Nem tűri a Kúria, hogy a rezsibiztos dagadjon ki szinte minden oldalról

Publikálás dátuma
2018.03.06. 18:07
Az Index "találata" a lapból
Nem tekinthet egy önkormányzati lap szinte minden oldaláról Németh Szilárd a választókra - így döntött a Kúria, úgyhogy a Csepeli Hírmondó nem működhet a fideszes politikus fotóalbumaként.

Birkózócsarnokot emel (majd egyszer, eddig csak annyi történt, hogy a hozzá közel álló alapítvány felvett 2,4 milliárd forintot), felfedezi, hogy az LMP társelnöke, Szél Bernadett valójában Soros György robotkémje, és mikszáthi hevülettel védi a magyar konyhát és gyomrot - nem vitás, Németh Szilárd majdnem polihisztor, sokoldalú személyisége bemutatásához sok oldal kell. Ám hiába ismerte fel ezt az igazságot a Csepeli Hírmondó, amelyik egyetlen számát 10 "rezsibiztos-képpel" illusztrálta és 19-szer helyezte kontextusba a Fidesz-alelnökének nevét - a Kúria szerint Németh Szilárdból is megárt a sok. Így úgy döntött: jogosan kifogásolja Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa Németh Szilárd aránytalanul túlzott mértékű megjelenítését a lapszámban. Ilyen mennyiségű Némethszilárd-áradás ugyanis reklámnak számít, márpedig helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat választási kampánytevékenységet kampányidőszakbantpolitikai (kizárólag politikai hirdetést tehet közzé). A Kúria eltiltotta a kiadót a további jogsértéstől, és a végzés rendelkező részének közzétételére kötelezte azt. Szabó Szabolcs ezek után elvárja, hogy a Csepeli Hírmondó a Kúria végzésének megfelelően járjon el, illetve a kampány hátralévő időszakában egyenlő arányban és esélyekkel szerepeltesse a jelölteket, és ne folytasson egyoldalú kampányt Németh Szilárd mellett.

Az Index "találata" a lapból

Az Index "találata" a lapból

Emlékeztetőül: az első fokon eljáró Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság még elutasította az Együtt kifogását arra hivatkozva, hogy Németh Szilárd többszöri megjelenítése nem képviselőjelölti minőségében történt, illetve a Németh Szilárdot említő cikkek (köztük a Németh Szilárd receptjeit közlő rovat) nem minősülnek a jelölt népszerűsítését szolgáló írásoknak. A Kúria megítélése szerint a VE. rendelkezései alapján a politikai hirdetés közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. A Kúria álláspontja szerint a sajtótermék megjelenési területén széles körben eljut a választókhoz. Azon körülmény, hogy a lapnak szinte minden egyes oldalán megjelenik Németh Szilárd neve, fényképe, róla szóló bulvárba hajló tudósítás önmagában elegendő a választói akarat befolyásolására.

Szerző

Még várni kell az MSZP-s, LMP-s összeborulásra

Publikálás dátuma
2018.03.06. 16:59
Fotó: Népszava
Egyéniben jobb a szocialista Harangozó Tamás, mint az LMP-s Hadházy Ákos, ám bármelyikük is lép vissza, az esélyeik romlanak – a Közös Ország Mozgalom szerint Tolnában nem működik az egy jelölt.

Hivatalosan semmi nincs veszve, mert a jövő hét második felében újra egyeztethet az MSZP és az LMP a választókerületi koordinációról. A mai beszélgetés viszont soványka eredménnyel zárult, egyelőre nem körvonalazódik megállapodás. A tárgyalási alap az lett volna, hogy azokon a helyeken, ahol az MSZP visszalépett független jelölt javára (például Veszprém, Pécs, és így tovább) ott az LMP is tegye meg ezt a gesztust. Ettől azonban a „Lehet Más a Politika” ódzkodik – nem véletlenül, például az említett két városban 2014-ben mintegy 7-9 százalék körüli eredményt ért el. Azaz itt érdemi töredékszavazatra és listaépítésre számíthat az LMP. Azaz a praktikus szempont máris ütközik azzal az elvivel, miszerint mindenhol a legesélyesebb jelöltnek kell állva maradnia (Szél Bernadett szíves közlése a Magyar Nemzetben.) És a független jelölteknél nagyobb csattanás is volt a tárgyaláson – nevezetesen Szekszárd miatt.

Ez az a választókerület, ahol Hadházy Ákos indul egyéniben. Csakhogy a Közös Ország Mozgalom úgy találta (a mérést ehhez a ZRI Závecz Research Intézet prezentálta), hogy az LMP társelnöke a maga 14 százalékos kedveltségével épp harmadik a népszerűségi listán. A Jobbik 2 százalékponttal veri, az MSZP-s favorit pedig 5 százalékkal. Amennyiben minden jelölt külön indul, akkor az ellenzék 50 százalékot tud (a Momentumot jelöltjét is egy százaléknyian szeretik.) Viszont a mérés szerint minden visszalépés a Fideszt erősíti. Ez az feltételezi, hogy ha Harangozó lép vissza, akkor a szocialisták nagy része vonul passzivitásba, ha Hadházy, akkor az LMP szimpatizánsok kerülik el messzire az urnát, ha pedig a jobbikos jelölt, akkor mindkét említett párt hívei nagyrészt szkippelik a választást. És a Fidesz legalább 70 százalékkal győz.

A jelek szerint azonban mintha a mérés csak a jelenlegi biztos pártválasztókkal számolna. Holott a választást – lásd: Hódmezővásárhely – a bizonytalanok döntik el. Akik országosan mintegy 2,85 millióan vannak, ebből a tömegből ténylegesen 800-900 ezer ember fárad el az urnákig. Utóbbi csoportról azt lehet tudni (a Publicus Intézet kutatása alapján), hogy 44 százaléka szeretne szavazni, de egyelőre nincs preferenciája, azt majd a kampány üzenetei alakítják ki. Továbbá az említett 800-900 ezer ember 39 százaléka már tudja, kire voksol, csakhogy titkolja.

Szerző

Emberi jogi főbiztos: Orbán bizony rasszista és idegengyűlölő

Publikálás dátuma
2018.03.06. 16:48
AFP fotó
Megerősítette az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy rasszistának és idegengyűlölőnek tartja Orbán Viktor miniszterelnököt, és nem hajlandó az erre vonatkozó korábbi kijelentései miatt lemondani, ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter követelte tőle a múlt héten - derült ki Zeid Raad al-Husszein kedden kiadott közleményéből.
Zeid Raad al-Husszein/Youtube

Zeid Raad al-Husszein/Youtube

Az idegengyűlölők és a rasszisták újabban nem zavartatják magukat, köztük például Orbán Viktor sem, aki február elején egy beszédében úgy fogalmazott, hogy nem akarnak sokszínűek lenni úgy, hogy "összekeveredjenek másokkal" - idézte fel a főbiztos, hogy milyen szavakkal bírálta a magyar kormányfőt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 37. ülését megnyitó beszédében február 26-án. Husszein közleményében leszögezte: akkori beszédének minden szava mellett kitart.

A szóban forgó, február 8-án (Veszprémben, a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén) elmondott beszédében Orbán "egyértelmű rasszista" kijelentést tett - szögezte le Husszein. Ez sértés minden afrikai, ázsiai, közel-keleti vagy latin-amerikai férfi, nő és gyerek számára. Egykor számos országban elterjedt volt az a nézet, amely szerint a rasszok összekeverése kiirthatatlan és káros szennyeződést eredményez. De ennek a korszaknak már rég vége - vagy legalábbis vége kellene, hogy legyen. Mindannyiunk számára gyalázatos hallani ezeket a gondolatokat egy modern, európai uniós ország vezetőjének szájából - írta közleményében a főbiztos.

Zeid Raad al-Husszein kiemelte: a legutóbbi népszámlálás szerint Magyarország egész területén 1264 afrikai és 10559 ázsiai származású ember élt. Minden jel szerint a közel-keleti származásúak olyan kevesen voltak, hogy meg sem számolták őket, Orbán Viktornak mégis sikerült a muszlimokat és az afrikaiakat olyan fenyegetésként beállítani, amely a magyar kultúra létét veszélyezteti - áll a közleményben.

Husszein szerint Orbán faji retorikája egyre inkább téveszméken alapul. A többségi társadalmak körében hirdetett ostrommentalitás manapság az etnopopulizmus jele - hívta fel a figyelmet az ENSZ emberi jogi főbiztosa. A mindenen felülkerekedő sértődöttség hangulatát teremti meg, és megmutatja, hol lehet ezt az indulatot levezetni. Mindez sikerrel alátámasztja a hatalmat gyakorlókat - tette hozzá.

Husszein szerint "itt az ideje, hogy szembeszállni az Orbán Viktor-féle zsarnokokkal. A gyűlölet gyúlékony erő, és ma, Európában nem fog győzedelmeskedni - zárta írását az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Szerző