Előfizetés

Célszerű átnézni az adóbevallási-tervezeteket

Hétfő óta elérhetőek az szja-bevallási tervezetek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, az ügyfélkapun keresztül. Aki egyetért a tervezettel, annak - az őstermelőket és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeket kivéve - nem kell tennie semmit, a tervezet május 22-én hivatalos szja-bevallássá válik. A dokumentumot azonban célszerű átnézni annak érdekében, hogy biztosan a helyes adatokat tartalmazza.

Vannak ugyanis olyan jövedelmek, amelyekről az adóhivatalnak nincs tudomása, tipikusan ilyen az ingatlan bérbeadásból, az ingatlan eladásból és ingó értékesítésből származó jövedelem. Ha azonban valaki például cégnek adja bérbe az ingatlanát, a bevallási tervezet tartalmazza az ebből származó jövedelmet is, mert a cég minden hónapban levonja az adóelőleg összegét, azt be is fizeti, és erről adatot szolgáltat a NAV-nak. 

A kedvezményeket is érdemes átnézni, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által küldött adatokat tartalmazza. Így például, akitől a munkáltatója 2017 januárjában nem vonta le a családi, az első házas vagy személyes adókedvezmény összegét, mindenképpen érdemes kiegészítenie a tervezetet. Akik 2017-ben egy önkéntes pénztárba fizettek, azoknak a rendelkezését is kitöltötte az adóhivatal. A tervezetet azoknak kell kiegészíteniük, akik tavaly több önkéntes pénztárba is fizettek, hiszen nekik kell dönteniük arról, hogy az adókedvezmény összegét mely pénztárakba utalja át a NAV.

Visszajáró adó esetén ki kell tölteni a bankszámlaszámot, vagy - ha valaki postán kéri a pénzt - a címet, amire egyébként a program is figyelmeztet minden esetben. A NAV az idén már 5 ötmillió - a tavalyinál egymillióval több - tervezetet készített el. A több mint 3,2 millió ügyfélkapuval rendelkező magánszemély a mobiltelefonján, a tabletjén vagy a számítógépen is megtekintheti, illetve, ha szükséges, szerkesztheti is szja-bevallását. A bevallásokat a legegyszerűbben az online felületen lehet módosítani, ehhez csupán ügyfélkapu-regisztrációra van szükség.

Akinek nincs ügyfélkapuja, március 19-ig kérheti a tervezet postázását. Akinek a postán kapott tervezetét ki kell egészítenie, ezt egy új, 17SZJA jelű bevallás elkészítésével és benyújtásával teheti meg. Érdemes azonban május 20-ig ügyfélkaput nyitni, mert akkor a módosítás néhány gombnyomással otthonról elintézhető.

Még várni kell az MSZP-s, LMP-s összeborulásra

Publikálás dátuma
2018.03.06. 16:59
Fotó: Népszava
Egyéniben jobb a szocialista Harangozó Tamás, mint az LMP-s Hadházy Ákos, ám bármelyikük is lép vissza, az esélyeik romlanak – a Közös Ország Mozgalom szerint Tolnában nem működik az egy jelölt.

Hivatalosan semmi nincs veszve, mert a jövő hét második felében újra egyeztethet az MSZP és az LMP a választókerületi koordinációról. A mai beszélgetés viszont soványka eredménnyel zárult, egyelőre nem körvonalazódik megállapodás. A tárgyalási alap az lett volna, hogy azokon a helyeken, ahol az MSZP visszalépett független jelölt javára (például Veszprém, Pécs, és így tovább) ott az LMP is tegye meg ezt a gesztust. Ettől azonban a „Lehet Más a Politika” ódzkodik – nem véletlenül, például az említett két városban 2014-ben mintegy 7-9 százalék körüli eredményt ért el. Azaz itt érdemi töredékszavazatra és listaépítésre számíthat az LMP. Azaz a praktikus szempont máris ütközik azzal az elvivel, miszerint mindenhol a legesélyesebb jelöltnek kell állva maradnia (Szél Bernadett szíves közlése a Magyar Nemzetben.) És a független jelölteknél nagyobb csattanás is volt a tárgyaláson – nevezetesen Szekszárd miatt.

Ez az a választókerület, ahol Hadházy Ákos indul egyéniben. Csakhogy a Közös Ország Mozgalom úgy találta (a mérést ehhez a ZRI Závecz Research Intézet prezentálta), hogy az LMP társelnöke a maga 14 százalékos kedveltségével épp harmadik a népszerűségi listán. A Jobbik 2 százalékponttal veri, az MSZP-s favorit pedig 5 százalékkal. Amennyiben minden jelölt külön indul, akkor az ellenzék 50 százalékot tud (a Momentumot jelöltjét is egy százaléknyian szeretik.) Viszont a mérés szerint minden visszalépés a Fideszt erősíti. Ez az feltételezi, hogy ha Harangozó lép vissza, akkor a szocialisták nagy része vonul passzivitásba, ha Hadházy, akkor az LMP szimpatizánsok kerülik el messzire az urnát, ha pedig a jobbikos jelölt, akkor mindkét említett párt hívei nagyrészt szkippelik a választást. És a Fidesz legalább 70 százalékkal győz.

A jelek szerint azonban mintha a mérés csak a jelenlegi biztos pártválasztókkal számolna. Holott a választást – lásd: Hódmezővásárhely – a bizonytalanok döntik el. Akik országosan mintegy 2,85 millióan vannak, ebből a tömegből ténylegesen 800-900 ezer ember fárad el az urnákig. Utóbbi csoportról azt lehet tudni (a Publicus Intézet kutatása alapján), hogy 44 százaléka szeretne szavazni, de egyelőre nincs preferenciája, azt majd a kampány üzenetei alakítják ki. Továbbá az említett 800-900 ezer ember 39 százaléka már tudja, kire voksol, csakhogy titkolja.

Még várni kell az MSZP-s, LMP-s összeborulásra

Publikálás dátuma
2018.03.06. 16:59
Fotó: Népszava
Egyéniben jobb a szocialista Harangozó Tamás, mint az LMP-s Hadházy Ákos, ám bármelyikük is lép vissza, az esélyeik romlanak – a Közös Ország Mozgalom szerint Tolnában nem működik az egy jelölt.

Hivatalosan semmi nincs veszve, mert a jövő hét második felében újra egyeztethet az MSZP és az LMP a választókerületi koordinációról. A mai beszélgetés viszont soványka eredménnyel zárult, egyelőre nem körvonalazódik megállapodás. A tárgyalási alap az lett volna, hogy azokon a helyeken, ahol az MSZP visszalépett független jelölt javára (például Veszprém, Pécs, és így tovább) ott az LMP is tegye meg ezt a gesztust. Ettől azonban a „Lehet Más a Politika” ódzkodik – nem véletlenül, például az említett két városban 2014-ben mintegy 7-9 százalék körüli eredményt ért el. Azaz itt érdemi töredékszavazatra és listaépítésre számíthat az LMP. Azaz a praktikus szempont máris ütközik azzal az elvivel, miszerint mindenhol a legesélyesebb jelöltnek kell állva maradnia (Szél Bernadett szíves közlése a Magyar Nemzetben.) És a független jelölteknél nagyobb csattanás is volt a tárgyaláson – nevezetesen Szekszárd miatt.

Ez az a választókerület, ahol Hadházy Ákos indul egyéniben. Csakhogy a Közös Ország Mozgalom úgy találta (a mérést ehhez a ZRI Závecz Research Intézet prezentálta), hogy az LMP társelnöke a maga 14 százalékos kedveltségével épp harmadik a népszerűségi listán. A Jobbik 2 százalékponttal veri, az MSZP-s favorit pedig 5 százalékkal. Amennyiben minden jelölt külön indul, akkor az ellenzék 50 százalékot tud (a Momentumot jelöltjét is egy százaléknyian szeretik.) Viszont a mérés szerint minden visszalépés a Fideszt erősíti. Ez az feltételezi, hogy ha Harangozó lép vissza, akkor a szocialisták nagy része vonul passzivitásba, ha Hadházy, akkor az LMP szimpatizánsok kerülik el messzire az urnát, ha pedig a jobbikos jelölt, akkor mindkét említett párt hívei nagyrészt szkippelik a választást. És a Fidesz legalább 70 százalékkal győz.

A jelek szerint azonban mintha a mérés csak a jelenlegi biztos pártválasztókkal számolna. Holott a választást – lásd: Hódmezővásárhely – a bizonytalanok döntik el. Akik országosan mintegy 2,85 millióan vannak, ebből a tömegből ténylegesen 800-900 ezer ember fárad el az urnákig. Utóbbi csoportról azt lehet tudni (a Publicus Intézet kutatása alapján), hogy 44 százaléka szeretne szavazni, de egyelőre nincs preferenciája, azt majd a kampány üzenetei alakítják ki. Továbbá az említett 800-900 ezer ember 39 százaléka már tudja, kire voksol, csakhogy titkolja.