APT28 csoport ugyanis az egész Európai Unióval szemben indított kiterjedt akciót, s elsősorban a védelmi és a külügyi tárcák internetes hálózata van veszélyben – figyelmeztetett. Az elmúlt hónapokban bizonyos e-mailekből jutottak erre a következtetésre.

Bár nincs kézzel fogható bizonyíték arra, hogy APT28 orosz csoportosulás lenne, szakértők számára nem kérdés, hogy a Kreml áll mögötte. Benjamin Read szerint erre utal, hogy nem olyan hagyományos hackercsoportról van szó, amely haszonvágyból hajtja végre internetes akciót. Read azon kutatócsoport tagja, amely 2014-ben első ízben hívta fel a figyelmet az orosz hackerek elitalakulatának létezésére. Mint mondja, ha számba veszik, milyen célpontokkal szemben indított támadást az APT28, ebből is azt a következtetést vonhatják le, hogy moszkvai állami hatóságok pénzügyi támogatását is élvezheti. „Hogy pontosan mely titkosszolgálat áll mögötte, ezt még nem sikerült minden kétséget kizáróan feltárnunk, de az orosz hatóságok részvételét biztosnak tartjuk” – fejtette ki.

A német szövetségi belügyminisztérium szerdán közölte, hogy olyan internetes akció történt, amely német kormányzat belső hálózatait érintette. A Süddeutsche Zeitung értesülései szerint a berlini külügyminisztérium ellen indítottak támadást. A német tárca nem erősítette meg, hogy orosz hackercsoport állt volna az akció mögött. A Bundestag digitális ügyekkel foglalkozó bizottsága csütörtökön rendkívüli ülésen tárgyalt a kialakult helyzetről. A liberális FDP képviselője, Manuel Höferlin képtelenségnek nevezte, hogy a parlamenti honatyáknak a médiából kellett megtudniuk, mi is történt valójában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki kiadásában a dpa hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy az APT28 csoport német szerverekkel szembeni támadásairól már decemberben tudomást szereztek a német hatóságok, s szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy a kémtevékenység egy éven át zajlott. A belügyminisztérium közlése szerint már nincs mitől tartani, mert visszaverték a támadást. A dpa úgy tudja, a támadás szerdáig zajlott.

A hackercsoport támadásainak egyik legnagyobb elszenvedője az amerikai Demokrata Párt volt, de kiterjedt támadást indítottak a nemzetközi doppingellenes ügynökség, a Wada, valamint az ukrán választási hatóság ellen. Gyakran e-mailben küldték a kórokozó szoftvert: a mit sem sejtő felhasználó a levélre rákattintva aktiválta a programot, amellyel gépén kémkedhettek. Német hatóságok már korábban figyelmeztettek arra, hogy az APT28 Európa szempontjából kényes információkat adhatott át az orosz hatóságoknak.

Ki áll a háttérben?
Az APT28 már régóta ismert és rettegett szervezet a különféle nemzetközi kormányok körében. Az APT az angol „Advanced Persistent Threat” rövidítése (előrehaladott folyamatos fenyegetés). A csoportot azonban Fancy Bearként és Pawn Stormként is emlegetik. Mivel a behatolást végző szoftver struktúrája hasonló, ezért szakértők biztosnak tartják, hogy egy hackercsoportról van szó. Az APT28 nem pénzt akar kicsikarni másoktól, hanem egyértelműen politikai-katonai célokat követ. Megjelenésének első éveiben feltűnően sokszor támadott kelet-európai szervereket, valamint orosz ellenzékiek gépeit, ami már szintén arra utalt, hogy valamilyen formában az orosz kormányzat állhat mögötte. Az is az orosz kapcsolatot erősítheti meg, hogy a támadások arra az időszakra koncentrálódnak, amikor Moszkvában nyitva vannak a hivatalok.

Fogyókúrán a sertéságazat

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:22
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Soha ilyen kevés disznó még nem röfögött az ólakban, a boltokban pedig drágul a hús.

Az Orbán-kormány 2010. után azt ígérte, az akkor 3,6 milliós sertés állományt 10 év alatt 6 millióra gyarapítja. Ehelyett nyolc év után a Fidesz megdöntött egy rekordot: amióta létezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és számon tartják a haszonállatokat, még soha nem volt ilyen alacsony a sertéslétszám. Mára 2,8 millióra fogyatkozott a sertésállomány úgy, hogy az élő- és félsertés áfája 2016. januárjától 27-ről 5 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően mintegy százezres nagyságrendben bukkantak fel addig feketén tartott és -vágott disznók, ám ez is csak stabilizálni tudta az állatlétszámot.

Legalább ilyen unikum az is, hogy eddig még soha nem szorult sertéshúsból behozatalra Magyarország, de 2010 után ez is bekövetkezett - nyilatkozta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, aki lajoskomáromi gazdaságában maga is foglalkozik sertéstartással.

A levágott sertések vágósúlya 2017-ben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint meghaladta a 430 ezer tonnát. Az importált sertéshús mennyisége - nem végleges adatok szerint - 140 ezer tonna lehetett 2017-ben, míg az export mintegy 130 ezer tonnát tett ki.

Hiába a kétszeri áfacsökkentés 27 százalékról 5 százalékra - 2016-ban az élő- és félsertés, tavaly januártól pedig a tőkehúsoké -, mára a húsárak megközelítik, bizonyos termékeknél meg is haladják az áfacsökkentés előtti szintet. A hazai élősertés-, illetve húsárakat eddig is a nemzetközi, elsősorban a német árak mozgatták - nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, Hússzövetség elnöke az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Jelenleg az élősertés kilója 360-380 forint körül mozog. Az áfacsökkentés hatása 2016. első negyedévében még teljes egészében megjelent a fogyasztói árakban is, de az Oroszország elleni embargó miatt az unióban felhalmozódott húskészletek addigra leapadtak és az árak megindultak fölfelé. A sertéshús áfájának csökkentését követően az európai élősertés árak egy év alatt majd' 30 százalékkal emelkedtek, ami szinte kétszer olyan mértékű, mint az áfamérséklés okozta fogyasztói árcsökkenés.

A fogyasztóknak természetesen előnyös volt a Magyar Élelmiszerkönyv szigorítása, amely előírta a termékekben a magasabb hústartalmat. Aki ezt nem teljesíti, csak fantázianéven kínálhatja a korábban virsli, májas és egyéb néven nevezett húskészítményeit. A kötelező béremelések is feljebb tornázták az önköltséget s ezt sok feldolgozó még nem tudta kitermelni. Ráadásul a húskészítmények áfáját a kormányzat nem csökkentette. Az ágazat szereplőinek a költségnövekedést nem sikerült teljes egészében átterhelni a kereskedelemre és ez nehéz helyzetbe hozta a húsipari, főleg a kisebb vállalkozásokat. A magasabb költségeknek idén meg kell jelenniük a fogyasztói árakban, vagyis még tovább drágulnak a húsok, húskészítmények - tett hozzá Éder Tamás.

Az ország sertéshús-külkereskedelmi mérlege kisebb eltérésekkel ugyan, de egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy a húsfeldolgozó ipar által behozott alapanyag mennyiségével nagyjából megegyezik a kivitel. Azonban értékben stabilan pozitív, mert azon kevés ágazat egyike, amelyik magasabb hozzáadott értéket előállítva exportálja a termékeit. A legtöbb nyersanyag Németországból, Lengyelországból, Hollandiából és újabban Spanyolországból érkezik. A feldolgozot késztermékek legfontosabb exportpiacai az EU-n kívül Kína, Hong-Kong, Dél-Korea és Japán.

A behozatalra egyebek mellett azért van szükség, mert a hazai sertésállomány a a 10 évvel ezelőtti 3,6 millióról 2,8 millióra csökkent és ezen a szinten stabilizálódott. A húsfeldolgozó iparban, elsősorban a vágás esetében is változatlanul a nagyobb cégek szerepe erősödik, annak ellenére, hogy az élelmiszeripari, köztük a húsipari családi-, mikro- illetve kis- és közepes vállalkozások majd' 250 milliárd forintos uniós pályázati támogatási lehetőséget kaptak technológiai korszerűsítésre. A kisvágóhidak többségét vélhetően ez sem teszi versenyképesebbé, de a feldolgozók a helyi specialitásokkal talpon maradhatnak, fejlődhetnek - vélte az ÉFOSZ elnöke.

A kormány "minden portán egy koca" irreális politikája teljes csőd, hiszen nemcsak nálunk, de a térségben is tűnnek el a sertések a háztáji gazdaságokból - említette Raskó György. Az agrárközgazdász szerint 300 jószágnál kisebb létszámmal nem lehet nyereségesen sertést tartani. Jelenleg a hazai sertés állomány nagyjából 80 százaléka agrártársaságoknál található. A létszámcsökkenés szinte kizárólag a kis, illetve a családi gazdaságokban következett be. Azt nem vizsgálták, hogy a rossz eredményhez köze van-e annak, hogy az unióban a baromfi- és a sertéságazat nem kaphat közvetlen támogatást.

Ha marad ez a földforgalmi törvény, amely hátrányos helyzetbe hozta az agrártársaságokat, korlátozva a bérelhető földterület nagyságát és bizonytalanná téve a haszonbérleti szerződések meghosszabbítását és ezzel a takarmánynak való termesztését, akkor még ez a rekordalacsony sertésszám is tovább csökkenhet - vetítette előre Raskó György.

Feltámasztanák a fekete mangalicát
A fekete mangalica megmentésére, önálló fajtaként való elismertetésére szövetkezik Hajdúnánás és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) - olvasható közös közleményükben. Tóth Péter, az egyesület elnöke kifejtette: az 1900-as évek elején még mind a négy mangalicafajta - a szőke, a vörös, a fecskehasú és a fekete is tenyésztésben volt, de a fekete a század első harmadában eltűnt a tenyészetekből.
A MOE elnöke hozzátette: 200 tenyészetben mintegy 9500 mangalicakoca van az országban, az elismertetésre váró fekete fajta egyedszáma mindössze 150. Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere hangsúlyozta, hogy a fekete mangalica elismertetését a gazdasági tényezők mellett az értékmentés miatt is kiemelt feladatuknak tekintik.

Szerző

Fogyókúrán a sertéságazat

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:22
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Soha ilyen kevés disznó még nem röfögött az ólakban, a boltokban pedig drágul a hús.

Az Orbán-kormány 2010. után azt ígérte, az akkor 3,6 milliós sertés állományt 10 év alatt 6 millióra gyarapítja. Ehelyett nyolc év után a Fidesz megdöntött egy rekordot: amióta létezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és számon tartják a haszonállatokat, még soha nem volt ilyen alacsony a sertéslétszám. Mára 2,8 millióra fogyatkozott a sertésállomány úgy, hogy az élő- és félsertés áfája 2016. januárjától 27-ről 5 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően mintegy százezres nagyságrendben bukkantak fel addig feketén tartott és -vágott disznók, ám ez is csak stabilizálni tudta az állatlétszámot.

Legalább ilyen unikum az is, hogy eddig még soha nem szorult sertéshúsból behozatalra Magyarország, de 2010 után ez is bekövetkezett - nyilatkozta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, aki lajoskomáromi gazdaságában maga is foglalkozik sertéstartással.

A levágott sertések vágósúlya 2017-ben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint meghaladta a 430 ezer tonnát. Az importált sertéshús mennyisége - nem végleges adatok szerint - 140 ezer tonna lehetett 2017-ben, míg az export mintegy 130 ezer tonnát tett ki.

Hiába a kétszeri áfacsökkentés 27 százalékról 5 százalékra - 2016-ban az élő- és félsertés, tavaly januártól pedig a tőkehúsoké -, mára a húsárak megközelítik, bizonyos termékeknél meg is haladják az áfacsökkentés előtti szintet. A hazai élősertés-, illetve húsárakat eddig is a nemzetközi, elsősorban a német árak mozgatták - nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, Hússzövetség elnöke az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Jelenleg az élősertés kilója 360-380 forint körül mozog. Az áfacsökkentés hatása 2016. első negyedévében még teljes egészében megjelent a fogyasztói árakban is, de az Oroszország elleni embargó miatt az unióban felhalmozódott húskészletek addigra leapadtak és az árak megindultak fölfelé. A sertéshús áfájának csökkentését követően az európai élősertés árak egy év alatt majd' 30 százalékkal emelkedtek, ami szinte kétszer olyan mértékű, mint az áfamérséklés okozta fogyasztói árcsökkenés.

A fogyasztóknak természetesen előnyös volt a Magyar Élelmiszerkönyv szigorítása, amely előírta a termékekben a magasabb hústartalmat. Aki ezt nem teljesíti, csak fantázianéven kínálhatja a korábban virsli, májas és egyéb néven nevezett húskészítményeit. A kötelező béremelések is feljebb tornázták az önköltséget s ezt sok feldolgozó még nem tudta kitermelni. Ráadásul a húskészítmények áfáját a kormányzat nem csökkentette. Az ágazat szereplőinek a költségnövekedést nem sikerült teljes egészében átterhelni a kereskedelemre és ez nehéz helyzetbe hozta a húsipari, főleg a kisebb vállalkozásokat. A magasabb költségeknek idén meg kell jelenniük a fogyasztói árakban, vagyis még tovább drágulnak a húsok, húskészítmények - tett hozzá Éder Tamás.

Az ország sertéshús-külkereskedelmi mérlege kisebb eltérésekkel ugyan, de egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy a húsfeldolgozó ipar által behozott alapanyag mennyiségével nagyjából megegyezik a kivitel. Azonban értékben stabilan pozitív, mert azon kevés ágazat egyike, amelyik magasabb hozzáadott értéket előállítva exportálja a termékeit. A legtöbb nyersanyag Németországból, Lengyelországból, Hollandiából és újabban Spanyolországból érkezik. A feldolgozot késztermékek legfontosabb exportpiacai az EU-n kívül Kína, Hong-Kong, Dél-Korea és Japán.

A behozatalra egyebek mellett azért van szükség, mert a hazai sertésállomány a a 10 évvel ezelőtti 3,6 millióról 2,8 millióra csökkent és ezen a szinten stabilizálódott. A húsfeldolgozó iparban, elsősorban a vágás esetében is változatlanul a nagyobb cégek szerepe erősödik, annak ellenére, hogy az élelmiszeripari, köztük a húsipari családi-, mikro- illetve kis- és közepes vállalkozások majd' 250 milliárd forintos uniós pályázati támogatási lehetőséget kaptak technológiai korszerűsítésre. A kisvágóhidak többségét vélhetően ez sem teszi versenyképesebbé, de a feldolgozók a helyi specialitásokkal talpon maradhatnak, fejlődhetnek - vélte az ÉFOSZ elnöke.

A kormány "minden portán egy koca" irreális politikája teljes csőd, hiszen nemcsak nálunk, de a térségben is tűnnek el a sertések a háztáji gazdaságokból - említette Raskó György. Az agrárközgazdász szerint 300 jószágnál kisebb létszámmal nem lehet nyereségesen sertést tartani. Jelenleg a hazai sertés állomány nagyjából 80 százaléka agrártársaságoknál található. A létszámcsökkenés szinte kizárólag a kis, illetve a családi gazdaságokban következett be. Azt nem vizsgálták, hogy a rossz eredményhez köze van-e annak, hogy az unióban a baromfi- és a sertéságazat nem kaphat közvetlen támogatást.

Ha marad ez a földforgalmi törvény, amely hátrányos helyzetbe hozta az agrártársaságokat, korlátozva a bérelhető földterület nagyságát és bizonytalanná téve a haszonbérleti szerződések meghosszabbítását és ezzel a takarmánynak való termesztését, akkor még ez a rekordalacsony sertésszám is tovább csökkenhet - vetítette előre Raskó György.

Feltámasztanák a fekete mangalicát
A fekete mangalica megmentésére, önálló fajtaként való elismertetésére szövetkezik Hajdúnánás és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) - olvasható közös közleményükben. Tóth Péter, az egyesület elnöke kifejtette: az 1900-as évek elején még mind a négy mangalicafajta - a szőke, a vörös, a fecskehasú és a fekete is tenyésztésben volt, de a fekete a század első harmadában eltűnt a tenyészetekből.
A MOE elnöke hozzátette: 200 tenyészetben mintegy 9500 mangalicakoca van az országban, az elismertetésre váró fekete fajta egyedszáma mindössze 150. Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere hangsúlyozta, hogy a fekete mangalica elismertetését a gazdasági tényezők mellett az értékmentés miatt is kiemelt feladatuknak tekintik.

Szerző