Zöld út a nagykoalíciónak

Publikálás dátuma
2018.03.04 11:52
A Szociáldemokrata Párt (SPD) kincstárnoka, Dietmar Nietan (b) és Hamburg polgármestere és az SPD elnöke, Olaf Scholz bejelentik
Fotó: /
Megalakulhat Angela Merkel negyedik kormánya, miután a német szociáldemokrata tagság jóváhagyta az uniópártok és az SPD paktumát.

Az új német nagykoalíció megalakulása szempontjából az SPD szavazása tűnt a legnagyobb akadálynak. Miközben négy éve a tagságnál jóval kevesebb érv szólt a kormányzati részvétel ellen, most teljesen más volt a helyzet. Sokan úgy vélték, a nagykoalíció négy éve miatt értek el történelmien gyenge, 20,5 százalékot a tavaly szeptemberi választáson, ebből pedig az következik, hogy ha még négy évig lesz az SPD az uniópártok partnere a kabinetben, még népszerűtlenebbé válik.

Az eltelt hetekben azonban kiderült, a nagykoalíciós szerepvállalásnál létezik nagyobb veszély is: a bizonytalanság. Martin Schulz nem volt képes stabilizálni a pártot, nem képviselte következetesen az irányvonalat, Sigmar Gabriel a nyilvánosság elé vitte sértődöttségét, az ifjú szociáldemokraták szabadságharcot hirdettek a nagykoalíció ellen. Az SPD vitáktól volt hangos, s hiába ért el több fontos eredményt is a nagykoalíciós tárgyalások során: a választókban az a képzet alakult ki, hogy az SPD a káosz pártja.

Ez a bizonytalanság lehetett az, ami miatt sok párttag végül mégiscsak megőrizte a hidegvérét és a nagykoalíció folytatására szavazott. Az elutasítás ugyanis beláthatatlan következményekkel járt volna. Csak az idei évben mintegy 4-5 százalékot csökkent az SPD népszerűsége a folyamatos torzsalkodások miatt. Egy esetleges elutasítás előrehozott választáshoz vezetett volna, amelyen a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) akár meg is előzhetné az SPD-t, a Forsa felmérései szerint a radikálisok már a szociáldemokraták előtt járnak.

Előzetesen sokan úgy vélték, a hatvan százalék feletti eredmény már némi megnyugvást jelentene a pártvezetés számára, ha azonban ez alatt voksolnának a nagykoalíciós szerződésre, az a belső viták folytatását idézné elő. Az SPD az eredmények fényében kicsit megnyugodhat, hiszen 78 százalékos részvétel mellett 239 604 párttag – 66,02 százalék - szavazott igennel. Ez ugyan kilenc százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál, amikor szintén kikérték a tagság véleményét a nagykoalícióról, de a vezetés számára így is komoly fegyvertény. Az azonban híven jellemzi az SPD jelenlegi állapotát, hogy a végeredmény bejelentésekor a Willy Brandt Házban, a párt központjában nyoma sem volt lelkesedésnek, mindenki egykedvűen hallgatta a számokat. A fásultságnak persze oka lehet, hogy a 120 önkéntes egész éjjel számolta és összesítette a szavazatokat.

Olaf Scholz, az SPD ideiglenes vezetője azt közölte, a nagykoalícióba való belépésről szóló vita összehozta a pártot, a 66 százalékos eredmény pedig erőt ad a megújuláshoz. Hozzátette, az uniópártokkal való együttműködés ellenzői is fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. Hogy a megújulást komolyan is gondolják, jelzi: már a voksok összeszámolásakor összeült a 45 fős elnökség, hogy az SPD átalakulásáról tárgyaljon. Egyelőre annyi bizonyos, hogy Scholz április 22-ig marad a balközép politikai erő élén, ezután pedig minden bizonnyal a jelenlegi frakcióvezetőt, Andrea Nahlest választják meg a szociáldemokraták elnökének.

Addig azonban komoly munka vár az illetékesekre. Az SPD vezetésének legkésőbb március 12-ig kell bejelentenie, kiket jelölnek az egyes miniszteri tárcák élére. Annyi bizonyos, hogy Scholz, az SPD új erős embere alkancellár lesz és a befolyásos pénzügyminisztérium munkáját irányíthatja. A legnagyobb kérdőjel azonban Sigmar Gabriel sorsa. A pártvezetéssel szembeni kifakadása után megrendült benne a bizalom, így várhatóan nem ő marad a német diplomácia vezetője. Biztosnak tekinthető ugyanakkor, hogy Heiko Maas marad az igazságügyi, Katarina Barley pedig a családügyi tárca élén. Az SPD terve az, hogy fele-fele arányban delegál a kabinetbe férfi és női politikusokat.

Az új kabinet március 13-án vagy 14-én állhat fel. Angela Merkelnek 355 voksra van szüksége az új kabinet beiktatásához, a nagykoalíció 399 mandátumra támaszkodhat. Ilyen hosszú ideig sosem tartott a német kormányalakítás. Az eddigi rekord a 2013-as volt, amikor a választás és a kormány beiktatása között 86 nap telt el.

Rónay Tamás

Bizonyítani akaró koalíció alakul

A német szociáldemokrata szavazás kimenetele kifejezetten jó tett a nagykoalíciónak, megerősítette a pártvezetést, és most jól működő, bizonyítani akaró kormány alakul Berlinben - vélekedett lapunknak nyilatkozva Horváth István, aki nagykövetként hosszú éveken át képviselte hazánkat Németországban.

Angela Merkel kormánya - mondta a diplomata - Franciaországgal együtt rá fog fordulni az Európai Unió megerősítésének és elmélyítésének az útjára. Várható, hogy felgyorsul az unió kemény magjának a létrehozása, és azok az országok, amelyek ehhez nem csatlakoznak, mintegy bolygóként fognak keringeni a kemény mag körül. Az Egyesült Államokkal is versenyképes, erős Európa megteremtésére törekvő francia-német kettős be kívánja bizonyítani, hogy összefogásra van szükség, mert a nemzetállamok önmagukban képtelenek biztosítani a hosszú távú fejlődést, és lemorzsolódnak.

A visegrádi országok közül - véli Horváth István - kettőről egészen biztosan kimondható, hogy nem fogja elszalasztani az európai összefogásban rejlő lehetőségeket: Szlovákia már most is az euróövezet tagja, Csehország pedig annak ellenére csatlakozni fog, hogy ott időnként renegát klausi gondolatok fogalmazódnak meg. Kérdés viszont, hogy Lengyelország és Magyarország fel fogja-e ismerni, nagyobb esélye van a felzárkózásra az európai együttműködés keretein belül, mint elkülönülten. Ezen a két kormánynak el kell gondolkodnia - mondta a volt nagykövet.

Horváth István szerint az unióban a pénzügyi alapok elosztásakor figyelemmel lesznek a jogállamisági normák tiszteletben tartására is. Ez - jegyezte meg a nagykövet - nem zsarolás, hanem egészen egyszerűen a közös játékszabályok betartatása, annak érvényesítése, hogy aki nem igazodik a játékszabályokhoz, azt nem veszik figyelembe. Ebben a gondolkodásmódban élenjáró Franciaország, és ugyanerre lehet számítani Németország részéről - különös tekintettel arra is, hogy a német nagykoalíciós megállapodás értelmében a pénzügyi tárcát a szociáldemokraták kapják.

Kárpáti János

Szerző
2018.03.04 11:52
Frissítve: 2018.03.04 19:53

Khashoggi-ügy: nem hisznek a szaúdiaknak

Publikálás dátuma
2018.10.21 17:54

Fotó: AFP/ Jim WATSON
Sem kielégítőnek, sem hitelesnek nem tartja a külvilág az isztambuli konzulátuson megölt újságíró ügyében elhangzott magyarázkodást.
Szaúd-Arábia a hét végén ismerte csak el, hogy Jamal Khashoggit, az amerikai száműzetésbe vonult szaúdi újságírót október másodikán megölték a „sivatagi királyság” isztambuli konzulátusának épületében. A férfi, aki rendszeresen publikált a Washington Postban, és éles hangú bírálója volt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek, azért ment oda, hogy beszerezze a szükséges okmányokat török menyasszonyával kötendő házasságához – ám élve soha többé nem látták. Rijád több mint két álló héten át azt bizonygatta, hogy Khashoggi távozott a konzulátusról, ezt azonban a térfigyelő kamerák felvételei nem támasztották alá. Végül elhangzott a részleges beismerés, miszerint az újságíró fizikai összetűzésbe került a konzulátuson, a dulakodás közben el akarták hallgattatni, és ennek során fojtófogást alkalmaztak vele szemben, amitől elhalálozott. Az uralkodóház közölte azt is: menesztették a trónörökös közvetlen tanácsadóját és a szaúdi titkosszolgálat helyettes vezetőjét, továbbá letartóztattak 18 személyt. A török hatóságok az elmúlt időszakban mindmáig ellenőrizhetetlen, vérgőzös részleteket szivárogtattak ki arról, mi történhetett valójában a konzulátuson. Eszerint Khashoggi látogatásának előre egyeztetett napján Rijádból 15 fős halálkülönítmény utazott Isztambulba, és még aznap visszatért Rijádba. Volt köztük halottkém, vittek magukkal csontfűrészt, és a csoport több tagja a trónörökös legszűkebb testőrségének a tagjai közül került ki. Miután Khashoggi bement a konzulátusra, azonnal megkínozták, letépték a körmeit, aztán levágták az ujjait, majd lefejezték, végül feldarabolták – ehhez kellett a csontfűrész. Mindezt állítólag hang-, illetve videófelvétel támasztja alá, de még nem akadt hivatalos személy, aki megerősítette volna, hogy hallott, illetve látott volna ilyen felvételt. A szaúdiak közlése semmi érdemlegeset nem tartalmaz arról, hogy mi lett a holttesttel. A török hatóságok eddig nem bukkantak a nyomára azokon az Isztambul környéki területeken, ahol tudomásuk szerint a kérdéses napon a szaúdi konzulátusi gépkocsik jártak. A trónörökösre nézve terhelő állításokhoz Rijádban olyan kommentárt fűznek, miszerint deklarált cél ugyan, hogy a külföldre távozottakat rábeszéljék a hazatérésre, de a trónörökös nem adott utasítást erőszak alkalmazására, és nem is tudott arról, hogy ilyesmire készülnek bizalmi emberei. Donald Trump amerikai elnök reagálása minderre meglehetősen következetlen volt: először méltatta, jelentős lépésnek nevezte, hogy megtörtént az alapvető beismerés. Később azonban átvette a felháborodott nemzetközi közösség általános hangvételét, és azt hangsúlyozta, hogy ez a rijádi magyarázat nem kielégítő. Trump megpendítette a szankciók eshetőségét is, megjegyezve azonban, hogy az amerikai fegyverszállítások elmaradása jobban fájna Amerikának, mint a szaúdiaknak. Ráadásul lehetségesnek mondta, hogy Szalmán herceg valóban nem tudott semmiről. Az amerikai média fősodorbeli elemzései azt valószínűsítik, hogy a 33 éves trónörököst a Khashoggi-ügy aligha fogja megfosztani a trónra lépés lehetőségétől, ha annak a mostani öreg, betegeskedő király halálával eljön majd az ideje. Ennek ellenére a botrány erősen megtépázhatja Szaúd-Arábia és Nyugat viszonyát, annak ellenére, hogy az iszlám szunnita ágát képviselő „sivatagi királyság” a legfőbb hatalmi ellensúlyt képezi a térségben a síita Iránnal szemben. Angela Merkel német kancellár kemény szavakkal ítélte el Khashoggi meggyilkolását, és London, valamint Ottawa sem tartja kielégítőnek a Rijádból eddig érkezett tájékoztatást. A helyzet ellentmondásosságára utal, hogy a királyságot már most is ténylegesen irányító trónörököst – miközben külpolitikája felettébb agresszív, ahogyan ez korábban a jemeni katonai fellépésével is megmutatkozott – a belviszonyok alakítását tekintve alapvetően reformer beállítottságúnak tartják, aki szeretné modernizálni, több lábon állóvá tenni eddig kizárólag az olajbevételekre alapozó hazáját. Ha azonban a Khashoggi-ügy nyomán Szaúd-Arábiának nemzetközi bojkottal kellene szembe néznie, akkor ez ellen egyetlen fegyver lenne a kezében – az olajkitermelés visszafogásával való fenyegetőzés. Ez a fegyver azonban ma már, az energiaforrások diverzifikációjának köszönhetően – ellentétben az 1970-es évekkel - az alkalmazójára nézve alighanem legalább annyira ártalmas lenne, mint azokra, akik ellen irányul.
2018.10.21 17:54

Veszélyben az INF-szerződés

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:48

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
"Nagyon veszélyes lépés" Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti azt. Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja az 1987-ben aláírt szerződést. Vasárnap este az orosz fővárosba várták John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Rjabkov kifejezte reményét, hogy a Fehér Ház főilletékese hétfői és keddi tárgyalásai során elmagyarázza Washington szándékait. Úgy vélte, hogy az orosz válaszlépések megtételéhez konkrétan meg kell ismerni az amerikai indítékokat. Elítélte, hogy lépésével Washington szerinte engedményeket akar kizsarolni Moszkvából. Az amerikaiak szerint az oroszok a Novátor típusú rakéták telepítésével megsértik az INF-szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített rakétaelhárító rendszerének kilövőállásai cirkáló rakéták indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
2018.10.21 15:48
Frissítve: 2018.10.21 20:33