Az új német nagykoalíció megalakulása szempontjából az SPD szavazása tűnt a legnagyobb akadálynak. Miközben négy éve a tagságnál jóval kevesebb érv szólt a kormányzati részvétel ellen, most teljesen más volt a helyzet. Sokan úgy vélték, a nagykoalíció négy éve miatt értek el történelmien gyenge, 20,5 százalékot a tavaly szeptemberi választáson, ebből pedig az következik, hogy ha még négy évig lesz az SPD az uniópártok partnere a kabinetben, még népszerűtlenebbé válik.
Az eltelt hetekben azonban kiderült, a nagykoalíciós szerepvállalásnál létezik nagyobb veszély is: a bizonytalanság. Martin Schulz nem volt képes stabilizálni a pártot, nem képviselte következetesen az irányvonalat, Sigmar Gabriel a nyilvánosság elé vitte sértődöttségét, az ifjú szociáldemokraták szabadságharcot hirdettek a nagykoalíció ellen. Az SPD vitáktól volt hangos, s hiába ért el több fontos eredményt is a nagykoalíciós tárgyalások során: a választókban az a képzet alakult ki, hogy az SPD a káosz pártja.
Ez a bizonytalanság lehetett az, ami miatt sok párttag végül mégiscsak megőrizte a hidegvérét és a nagykoalíció folytatására szavazott. Az elutasítás ugyanis beláthatatlan következményekkel járt volna. Csak az idei évben mintegy 4-5 százalékot csökkent az SPD népszerűsége a folyamatos torzsalkodások miatt. Egy esetleges elutasítás előrehozott választáshoz vezetett volna, amelyen a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) akár meg is előzhetné az SPD-t, a Forsa felmérései szerint a radikálisok már a szociáldemokraták előtt járnak.
Előzetesen sokan úgy vélték, a hatvan százalék feletti eredmény már némi megnyugvást jelentene a pártvezetés számára, ha azonban ez alatt voksolnának a nagykoalíciós szerződésre, az a belső viták folytatását idézné elő. Az SPD az eredmények fényében kicsit megnyugodhat, hiszen 78 százalékos részvétel mellett 239 604 párttag – 66,02 százalék - szavazott igennel. Ez ugyan kilenc százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál, amikor szintén kikérték a tagság véleményét a nagykoalícióról, de a vezetés számára így is komoly fegyvertény. Az azonban híven jellemzi az SPD jelenlegi állapotát, hogy a végeredmény bejelentésekor a Willy Brandt Házban, a párt központjában nyoma sem volt lelkesedésnek, mindenki egykedvűen hallgatta a számokat. A fásultságnak persze oka lehet, hogy a 120 önkéntes egész éjjel számolta és összesítette a szavazatokat.
Olaf Scholz, az SPD ideiglenes vezetője azt közölte, a nagykoalícióba való belépésről szóló vita összehozta a pártot, a 66 százalékos eredmény pedig erőt ad a megújuláshoz. Hozzátette, az uniópártokkal való együttműködés ellenzői is fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. Hogy a megújulást komolyan is gondolják, jelzi: már a voksok összeszámolásakor összeült a 45 fős elnökség, hogy az SPD átalakulásáról tárgyaljon. Egyelőre annyi bizonyos, hogy Scholz április 22-ig marad a balközép politikai erő élén, ezután pedig minden bizonnyal a jelenlegi frakcióvezetőt, Andrea Nahlest választják meg a szociáldemokraták elnökének.
Addig azonban komoly munka vár az illetékesekre. Az SPD vezetésének legkésőbb március 12-ig kell bejelentenie, kiket jelölnek az egyes miniszteri tárcák élére. Annyi bizonyos, hogy Scholz, az SPD új erős embere alkancellár lesz és a befolyásos pénzügyminisztérium munkáját irányíthatja. A legnagyobb kérdőjel azonban Sigmar Gabriel sorsa. A pártvezetéssel szembeni kifakadása után megrendült benne a bizalom, így várhatóan nem ő marad a német diplomácia vezetője. Biztosnak tekinthető ugyanakkor, hogy Heiko Maas marad az igazságügyi, Katarina Barley pedig a családügyi tárca élén. Az SPD terve az, hogy fele-fele arányban delegál a kabinetbe férfi és női politikusokat.
Az új kabinet március 13-án vagy 14-én állhat fel. Angela Merkelnek 355 voksra van szüksége az új kabinet beiktatásához, a nagykoalíció 399 mandátumra támaszkodhat. Ilyen hosszú ideig sosem tartott a német kormányalakítás. Az eddigi rekord a 2013-as volt, amikor a választás és a kormány beiktatása között 86 nap telt el.
Rónay Tamás
Bizonyítani akaró koalíció alakul
A német szociáldemokrata szavazás kimenetele kifejezetten jó tett a nagykoalíciónak, megerősítette a pártvezetést, és most jól működő, bizonyítani akaró kormány alakul Berlinben - vélekedett lapunknak nyilatkozva Horváth István, aki nagykövetként hosszú éveken át képviselte hazánkat Németországban.
Angela Merkel kormánya - mondta a diplomata - Franciaországgal együtt rá fog fordulni az Európai Unió megerősítésének és elmélyítésének az útjára. Várható, hogy felgyorsul az unió kemény magjának a létrehozása, és azok az országok, amelyek ehhez nem csatlakoznak, mintegy bolygóként fognak keringeni a kemény mag körül. Az Egyesült Államokkal is versenyképes, erős Európa megteremtésére törekvő francia-német kettős be kívánja bizonyítani, hogy összefogásra van szükség, mert a nemzetállamok önmagukban képtelenek biztosítani a hosszú távú fejlődést, és lemorzsolódnak.
A visegrádi országok közül - véli Horváth István - kettőről egészen biztosan kimondható, hogy nem fogja elszalasztani az európai összefogásban rejlő lehetőségeket: Szlovákia már most is az euróövezet tagja, Csehország pedig annak ellenére csatlakozni fog, hogy ott időnként renegát klausi gondolatok fogalmazódnak meg. Kérdés viszont, hogy Lengyelország és Magyarország fel fogja-e ismerni, nagyobb esélye van a felzárkózásra az európai együttműködés keretein belül, mint elkülönülten. Ezen a két kormánynak el kell gondolkodnia - mondta a volt nagykövet.
Horváth István szerint az unióban a pénzügyi alapok elosztásakor figyelemmel lesznek a jogállamisági normák tiszteletben tartására is. Ez - jegyezte meg a nagykövet - nem zsarolás, hanem egészen egyszerűen a közös játékszabályok betartatása, annak érvényesítése, hogy aki nem igazodik a játékszabályokhoz, azt nem veszik figyelembe. Ebben a gondolkodásmódban élenjáró Franciaország, és ugyanerre lehet számítani Németország részéről - különös tekintettel arra is, hogy a német nagykoalíciós megállapodás értelmében a pénzügyi tárcát a szociáldemokraták kapják.
Kárpáti János
