Fogyókúrán a sertéságazat

Soha ilyen kevés disznó még nem röfögött az ólakban, a boltokban pedig drágul a hús.

Az Orbán-kormány 2010. után azt ígérte, az akkor 3,6 milliós sertés állományt 10 év alatt 6 millióra gyarapítja. Ehelyett nyolc év után a Fidesz megdöntött egy rekordot: amióta létezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és számon tartják a haszonállatokat, még soha nem volt ilyen alacsony a sertéslétszám. Mára 2,8 millióra fogyatkozott a sertésállomány úgy, hogy az élő- és félsertés áfája 2016. januárjától 27-ről 5 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően mintegy százezres nagyságrendben bukkantak fel addig feketén tartott és -vágott disznók, ám ez is csak stabilizálni tudta az állatlétszámot.

Legalább ilyen unikum az is, hogy eddig még soha nem szorult sertéshúsból behozatalra Magyarország, de 2010 után ez is bekövetkezett - nyilatkozta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, aki lajoskomáromi gazdaságában maga is foglalkozik sertéstartással.

A levágott sertések vágósúlya 2017-ben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint meghaladta a 430 ezer tonnát. Az importált sertéshús mennyisége - nem végleges adatok szerint - 140 ezer tonna lehetett 2017-ben, míg az export mintegy 130 ezer tonnát tett ki.

Hiába a kétszeri áfacsökkentés 27 százalékról 5 százalékra - 2016-ban az élő- és félsertés, tavaly januártól pedig a tőkehúsoké -, mára a húsárak megközelítik, bizonyos termékeknél meg is haladják az áfacsökkentés előtti szintet. A hazai élősertés-, illetve húsárakat eddig is a nemzetközi, elsősorban a német árak mozgatták - nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, Hússzövetség elnöke az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Jelenleg az élősertés kilója 360-380 forint körül mozog. Az áfacsökkentés hatása 2016. első negyedévében még teljes egészében megjelent a fogyasztói árakban is, de az Oroszország elleni embargó miatt az unióban felhalmozódott húskészletek addigra leapadtak és az árak megindultak fölfelé. A sertéshús áfájának csökkentését követően az európai élősertés árak egy év alatt majd' 30 százalékkal emelkedtek, ami szinte kétszer olyan mértékű, mint az áfamérséklés okozta fogyasztói árcsökkenés.

A fogyasztóknak természetesen előnyös volt a Magyar Élelmiszerkönyv szigorítása, amely előírta a termékekben a magasabb hústartalmat. Aki ezt nem teljesíti, csak fantázianéven kínálhatja a korábban virsli, májas és egyéb néven nevezett húskészítményeit. A kötelező béremelések is feljebb tornázták az önköltséget s ezt sok feldolgozó még nem tudta kitermelni. Ráadásul a húskészítmények áfáját a kormányzat nem csökkentette. Az ágazat szereplőinek a költségnövekedést nem sikerült teljes egészében átterhelni a kereskedelemre és ez nehéz helyzetbe hozta a húsipari, főleg a kisebb vállalkozásokat. A magasabb költségeknek idén meg kell jelenniük a fogyasztói árakban, vagyis még tovább drágulnak a húsok, húskészítmények - tett hozzá Éder Tamás.

Az ország sertéshús-külkereskedelmi mérlege kisebb eltérésekkel ugyan, de egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy a húsfeldolgozó ipar által behozott alapanyag mennyiségével nagyjából megegyezik a kivitel. Azonban értékben stabilan pozitív, mert azon kevés ágazat egyike, amelyik magasabb hozzáadott értéket előállítva exportálja a termékeit. A legtöbb nyersanyag Németországból, Lengyelországból, Hollandiából és újabban Spanyolországból érkezik. A feldolgozot késztermékek legfontosabb exportpiacai az EU-n kívül Kína, Hong-Kong, Dél-Korea és Japán.

A behozatalra egyebek mellett azért van szükség, mert a hazai sertésállomány a a 10 évvel ezelőtti 3,6 millióról 2,8 millióra csökkent és ezen a szinten stabilizálódott. A húsfeldolgozó iparban, elsősorban a vágás esetében is változatlanul a nagyobb cégek szerepe erősödik, annak ellenére, hogy az élelmiszeripari, köztük a húsipari családi-, mikro- illetve kis- és közepes vállalkozások majd' 250 milliárd forintos uniós pályázati támogatási lehetőséget kaptak technológiai korszerűsítésre. A kisvágóhidak többségét vélhetően ez sem teszi versenyképesebbé, de a feldolgozók a helyi specialitásokkal talpon maradhatnak, fejlődhetnek - vélte az ÉFOSZ elnöke.

A kormány "minden portán egy koca" irreális politikája teljes csőd, hiszen nemcsak nálunk, de a térségben is tűnnek el a sertések a háztáji gazdaságokból - említette Raskó György. Az agrárközgazdász szerint 300 jószágnál kisebb létszámmal nem lehet nyereségesen sertést tartani. Jelenleg a hazai sertés állomány nagyjából 80 százaléka agrártársaságoknál található. A létszámcsökkenés szinte kizárólag a kis, illetve a családi gazdaságokban következett be. Azt nem vizsgálták, hogy a rossz eredményhez köze van-e annak, hogy az unióban a baromfi- és a sertéságazat nem kaphat közvetlen támogatást.

Ha marad ez a földforgalmi törvény, amely hátrányos helyzetbe hozta az agrártársaságokat, korlátozva a bérelhető földterület nagyságát és bizonytalanná téve a haszonbérleti szerződések meghosszabbítását és ezzel a takarmánynak való termesztését, akkor még ez a rekordalacsony sertésszám is tovább csökkenhet - vetítette előre Raskó György.

Feltámasztanák a fekete mangalicát

A fekete mangalica megmentésére, önálló fajtaként való elismertetésére szövetkezik Hajdúnánás és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) - olvasható közös közleményükben. Tóth Péter, az egyesület elnöke kifejtette: az 1900-as évek elején még mind a négy mangalicafajta - a szőke, a vörös, a fecskehasú és a fekete is tenyésztésben volt, de a fekete a század első harmadában eltűnt a tenyészetekből.

A MOE elnöke hozzátette: 200 tenyészetben mintegy 9500 mangalicakoca van az országban, az elismertetésre váró fekete fajta egyedszáma mindössze 150. Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere hangsúlyozta, hogy a fekete mangalica elismertetését a gazdasági tényezők mellett az értékmentés miatt is kiemelt feladatuknak tekintik.