Zöld út a nagykoalíciónak

Publikálás dátuma
2018.03.04 11:52
A Szociáldemokrata Párt (SPD) kincstárnoka, Dietmar Nietan (b) és Hamburg polgármestere és az SPD elnöke, Olaf Scholz bejelentik
Fotó: /
Megalakulhat Angela Merkel negyedik kormánya, miután a német szociáldemokrata tagság jóváhagyta az uniópártok és az SPD paktumát.

Az új német nagykoalíció megalakulása szempontjából az SPD szavazása tűnt a legnagyobb akadálynak. Miközben négy éve a tagságnál jóval kevesebb érv szólt a kormányzati részvétel ellen, most teljesen más volt a helyzet. Sokan úgy vélték, a nagykoalíció négy éve miatt értek el történelmien gyenge, 20,5 százalékot a tavaly szeptemberi választáson, ebből pedig az következik, hogy ha még négy évig lesz az SPD az uniópártok partnere a kabinetben, még népszerűtlenebbé válik.

Az eltelt hetekben azonban kiderült, a nagykoalíciós szerepvállalásnál létezik nagyobb veszély is: a bizonytalanság. Martin Schulz nem volt képes stabilizálni a pártot, nem képviselte következetesen az irányvonalat, Sigmar Gabriel a nyilvánosság elé vitte sértődöttségét, az ifjú szociáldemokraták szabadságharcot hirdettek a nagykoalíció ellen. Az SPD vitáktól volt hangos, s hiába ért el több fontos eredményt is a nagykoalíciós tárgyalások során: a választókban az a képzet alakult ki, hogy az SPD a káosz pártja.

Ez a bizonytalanság lehetett az, ami miatt sok párttag végül mégiscsak megőrizte a hidegvérét és a nagykoalíció folytatására szavazott. Az elutasítás ugyanis beláthatatlan következményekkel járt volna. Csak az idei évben mintegy 4-5 százalékot csökkent az SPD népszerűsége a folyamatos torzsalkodások miatt. Egy esetleges elutasítás előrehozott választáshoz vezetett volna, amelyen a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) akár meg is előzhetné az SPD-t, a Forsa felmérései szerint a radikálisok már a szociáldemokraták előtt járnak.

Előzetesen sokan úgy vélték, a hatvan százalék feletti eredmény már némi megnyugvást jelentene a pártvezetés számára, ha azonban ez alatt voksolnának a nagykoalíciós szerződésre, az a belső viták folytatását idézné elő. Az SPD az eredmények fényében kicsit megnyugodhat, hiszen 78 százalékos részvétel mellett 239 604 párttag – 66,02 százalék - szavazott igennel. Ez ugyan kilenc százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál, amikor szintén kikérték a tagság véleményét a nagykoalícióról, de a vezetés számára így is komoly fegyvertény. Az azonban híven jellemzi az SPD jelenlegi állapotát, hogy a végeredmény bejelentésekor a Willy Brandt Házban, a párt központjában nyoma sem volt lelkesedésnek, mindenki egykedvűen hallgatta a számokat. A fásultságnak persze oka lehet, hogy a 120 önkéntes egész éjjel számolta és összesítette a szavazatokat.

Olaf Scholz, az SPD ideiglenes vezetője azt közölte, a nagykoalícióba való belépésről szóló vita összehozta a pártot, a 66 százalékos eredmény pedig erőt ad a megújuláshoz. Hozzátette, az uniópártokkal való együttműködés ellenzői is fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. Hogy a megújulást komolyan is gondolják, jelzi: már a voksok összeszámolásakor összeült a 45 fős elnökség, hogy az SPD átalakulásáról tárgyaljon. Egyelőre annyi bizonyos, hogy Scholz április 22-ig marad a balközép politikai erő élén, ezután pedig minden bizonnyal a jelenlegi frakcióvezetőt, Andrea Nahlest választják meg a szociáldemokraták elnökének.

Addig azonban komoly munka vár az illetékesekre. Az SPD vezetésének legkésőbb március 12-ig kell bejelentenie, kiket jelölnek az egyes miniszteri tárcák élére. Annyi bizonyos, hogy Scholz, az SPD új erős embere alkancellár lesz és a befolyásos pénzügyminisztérium munkáját irányíthatja. A legnagyobb kérdőjel azonban Sigmar Gabriel sorsa. A pártvezetéssel szembeni kifakadása után megrendült benne a bizalom, így várhatóan nem ő marad a német diplomácia vezetője. Biztosnak tekinthető ugyanakkor, hogy Heiko Maas marad az igazságügyi, Katarina Barley pedig a családügyi tárca élén. Az SPD terve az, hogy fele-fele arányban delegál a kabinetbe férfi és női politikusokat.

Az új kabinet március 13-án vagy 14-én állhat fel. Angela Merkelnek 355 voksra van szüksége az új kabinet beiktatásához, a nagykoalíció 399 mandátumra támaszkodhat. Ilyen hosszú ideig sosem tartott a német kormányalakítás. Az eddigi rekord a 2013-as volt, amikor a választás és a kormány beiktatása között 86 nap telt el.

Rónay Tamás

Bizonyítani akaró koalíció alakul

A német szociáldemokrata szavazás kimenetele kifejezetten jó tett a nagykoalíciónak, megerősítette a pártvezetést, és most jól működő, bizonyítani akaró kormány alakul Berlinben - vélekedett lapunknak nyilatkozva Horváth István, aki nagykövetként hosszú éveken át képviselte hazánkat Németországban.

Angela Merkel kormánya - mondta a diplomata - Franciaországgal együtt rá fog fordulni az Európai Unió megerősítésének és elmélyítésének az útjára. Várható, hogy felgyorsul az unió kemény magjának a létrehozása, és azok az országok, amelyek ehhez nem csatlakoznak, mintegy bolygóként fognak keringeni a kemény mag körül. Az Egyesült Államokkal is versenyképes, erős Európa megteremtésére törekvő francia-német kettős be kívánja bizonyítani, hogy összefogásra van szükség, mert a nemzetállamok önmagukban képtelenek biztosítani a hosszú távú fejlődést, és lemorzsolódnak.

A visegrádi országok közül - véli Horváth István - kettőről egészen biztosan kimondható, hogy nem fogja elszalasztani az európai összefogásban rejlő lehetőségeket: Szlovákia már most is az euróövezet tagja, Csehország pedig annak ellenére csatlakozni fog, hogy ott időnként renegát klausi gondolatok fogalmazódnak meg. Kérdés viszont, hogy Lengyelország és Magyarország fel fogja-e ismerni, nagyobb esélye van a felzárkózásra az európai együttműködés keretein belül, mint elkülönülten. Ezen a két kormánynak el kell gondolkodnia - mondta a volt nagykövet.

Horváth István szerint az unióban a pénzügyi alapok elosztásakor figyelemmel lesznek a jogállamisági normák tiszteletben tartására is. Ez - jegyezte meg a nagykövet - nem zsarolás, hanem egészen egyszerűen a közös játékszabályok betartatása, annak érvényesítése, hogy aki nem igazodik a játékszabályokhoz, azt nem veszik figyelembe. Ebben a gondolkodásmódban élenjáró Franciaország, és ugyanerre lehet számítani Németország részéről - különös tekintettel arra is, hogy a német nagykoalíciós megállapodás értelmében a pénzügyi tárcát a szociáldemokraták kapják.

Kárpáti János

Szerző
2018.03.04 11:52
Frissítve: 2018.03.04 19:53

Határozatban mondta ki az amerikai képviselőház, hogy a mianmari rohingják ellen népirtást követtek el

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:31
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Fotó: /
A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot, valamint követeli a szeptemberben börtönre ítélt újságírók szabadon bocsátását.
Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői.    A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták.       A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak „etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja-válságról.
„Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket”
– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.
A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket. A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben
„további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”.
A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.
2018.12.14 07:31
Frissítve: 2018.12.14 07:31

Nyomozhatnak Trump beiktatási ünnepségének költségei miatt

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:12
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A Wall Street Journal szerint vizsgálják, hogy történt-e visszaélés. A ceremóniát szervező bizottság cáfolja a hírt.
Bűnügyi nyomozás folyik Donald Trump amerikai elnöki beiktatásának költségei ügyében – jelentette internetes oldalán a Wall Street Journal című amerikai lap helyi idő szerint csütörtökön este. Az MTI összefoglalója szerint a 2017. januári elnöki beiktatási ünnepséget egy bizottság szervezte és bonyolította le, amelynek vezetője Donald Trump régi személyes barátja, Tom Barrack ingatlanfejlesztő üzletember volt. Az ünnepségre több mint 100 millió dollárnyi adomány érkezett. A New York-i szövetségi nyomozók ennek kapcsán azt vizsgálják, hogy történt-e visszaélés a felajánlásokból befolyt összegekkel. A Wall Street Journal információi szerint a nyomozást a manhattani ügyészi hivatal vezeti. Azt vizsgálja, hogy a bizottság elfogadott-e pénzadományt olyanoktól, akik befolyást akartak szerezni, vagy álláshoz szerettek volna jutni az új kormányzatban. A lap megjegyezte: „pénzt adni politikai előnyökért cserébe” törvényellenes, mint ahogyan törvénytelen a nonprofit szervezetként bejegyzett bizottság rendelkezésére álló összeget másra fordítani, mint a beiktatási ünnepségre. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: a vizsgálat
részben a Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni nyomozás során a szövetségi nyomozókhoz került dokumentumokon alapszik.
E dokumentumok között volt – a Wall Street Journal szerint – egy hangfelvétel is, amelyet a nyomozók a Cohen lakásán tartott házkutatáskor koboztak el idén áprilisban. A hangfelvételen Stephanie Winston Wolkoff, Melania Trump egyik tanácsadója a beiktatásra felajánlott adományok felhasználása miatt aggodalmaskodik.
A beiktatási ceremóniát szervező bizottság közleményben reagált a sajtóértesülésekre, hangsúlyozva, hogy az ünnepség „teljes mértékben megfelelt a hatályos törvényeknek”. A kommüniké szerint a bizottságot nem értesítették folyamatban lévő vizsgálatról, tagjaival egyetlen ügyész sem vette fel a kapcsolatot.
„Egyszerűen nincs bizonyítékunk arra, hogy vizsgálat folyik ellenünk”
– olvasható a közleményben.
Emellett hangsúlyozták, hogy a pénzügyeket mind belső, mind külső, független könyvvizsgálók is ellenőrizték, az elszámolást pedig a Szövetségi Választási Bizottságnak és az adóhivatalnak is benyújtották.
Michael Cohent a minap öt vádpontban, így a kampányfinanszírozási törvény megsértéséért, adó- és banki csalásokért, a hatóságok félrevezetéséért ítélte összesen három év szabadságvesztésre a New York-i szövetségi bíróság. Az amerikai elnök volt ügyvédje korábban beismerte, hogy bűnös a kongresszus félrevezetésében, augusztusban pedig bűnösnek mondta magát a kampányfinanszírozási törvény megsértése, valamint adó-, és banki csalások miatt. 
2018.12.14 07:12
Frissítve: 2018.12.14 07:12