Netanjahut vesztegetési ügyben hallgatták ki

Publikálás dátuma
2018.03.03. 06:34
FOTÓ: THOMAS COEX/AFP

Kihallgatták a rendőrnyomozók Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt pénteken, egy nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államokba indult volna. A nyomozók a Bezeq vállalatot érintő korrupciós ügyben vizsgálódtak. A gyanú szerint Saul Elovics, a telekommunikációs cégóriás főrészvényese utasította a tulajdonában lévő Walla híroldalt, biztosítson pozitív média visszhangot Netanjahu és családja számára, szabályozási kedvezményekért cserében. Netanjahu 2014 novemberétől 2017. februárig a kommunikációs miniszteri posztot is betöltötte. Ebben az időben a Walla felülete jelentősen megváltozott a Netanjahu családdal szemben, és a Bezeq engedélyt kapott többek között arra, hogy megvásárolhassa a Yes műholdas kábelszolgáltatót, a trösztellenes problémák ellenére.

Egyébként a hét elején azonnali hatállyal kényszerszabadságra küldték a korrupciós ügyében előzetes letartóztatásokról döntő bírónőt, és vizsgálatot indítottak ellene, mert kiderült, hogy már a tárgyalás előtti napon megállapodott a tőzsdefelügyelet nyomozó osztályának főügyészével a tárgyalás eredményéről - írták az izraeli lapok.

Szerző

Európa Berlinre figyel - Eldől a német nagykoalíció sorsa

Publikálás dátuma
2018.03.03. 06:33
FOTÓ: KAY NIETFELD / DPA

Nemcsak egész Németország, egész Európa is Berlinre figyel. Holnap hozzák nyilvánosságra a német szociáldemokraták berlini központjában a tagság szavazásának eredményét: arról voksolhattak az eltelt két hétben, hozzájárulnak-e a nagykoalíciós szerződés megkötéséhez, a CDU/CSU-SPD-együttműködés négy évvel való meghosszabbításához. Azért ígérkezik izgalmasnak az eredmény, mert az SPD fiataljai több mint 20 ezer embert léptettek be a pártba csak azért, hogy mondjanak nemet a megállapodásra. A koalíciós szerződés elutasítása beláthatatlan következményekkel járna, hiszen egy esetleges német belpolitikai válság az egész Európai Unióra kihat. Elvben ugyan elképzelhető lenne, hogy kisebbségi kabinet alakuljon, ez a megoldás azonban nagyon nem lenne Angela Merkel kancellár ínyére, aki szerint stabil kormányzó többségre van szükség.

A Süddeutsche Zeitung héten megjelent cikkében azt sugallta, várhatóan többségbe kerülnek a nagykoalíció folytatására szavazók. Egy felmérés szerint a tagság 56 százaléka támogatja a nagykoalíció folytatását. A pártvezetés minden 60 százalék feletti eredményt sikernek tartana.

Ami a párt összetételét illeti, a tagság 68 százaléka férfi. A tagság nagyobbik része az idősebb korosztályhoz tartozik, 54 százalék 61 év fölötti. A keletnémetek aránya mindössze 5 százalék.

Bár sokak szemében nem népszerű a kormányzati szerepvállalás, hiszen többen úgy vélik, ez vezetett az SPD népszerűségcsökkenéséhez, jelenleg még ez a legkevésbé rossz megoldás, hiszen az SPD-nek van néhány éve arra, hogy rendezze sorait. A felmérések egyértelműen mutatják, mekkora a baj. Idén folyamatosan csökkent az SPD népszerűsége, s az INSA ügynökség mindkét legutóbbi mérése szerint, ha most rendeznének parlamenti választást, akkor a jobboldali radikális Alternatíva fél százalékkal megelőzné a pártot. A YouGov-nál egyenlően állnak, a Forsánál viszont öt, az Infratest dimapnál pedig három százalékos az SPD előnye. A visszaesés főként arra vezethető vissza, hogy a pártban folyamatossá váltak a csatározások. Most esély van a megújulásra, Andrea Nahlest három hónapon belül a lemondott Martin Schulz helyére választják meg. Általános vélemény szerint ha végre nyugalom költözik a párt életébe, akkor lassan elindulhat felfelé a lejtőn.

Az SPD vezetése 2013-ban is kikérte a tagság véleményét a nagykoalícióról, akkor 78 százalék szavazott, s 76 százalék mondott igent az együttműködésre.

Szerző

Theresa May Brexit-jövőképe

Publikálás dátuma
2018.03.03. 06:32
FOTÓ: LEON NEAL/AFP
A brit kormányfő harmadik nagyszabású programbeszédében elismerte, a tárgyalások során elképzelhetetlen a „kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad” brit politikája.

Theresa May kormányfő a londoni Lancaster House-ban, majd Firenzében elhangzott tavalyi felszólalása után péntek délután a Mansion House-ban, a City polgármestere, a Lord Mayor hivatalos rezidenciáján tartotta meg óriási felhajtással megelőzött harmadik Brexit-programbeszédét. A „mérföldkőként” értékelt összefoglalóra a kilépési tárgyalások szempontjából sűrű és nehéz napok után került sor, ráadásul a súlyos fennakadásokat okozott hideghullám miatt le kellett mondani az eredetileg tervezett észak-kelet-angliai helyszínről. A héten először egy potenciális következő kormányfő, Jeremy Corbyn, majd May a Downing Street 10. két korábbi lakója, a konzervatív John Major és a munkáspárti Tony Blair fejtette ki hangzatosan nézeteit.

Az ellenzék vezére a vámunió folytatása mellett kardoskodott, míg Major és Blair egyenesen a kilépés visszafordításáért emelt szót. Miközben a három választást nyert Blair reformokat remél Brüsszeltől, Theresa May beszédét közvetlenül megelőzve hozta nyilvánosságra az Európai Unió a kilépésre vonatkozó jogi szövegtervezetét, mely szerint ha a két fél nem jut megállapodásra, Észak-Írországnak az akadálymentes határ érdekében az EU toldalékává kellene válnia. Ahogy előbb a parlamentben, kormányfő csütörtökön a Donald Tuskkal, az Európa Tanács elnökével a Downing Street 10.-ben folytatott megbeszélésén is rögzítette, ez elfogadhatatlan számára, mert aláásná az Egyesült Királyság közös piacát és alkotmányos egységét.

Mindezen előzmények után és a Brexit-tárgyalások még ebben a hónapban megkezdődő újabb fordulója előtt Theresa May a világ legátfogóbb, minden szabadkereskedelmi megállapodásnál teljesebb együttműködés megvalósítására szólította fel pénteken az EU-t, felvetve annak veszélyét, hogy ellenkező esetben a kapcsolatok káoszba sodródnak. A „rugalmas divergencia” jegyében Nagy-Britannia a kereskedelem egyes területein „tükrözni” fogja az európai szabályokat, másokon többé-kevésbé elszakad majd azoktól.

A kormányfő kötelezettséget vállalt a szigetországra háruló feladatok teljesítésére, ugyanakkor öt feltétel állandó teljesüléséhez kötötte a megegyezést. A megállapodásnak kötelező érvényűnek kell lennie, nem sérülhet a népszavazás eredménye, meg kell védeni a munkahelyeket és az emberek biztonságát, tiszteletben kell tartani a toleráns, nyílt demokrácia alapelveit és nem gyengülhetnek az Egyesült Királyságot összekötő szálak. A beszéd lényegi eleme volt egy olyan mechanizmus kiépítésének igénye, mely lehetővé teszi a kereskedelmi szerződés érvényesülését a kezdetben közös, majd folyamatosan eltávolodó, végeredményben teljesen függetlenné váló két jogi rendszer között.

Míg korábbi beszédek azt a benyomást keltették, hogy a szabályozási béklyóktól megszabadulva a szigetország továbbra is élvezi majd az európai egységes piac előnyeit, Theresa May a XVIII. századi patinás épületben elismerte, hogy „nem lesz minden tökéletes”, tudomásul kell venni „kemény igazságokat”, azaz ellentétben Boris Johnson külügyminiszter egyik korábbi frappáns kijelentésével, „olyan nincs, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”.

Beszéde végén Theresa May megígérte: „akármilyen megállapodás is születik, az Egyesült Királyságra fényes jövő vár. Ha a szigetország el is hagyja az Európai Uniót, a britek továbbra is európaiak maradnak”.