A lista élén Hollandia áll (10-ből 9,3 ponttal), az utolsó helyre Törökország került, a 10-es skálán 0 pontos eredménnyel. A hosszú munkaidő és a szabadidő szempontjából is előkelőbb helyre került Magyarország, azonban rosszabbul teljesít a nemi egyenlőség terén, ezért szorult vissza a középmezőnybe - 7,8 pontot szerzett.
A jelentés Magyarországról szóló részében kiemelik, hogy a termékenységi ráta az OECD-országokban itt az egyik legalacsonyabb (1,34 szemben az 1,71-es átlaggal) - ez a nők alacsony foglalkoztatottságával mutat összefüggést (52,8 százalék, 5 százalékkal az átlag alatt). Mindkét jelenséget a jelentés szerint nagyban magyarázza az, hogy nincs elegendő segítség a szülőknek a munka és a gyerekgondozási kötelezettségek összeegyeztetésére.
A pontozásnál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy mennyi időt töltenek munkával az emberek az adott országban. Kutatások alapján a hosszú munkaidő rossz hatással van az egyén egészségére, növeli a stresszt és csökkenti a biztonságérzetet. Az OECD-országokban minden nyolcadik ember legalább 50 órát dolgozik egy héten. Törökországban dolgoznak a legtöbben hosszú munkaidőben, ott a lakosságon belül 34 százalék ez az arány. Magyarországon ez három százalék.
Másik fontos szempont, hogy mennyi idő jut a kikapcsolódásra és az alap szükségletekre. Előbbi kategóriába tartoznak a hobbik, a társasági élet és a kikapcsolódás más módjai, míg utóbbiba például az alvás és az evés. Az OECD-átlag szerint egy teljes munkaidőben dolgozó embernek a nap 62 százaléka szolgál erre a kettőre, ami majdnem 15 óra. Magyarországon a helyzet az átlagnál egy százalékkal jobb.
Az eredmények interaktív grafikonon is böngészhetőek.