Buszsofőrsors: hajtani kifulladásig

Publikálás dátuma
2018.03.06 06:05
Van, akinek döntenie kell: vállalja, hogy betegen vezet vagy munka nélkül marad - FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Nemzetközi perre készül a BKV egyik járművezetője, mert a Fidesz-kormány törvénymódosításai miatt betegségei ellenére is dolgozni kényszerül.

– Súlyos gerincbántalmak gyötörnek, magas a vércukorszintem, s nincs rendben a vérnyomásom sem, de gyógyszerekkel rendben tartható a dolog, így majdnem 63 évesen is vezethetek autóbuszt – árulta el magáról egy BKV-sofőr, aki a nevét nem kívánta adni a nyilatkozatához, mert tart az esetleges következményektől. Ő már tavaly befejezhette volna az aktív pályafutását, ha a Fidesz-kormány nem változtatja meg a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó szabályokat, így viszont kénytelen még másfél esztendőt eltölteni a volán mögött. Már ha az egészségi állapota engedi.

A korábbi szabályozás szerint az emberi szervezet fokozott elhasználódásával járó munkakörökben foglalkoztatottakat – például a közlekedésben, a melegüzemekben vagy a vegyiparban dolgozókat, valamint az egyenruhásokat – tíz év után kettő, majd minden további öt esztendő után egy év nyugdíjkorkedvezmény illette meg. Ez a rendelkezés 2015-ig volt hatályban.

Akik viszont addig csak kilenc évet húztak le a meghatározott szakmákban, semmilyen kedvezményben nem részesülnek, miközben a munkáltató utánuk is fizette a plusz 13 százalékos járulékot, előre leróva ezzel a dolgozó előrehozott nyugdíjazásával kapcsolatos többletköltségeket. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha valaki tíz esztendőt meghaladó szolgálati idővel rendelkezik, de nem jött össze neki a következő öt teljes év, mert azt már nem veszik figyelembe.

A lapunknak nyilatkozó buszvezető nem hagyja ennyiben a dolgot, mert 2015-ig több mint kilenc évet töltött a BKV-nál a volán mögött – mellesleg azóta is ott dolgozik –, s az utána kifizetett járuléktöbbletet benyelte az állam, hiszen nem veheti igénybe az előző szabályozás szerinti nyugdíjkorkedvezményt. Ezért jogi képviselőjének tanácsára a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) becslése szerint több mint negyvenezer embert érinthet ez az ügy.

A sofőr egyébként méltányos megoldásnak tartaná azt is, ha az utána lerótt többletjárulékot kifizetnék neki. Ami azonban nem jelentene igazi megoldást, mert az előrehozott nyugdíj éppen arról szólt, hogy az általános szabályoktól eltérően korábban vonulhassanak vissza azok, akik az egészségre fokozott kockázatot jelentő munkakörökben dolgoznak. Az pedig senkinek nem jó, ha például egy mozdonyvezetőt, egy buszsofőrt vagy éppen egy tűzoltót a megromlott egészségi állapota ellenére a hatvanas éveibe lépve is munkára kényszerítenek.

Amúgy évtizedekig jól működő gyakorlat volt, hogy bizonyos szakterületeken az alkalmazottak korábban mehettek nyugdíjba. A Fidesznek ez nem tetszett, és a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét megszüntették. De hogy mi lesz helyette, azt évek óta nem tudni. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) is hosszú ideje megy a huzavona, és tapodtat sem sikerült előrelépni – mondta kérdésünkre Kordás László, a MASZSZ elnöke. Tényleg azt várjuk, hogy mondjuk egy buszsofőr rosszulléte miatt súlyos katasztrófa következzék be?

A BKV-s járművezető mondott erre is példát: egy kollégája azon a szolgálati járaton halt meg szívinfarktusban, amely a munkába szállította volna. S hogy mit is jelent Budapesten autóbusz volánja mögé ülni? Szerinte ezt nem lehet jobban szemléltetni, mint annak a fiatal sofőrnek az esetével, aki élete első járatát vezette el a végállomásig, majd a járművet magára hagyta, mondván, nem erre szerződött. A buszt onnan tartaléksofőr vitte tovább.

Ebben a ciklusban Kordás László nem reméli, hogy bármilyen megoldás szülessék, mert a VKF már nem fog ülésezni. Az viszont biztos, hogy nem engedik el az ügyet, és a következő kormányt is megpróbálják rábírni a töredékidő rendezésére, meg arra, hogy dolgozzanak ki valamilyen mechanizmust az emberi szervezetre fokozott terheléssel járó munkakörökben foglalkoztatottak számára. Az ugyanis nem megoldás, hogy beteg emberek vezessenek autóbuszt, de az sem, hogy a munkakörükkel összefüggő megbetegedésük esetén egyszerűen az utcára tegyék őket.

Kijátszható jogosítvány

Ha egy buszsofőr kerül olyan állapotba, ami a cikkünkben szereplő férfi, akkor az üzemorvos súlyos kockázatot vállal, amikor megadja neki a munkaalkalmassági engedélyt – jelentette ki lapunk kérdésére Lachnerné Vadász Judit. A foglalkozási és foglalkozási rehabilitációs szakértő szerint az illető nincs rendesen ellátva, ha gerincfájdalmai vannak, de ennél is súlyosabbnak tartja, ha orvosai nem veszik elég komolyan a cukorbetegségét. Egy inzulinos embernek már az „úrvezetői engedélyt” sem adják meg öt évre, hisz az állapota gyorsan változhat – hangsúlyozta.

Idén január 1-jén lépett hatályba a Munkatörvénykönyve módosítása, amely kimondja, hogy ha a dolgozónak megváltozik az egészségi állapota, akkor változtatni kell a beosztásán és a munkakörülményein is. Az azonban kérdés, hogy a cég, ahol az illető dolgozik, fel tud-e ajánlani olyan munkát, amit ezek mellett a betegségek mellett el tud látni – folytatta, mert ha nem, akkor sajnos ebben az esetben a BKV-nak joga van alkalmatlanság címén felmondani neki.

Szerző
2018.03.06 06:05

Soros: A világ elvesztett egy nagy embert

Publikálás dátuma
2018.08.18 17:25

Fotó: AFP/ OLIVIER HOSLET
„A világ elvesztett egy nagy embert Kofi Annan halálával. Hiányozni fog.” - búcsúzott Twitter-oldalán az egykori ENSZ-főtitkártól az üzletember.
Kofi Annan szombaton, rövid betegség után hunyt el. A Nobel-békedíjas diplomata 80 éves volt.
hvg.hu visszaidézte: 2017 áprilisában Kofi Annan levélben állt ki a CEU mellett. Ebben úgy fogalmazott, az egyetem nagyban hozzájárul a demokrácia további fejlődéséhez, főleg "Európa azon részén, amelyet már sokszor fertőztek meg ártalmas ideológiák". Hozzátette, az intézmény vitathatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a szólás- és véleményszabadság alapvető értékeit a jövő generáció számára is átadja. Annan végül reményét fejezi ki a levélben, hogy a CEU folytathatja működését.
2018.08.18 17:25

Kifulladásig tűzoltók

Publikálás dátuma
2018.08.18 15:35

Fotó: Népszava/
Szabadnap helyett pénzt kérnének a tűzoltók. Az eddigi fizetésük helyett pedig többet. Azt mondják, ha sürgősen nem rendezik a helyzetüket, lassan nem lesz, aki eloltsa a tüzet - írja a Vasárnapi Hírek.
László tizenöt éve tűzoltó. Kelet-Magyarországon, egy kisvárosban él feleségével és négyéves kislányával. Egy hónap múlva jön a második gyerek. Ahogy minden tűzoltó, ő is 24-48 órázik, ami azt jelenti, hogy egy teljes napot szolgálatban tölt, aztán két napot pihen. „Ha szerencsém van, éjszaka nincs riasztás. Ha van, másnap használhatatlan vagyok.” Pedig kell az erő, mert László egy fuvarozó cégnél dolgozik másodállásban. A pihenőnapjain építkezésekre visz sódert, homokot, téglát, ami kell. László története teljesen hétköznapi. Ha elmeséli az ember egy másik tűzoltónak, az csak legyint. „A pestiek és a többi nagyvárosban élő tűzoltók közül nagyon sokan mentőznek. Vannak, akik a mentőápolói képzést is elvégzik. Én kamionoztam, alpinnal fát vágtam, ipari búvárkodtam. Csináltam mindent, ami létezik a földön.” Ezt már Vidó Attila, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének Békés megyei elnöke mondja. Az ötvenes éveiben járó, egykori hivatásos tűzoltó néhány éve kilépett a testületből, de az érdekvédelmi munkát nem adta fel. „Egy betegség miatt olyan helyzetbe kerültem, hogy kérhettem a szolgálati nyugdíjat. Akkor még lehetett – mondja. – Ma viszont a tűzoltó is dolgozhat 65 éves koráig, már ha bír.”

Kompótot pakolni

A tűzoltóknak és a többi rendvédelmisnek 2012 volt a fekete év. Ekkor vették el tőlük a szolgálati nyugdíjat. Helyette kapták az „életpályamodellt”, ami kiszámítható és biztos megélhetést ígért. És hogy ne feledjük: 50 százalékos, fokozatos bérfejlesztést, első körben rögtön 30 százalékos emeléssel. „Ez volt az első kamu – sorolja Antalfi Zsolt, a nemrég alakult Egységes Tűzoltó Szakszervezet társelnöke. – A tűzoltók fizetése nagyjából 9 bérelemből áll össze. Alapbér és többféle pótlék. Erre mit csináltak? Elvettek négy bérelemet, és a maradékot emelték meg átlagosan 30 százalékkal. Legtöbbünknek jó, ha 10 százalékkal nőtt a pénze.” A tűzoltók bére a napokban kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a szakszervezetek közölték: nem fogadják el a szolgálati törvény jövőre életbe lépő módosítását, amely szerint a rendvédelmi szférában a túlórákat ezután nem fizetik ki, hanem szabadnapra lehet váltani. Egy kezdő tűzoltó átlagosan nettó 160 ezer forintot visz haza. Ezért elvben 168 órát dolgozik egy hónapban, ami 7 szolgálatot jelent. Csakhogy a valóságban általában többet kell teljesíteni. A tűzoltók úgynevezett féléves időkeretben dolgoznak, ennyi idő alatt általában 4-6 plusz munkanapjuk keletkezik. Különösen nagy forróságban, hóban és árvízben. Vagyis elég gyakran. „Idén januárban a parancsnokunk határozottan kérte, hogy pénzben kérjük a túlszolgálatot, mert nincs ember, aki a szabadnapon helyettesítsen” – mondja László. „2015-ben azt hitték, nem kell majd túlórát fizetni, olyan vonzó lesz a tűzoltó pálya – folytatja Antalfi Zsolt. – Közben a versenyszférában megtörtént a valódi béremelkedés, nálunk viszont minden maradt a régiben. Nem csoda, hogy ma lasszóval kell fogni a tűzoltót. Ki az a hülye, aki 160 ezerért kockáztatja az életét, miközben az Aldiban ennek a másfélszereséért kompótot is lehet pakolni a polcra? Én nem a másét sokallom, a mienket keveslem. Miközben a felelősség összehasonlíthatatlan.” Egy svéd tűzoltónak minden évben meghatározott időt rekreációval kell töltenie. Meg is van ennek az infrastruktúrája. Ugyanez a helyzet Németországban, Dániában és több más nyugat-európai országban. Néhány éve működik a visegrádi országok tűzoltóinak informális szervezete is. A magyar tűzoltók innen tudják, hogy a román, szlovák, cseh vagy lengyel kollégák sem maszekolnak a szabadnapjukon.  

Magyar tűzoltó menni Dánia

A tűzoltóélet nagy kaland. Gondolhatnánk, a huszonévesek tolonganak, hogy naponta átélhessék a Pokoli tornyot vagy a Lánglovagokat. Eközben a valóság az, hogy a toborzók konganak az ürességtől. „Nemrég olvastam az Indexen, hogy az újságírójuk elment egy toborzóra. Hárman voltak, de a fizikai teszt után ő marad egyedül. Amikor én kezdtem, csak kihalásos alapon lehetett az ember tűzoltó. Én egy évig vártam az üresedésre, igaz, akkor ez még nyugdíjas szakma volt” – mondja Vidó Attila. Ma a fiatalok, ha egyáltalán idejönnek – tisztelet a kivételnek – csak addig maradnak, amíg nem kapnak jobban fizető állást. „Manapság egy pizzafutár élete legalább olyan kalandos, mint a miénk, többet fizet és a csajok is szeretik a motoros srácokat – mondja Antalfi Zsolt. – És ha hibázol, nem a katonai bíróság ítélkezik feletted. Nem csoda, hogy a gyerekek inkább pizzafutárnak mennek, mint tűzoltónak. Vagy éppen mosogatni Dániába. „Sokáig gondolkodtam, mi a fenét csináljak. Ezt imádom, ez az életem, de ötszörös pénzt ígértek – meséli Géza, aki egy Pest megyei őrsről szerel le hamarosan, és a barátnőjével kiköltözik Dániába. – 2013-ban szereltem fel, akkor még otthon laktam a szüleimnél. Amikor megnősültem, úgy számoltam, kijövünk a pénzből. A feleségem keres majd ugyanennyit, aztán az életpályamodellel az én pénzemet is emelik. Elvégeztem egy különleges szerkezelői tanfolyamot, de így sem viszek haza 175 ezernél többet. Meguntam az állandó maszekolást.”

Fáradhatatlanul

Miközben az újak nem jönnek, hamarosan az ötvenes korosztály lesz a tűzoltóság derékhada. Ez az a korosztály, amelyiknek még fontos a lojalitás. És amelynek már nemigen van lehetősége váltani. Tűzoltó marad a nyugdíjig, ha megéri. Egy ötvenes tűzoltó éppen olyan állapotban van, mint egy átlagos ötvenes magyar férfi. Vagy még olyanabban. Teljesíteni viszont nekik is éppen úgy kell, mint egy fiatalabbnak. „Én hat éves korom óta aktívan sportolok, de a vérnyomásom már nekem is az egekben van. Van rajtam néhány plusz kiló, és térdműtétre várok – mondja Vidó Attila. – Zsinka András helyettes államtitkár nemrég azt mondta: Uraim, mindenki tartsa magát karban! Én is elmúltam ötven, mégis fel tudok menni a létrára! A festőlétrára biztosan, de próbáljon meg arra felszaladni, ami a szerkocsin van. Vagy a hóna alatt egy gyenge kis ötven kilós menyecskével lefutni a tizedikről.” Ehhez Antalfi Zsolt csak annyit tesz hozzá, hogy ötven fölött a civil életben is már mindenféle nyavalyája van az embernek, de ha egy kőműves, aki 25 évesen napi húsz sor téglát rakott le, 52 évesen már csak tizennégyet, annak nem szólnak egy szót sem. De ha egy vele egyidős tűzoltó a tízemeletesben a nyolcadikon elfárad, az ugye nincs rendben?” És akkor mi lesz – teszi fel a kérdést az újságíró –, ha nincs elég tűzoltó, és újak se jönnek? Vidó Attila szerint ugyanaz, mint eddig: játék a matekkal. Majd leviszik a kötelező minimális létszámokat. Ha eddig három raj volt egy műszakban, ezután lesz másfél. „Ha jövőre elkezdjük görgetni magunk előtt a ki nem vett szabadnapokat, akkor az lesz, hogy mondjuk eddig egy tűzesethez kivonult 50 tűzoltó 3 parancsnokságról, most majd csak 30 megy ki. Amíg a tűz el van oltva, a polgár nem vesz észre semmit.” És amíg a rendőröknél évek óta jól működik az érdekegyeztetés (a miniszter rendszeresen találkozik az érdekképviseleti vezetőkkel), a tűzoltók mostohagyereknek érzik magukat. A miniszter azt mondta, alakítsanak ki közös álláspontot a katasztrófavédelem főigazgatójával, és akkor tárgyalhatnak. „A főigazgató viszont 2017 februárja óta nem hajlandó leülni tárgyalni velünk” – mondja Vidó Attila. Így tényleg nehéz.  (Vasárnapi Hírek)
2018.08.18 15:35
Frissítve: 2018.08.18 15:51