Az export húzza vissza a bővülő GDP-t

Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:25
Illusztráció/AFP fotó

A tavalyi év utolsó negyedévében 4,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a megelőző év azonos időszakához képest – jelentette kedden a KSH, amely szerint a növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és az építőipar járultak hozzá. Mindez azt jelenti, hogy 2017 egészében sikerült elérni a 4 százalékos átlagos GDP-növekedést.

Felhasználási oldalon a vártnál erősebben bővülés történt, a fogyasztást tekintve az utolsó negyedévben az elmúlt évek egyik legdinamikusabb bővülését regisztrálta a KSH – magyarázza az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az uniós projektek felpörgésén, a lakáspiaci fellendülésen, valamint a feldolgozóipari kapacitásbővítéseken keresztül erőteljesen segítette a gazdaság teljesítményét a beruházások bővülése is.

A gazdasági növekedést a külkereskedelem fogta vissza. A magas importigényű erős belső keresletet a felpörgő export nem tudta ellensúlyozni, mindez a nettó export negatív hozzájárulását hozta – mutatott rá az elemző, jelezve: a belső tételek 4,9 százalékos GDP-növekedést eredményeztek volna, de a külkereskedelem ezt 0,5 százalékponttal visszafogta.

A termelési oldalon a szolgáltató szektor és az építőipar húzta a növekedést. Előbbi 2, utóbbi 1,4 százalékponttal járult hozzá. Az ipar utolsó negyedévben nyújtott felemás teljesítményével 0,6 százalékkal segítette a gazdaság növekedését. Az agrárium viszont a tavalyi erős bázis és az átlagosnál gyengébb termés miatt 0,4 százalékponttal fogta vissza a növekedést. Virovácz Péter az idei évre 3,9 százalékos növekedést vár, de már egy kiegyensúlyozottabb szerkezetben, az ipar és a nettó export bővülésével.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője ennél némiképp visszafogottabb, 3,8 százalékos bővülést vár, bár a mezőgazdaság egy jó terméssel még okozhat meglepetést. Szerinte ugyanakkor szerkezeti változás nem várható a növekedésben. A felhasználási oldalon a fogyasztásé és a beruházásoké lesz a főszerep, miközben a nettó export negatívan befolyásolja majd a növekedést. A különböző ágazatok közül az építőipar továbbra is jól teljesíthet, bár a magas tavalyi bázis miatt mérséklődhet a szerepe. A szolgáltatások lendületben maradnak, az iparban pedig gyorsulásra lehet számítani.

Szerző

A Fidesz fenntartható felzárkózásra vált

Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:22
MOSOLYSZÜNET A miniszterelnök beszédében többször „odaszúrt” gazdasági miniszterének - Fotó: Tóth Gergő
Teljes foglalkoztatottságot, nyugdíjemelést, faluprogramot, a járulékterhek csökkentését ígéri Orbán Viktor, persze csak akkor ha nem leszünk bevándorlóország. Mert akkor jön a hanyatlás.

A választási kampány jegyében, bár eget rengető bejelentések nélkül zajlott le a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szokásos gazdasági évnyitó fóruma kedden, ahol Orbán Viktor, Varga Mihály és Matolcsy György az elmúlt évek eredményeit dicsérve azt is vázolta: mi várható tőlük a folytatásban a gazdaságpolitika terén. Bár megfogalmaztak néhány merész vállalást, lényegében a jelenlegi programokat bővítenék; nyilván nem véletlenül hangsúlyozták, hogy a jól működő gazdaság alapja a politikai stabilitás. Nem maradhatott ki a migránskérdés, Brüsszel is kapott egy-két „jó szót”, valamint az is kiderült: a pénz igenis boldogít.

Orbán Viktor mindjárt a beszéde elején leszögezte: nem lesz választási költségvetés, a törvényben szereplő 2,4 százalékos hiányt tartják. Nem térünk vissza ahhoz a 2010 előtti rendszerhez, amelyben azt gondolták, az embereket meg kell vásárolni – fogalmazott, miközben Novák Katalin családügyi államtitkár egy másik rendezvényen 10 ezer forintos Erzsébet utalvány kiosztását indítványozta a nyugdíjasoknak. Elemzők szerint egyébként a hiány épp a választások miatt nő a tavalyi két százalék körüli szintről 2,4 százalékra.

A kormányfő ezután felsorolta a 2010 óta elért eredményeket: karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, 736 ezer új munkahely jött létre. A munkanélküliségi ráta 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent - mondta, „elfelejtkezve” arról, hogy a közmunkásokkal együtt még mindig mintegy 350 ezer ember nem talál munkát.

A sikeres gazdaságpolitika alapja a politikai stabilitás – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ez nem a parlamenti többséget jelenti, hanem azt, hogy az állampolgárok úgy érzik, megkapják, amit méltányosnak éreznek. Értelmezése szerint pedig az a méltányos, ha mindenki dolgozhat, a családokat támogatják, és mindenki megkapja a tiszteletet.

Visszafizettük az IMF-hitelt, 3 százalék alá szorítottuk az államháztartási hiányt – sorolta tovább. Ebben a kérdésben ugyanakkor Brüsszel a kárunkra trükközik, és egyre több mindent számoltatnak el a költségvetésben – fogalmazott, utalva az Exim Bank ügyére, amelynek bevonásával ismét 74 százalékon áll az államadósság. A miniszterelnök szerint azonban Magyarország azért teljesít jobban, mert nem hagytuk, hogy a döntési képességünket elvegyék, pedig Brüsszel részéről óriási a nyomás. Gyakran emlegetik, hogy az uniós források előfeltételei a magyar gazdaság sikerének – mondta, de szerinte ez nem így van, az Európai Unió lényegében keres rajtunk az uniós támogatásokkal. Úgy finanszírozzák magukat, hogy nekünk adnak pénzt – jelentette ki, hozzátéve: nekünk nem az EU pénze kell, hanem a piaca. Ha ahhoz hozzáférünk, megkeressük a magunk pénzét: ezért kell bent maradnunk az EU-ban.

Ezt követően felmondta a kormány szokásos migrációellenes üzeneteit: ha bevándorló országgá válunk, akkor jön a hanyatlás, a 10 ezer, családegyesítéssel számolva 20 ezer migráns befogadásának árát nekünk kell megfizetni. Ez számításai szerint 90 milliárd forintot jelentene. Arról nem szólt, ezt hogyan támogatná az EU. Ehelyett arról beszélt: a kerítést meg kell tartani, annak árát ki kell fizettetni Brüsszellel, aki pedig bevándorlásszervezéssel foglalkozik, azt ki kell tiltani az országból. Megengedően megjegyezte: a migránsok nem ellenségeink, sőt, számos áldozat, szerencsétlen ember van közöttük, de semmilyen együttérzés nem ok arra, hogy tönkretegyük az országunkat.

A kormányfő végül rátért arra: mi következne ezután. Kijelentette: csak olyan gazdasági miniszterrel tud együttműködni, aki nem csak kettő, hanem négy évre vállalja a 4 százalékos gazdasági növekedést - üzent vélhetően Varga Mihálynak. Ha ez megvan, akkor lesz minden évben nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, emelkedhet a családi adókedvezmény. Meghirdetik a Modern Falu Programot, amelyben elsősorban a lakókörülmények javítására fókuszálna, a minimálbérnek minden évben emelkednie kell, a járulékterheknek a régióban nálunk kell a legalacsonyabbaknak lenniük. Közölte azt is: 2022-re el kell érni a teljes foglalkoztatottságot.

Ez utóbbival kapcsolatban Varga Mihály, gazdasági miniszter azt mondta: a 2010-es egymillió új munkahely ígérete még nem teljesült, de időarányosan nem állunk rosszul. Szerinte van még tartalék az időskorúak foglalkoztatásában, a külföldről hazaérkezőkben, és a közmunkásokban. A kormány gazdaságot érintő vállalásait pontos dátumokkal 7 pontban foglalta össze.

Varga Mihály gazdaságpolitikai vállalásai
- Növekedés: uniós átlagot meghaladó gazdasági bővülés 2018-2022 között
- Deficit: 2020-ra a pénzforgalmi egyenlegre vonatkozóan deficit nélküli költségvetés benyújtása a parlamentnek
- Államadósság: 2022-re 60 százalék alatti adósságráta
- Adóék: 2022-re a bérre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkentése (11,5 százalékos szociális hozzájárulási adó).
- Foglalkoztatottság: 2020-ra 1 milliós ígéretnek megfelelően 250-300 ezer új munkahely
- Képzőhelyek: 2022-ig a vállalati képzőhelyeken tanulók számának 53 ezerről 75 ezer fölé emelkedése
- Vállalatok: 3-5 hazai vállalat megjelenése magyar márkaként a nemzetközi gazdasági vérkeringésben (konkrét példák: Tungsram, Ikarus, Medicor)

Matolcsy György, a jegybank elnöke arról beszélt: a 2018-as év egy átmeneti időszak, amely után hamarosan új fordulatot vesz a világ a monetáris-, a gazdaságpolitika és a geostratégia tekintetében. Magyarországnak új stratégiát kell építenie, a "fenntartható felzárkózás" megteremtése érdekében, mert ha ezt a kanyart jól vesszük be, akkor 2030-ra hazánk elérheti az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az osztrák szintet. Az osztrák szint elérésére ugyanakkor fél éve még 2030 volt a céldátum – hívta fel a figyelmet a hvg.hu, emlékeztetve: a miniszterelnök a tavaly szeptemberi velencei Fidesz-frakcióülésen történt kijelentésére.

Matolcsy György most azt mondta: mindehhez egy egy tőkeintenzív növekedési pályára kell átállni a munkaintenzív növekedésről. A demográfiai csapdából ugyanis nem sikerült kitörni, a képzett munkaerő 4 százaléka elvándorolt, alacsony a hazai hozzáadott érték. Új növekedési szerkezetre van szükség tehát, amelynek alapja egy, a mainál versengőbb bankrendszer.

A jegybankelnök ezek után érdekes eszmefuttatást tartott a pénzről és a gazdagságról, idézve a magyar közmondást, miszerint a pénz nem boldogít. De igen – szögezte le, majd Teng Hsziao-ping kínai reformer politikus „meggazdagodni dicsőség” kijelentését ajánlotta hallgatósága figyelmébe, mondván: csak azok a gazdaságok emelkednek fel, ahol megváltozik a pénzről, a gazdagságról való gondolkozás. Értékeljük fel a profitot, a vállalkozást, és nyomában a gazdag és boldog Magyarország jár majd - mondta.

Parragh László, az MKIK az elmúlt évek gazdasági teljesítményét dicsérve kijelentette: a Fidesszel 2010-ben kötött megállapodásuk teljesült, nincs olyan mutató, amit ne lehetne büszkeséggel emlegetni. A következő cél a fenntartható fejlődés, amelynek alapvető feltétele a politikai stabilitás, a jelenlegi gazdaságpolitika folytatólagossága. A hideg kiráz, amikor meghallom a nemzeti alapjövedelmet – fogalmazott, majd kijelentette: egy olyan programot, amely 10 év alatt megkétszerezné a reálbéreket, támogatnának.

A növekedés valójában lemaradás
Orbán Viktor állításával szemben nem hogy nemzetközi ellenszél nincs, de úgy maradunk el a régió országaitól, hogy közben globális és európai konjunktúra segíti a magyar gazdaságot – fogalmazott Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja a gazdasági évnyitó előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormány által büszkén hirdetett növekedés valójában lemaradást jelent a régió országaihoz képest, Lengyelország és Szlovákia messze elhúzott, és lassan csak integethetünk a mellettünk elhaladó Romániának is – mondta. Pataki Márton szerint a viszonylagos eredményeket is csak a jövő felélésével sikerült elérni, az elmúlt 8 évben a kormány növelte az államadósságot, és miközben a sportra, stadionokra, kormányzati luxusberuházásokra mindig volt pénz, az egészségügyi és az oktatási rendszer színvonala hanyatlik.

Szerző

A Fidesz fenntartható felzárkózásra vált

Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:22
MOSOLYSZÜNET A miniszterelnök beszédében többször „odaszúrt” gazdasági miniszterének - Fotó: Tóth Gergő
Teljes foglalkoztatottságot, nyugdíjemelést, faluprogramot, a járulékterhek csökkentését ígéri Orbán Viktor, persze csak akkor ha nem leszünk bevándorlóország. Mert akkor jön a hanyatlás.

A választási kampány jegyében, bár eget rengető bejelentések nélkül zajlott le a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szokásos gazdasági évnyitó fóruma kedden, ahol Orbán Viktor, Varga Mihály és Matolcsy György az elmúlt évek eredményeit dicsérve azt is vázolta: mi várható tőlük a folytatásban a gazdaságpolitika terén. Bár megfogalmaztak néhány merész vállalást, lényegében a jelenlegi programokat bővítenék; nyilván nem véletlenül hangsúlyozták, hogy a jól működő gazdaság alapja a politikai stabilitás. Nem maradhatott ki a migránskérdés, Brüsszel is kapott egy-két „jó szót”, valamint az is kiderült: a pénz igenis boldogít.

Orbán Viktor mindjárt a beszéde elején leszögezte: nem lesz választási költségvetés, a törvényben szereplő 2,4 százalékos hiányt tartják. Nem térünk vissza ahhoz a 2010 előtti rendszerhez, amelyben azt gondolták, az embereket meg kell vásárolni – fogalmazott, miközben Novák Katalin családügyi államtitkár egy másik rendezvényen 10 ezer forintos Erzsébet utalvány kiosztását indítványozta a nyugdíjasoknak. Elemzők szerint egyébként a hiány épp a választások miatt nő a tavalyi két százalék körüli szintről 2,4 százalékra.

A kormányfő ezután felsorolta a 2010 óta elért eredményeket: karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, 736 ezer új munkahely jött létre. A munkanélküliségi ráta 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent - mondta, „elfelejtkezve” arról, hogy a közmunkásokkal együtt még mindig mintegy 350 ezer ember nem talál munkát.

A sikeres gazdaságpolitika alapja a politikai stabilitás – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ez nem a parlamenti többséget jelenti, hanem azt, hogy az állampolgárok úgy érzik, megkapják, amit méltányosnak éreznek. Értelmezése szerint pedig az a méltányos, ha mindenki dolgozhat, a családokat támogatják, és mindenki megkapja a tiszteletet.

Visszafizettük az IMF-hitelt, 3 százalék alá szorítottuk az államháztartási hiányt – sorolta tovább. Ebben a kérdésben ugyanakkor Brüsszel a kárunkra trükközik, és egyre több mindent számoltatnak el a költségvetésben – fogalmazott, utalva az Exim Bank ügyére, amelynek bevonásával ismét 74 százalékon áll az államadósság. A miniszterelnök szerint azonban Magyarország azért teljesít jobban, mert nem hagytuk, hogy a döntési képességünket elvegyék, pedig Brüsszel részéről óriási a nyomás. Gyakran emlegetik, hogy az uniós források előfeltételei a magyar gazdaság sikerének – mondta, de szerinte ez nem így van, az Európai Unió lényegében keres rajtunk az uniós támogatásokkal. Úgy finanszírozzák magukat, hogy nekünk adnak pénzt – jelentette ki, hozzátéve: nekünk nem az EU pénze kell, hanem a piaca. Ha ahhoz hozzáférünk, megkeressük a magunk pénzét: ezért kell bent maradnunk az EU-ban.

Ezt követően felmondta a kormány szokásos migrációellenes üzeneteit: ha bevándorló országgá válunk, akkor jön a hanyatlás, a 10 ezer, családegyesítéssel számolva 20 ezer migráns befogadásának árát nekünk kell megfizetni. Ez számításai szerint 90 milliárd forintot jelentene. Arról nem szólt, ezt hogyan támogatná az EU. Ehelyett arról beszélt: a kerítést meg kell tartani, annak árát ki kell fizettetni Brüsszellel, aki pedig bevándorlásszervezéssel foglalkozik, azt ki kell tiltani az országból. Megengedően megjegyezte: a migránsok nem ellenségeink, sőt, számos áldozat, szerencsétlen ember van közöttük, de semmilyen együttérzés nem ok arra, hogy tönkretegyük az országunkat.

A kormányfő végül rátért arra: mi következne ezután. Kijelentette: csak olyan gazdasági miniszterrel tud együttműködni, aki nem csak kettő, hanem négy évre vállalja a 4 százalékos gazdasági növekedést - üzent vélhetően Varga Mihálynak. Ha ez megvan, akkor lesz minden évben nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, emelkedhet a családi adókedvezmény. Meghirdetik a Modern Falu Programot, amelyben elsősorban a lakókörülmények javítására fókuszálna, a minimálbérnek minden évben emelkednie kell, a járulékterheknek a régióban nálunk kell a legalacsonyabbaknak lenniük. Közölte azt is: 2022-re el kell érni a teljes foglalkoztatottságot.

Ez utóbbival kapcsolatban Varga Mihály, gazdasági miniszter azt mondta: a 2010-es egymillió új munkahely ígérete még nem teljesült, de időarányosan nem állunk rosszul. Szerinte van még tartalék az időskorúak foglalkoztatásában, a külföldről hazaérkezőkben, és a közmunkásokban. A kormány gazdaságot érintő vállalásait pontos dátumokkal 7 pontban foglalta össze.

Varga Mihály gazdaságpolitikai vállalásai
- Növekedés: uniós átlagot meghaladó gazdasági bővülés 2018-2022 között
- Deficit: 2020-ra a pénzforgalmi egyenlegre vonatkozóan deficit nélküli költségvetés benyújtása a parlamentnek
- Államadósság: 2022-re 60 százalék alatti adósságráta
- Adóék: 2022-re a bérre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkentése (11,5 százalékos szociális hozzájárulási adó).
- Foglalkoztatottság: 2020-ra 1 milliós ígéretnek megfelelően 250-300 ezer új munkahely
- Képzőhelyek: 2022-ig a vállalati képzőhelyeken tanulók számának 53 ezerről 75 ezer fölé emelkedése
- Vállalatok: 3-5 hazai vállalat megjelenése magyar márkaként a nemzetközi gazdasági vérkeringésben (konkrét példák: Tungsram, Ikarus, Medicor)

Matolcsy György, a jegybank elnöke arról beszélt: a 2018-as év egy átmeneti időszak, amely után hamarosan új fordulatot vesz a világ a monetáris-, a gazdaságpolitika és a geostratégia tekintetében. Magyarországnak új stratégiát kell építenie, a "fenntartható felzárkózás" megteremtése érdekében, mert ha ezt a kanyart jól vesszük be, akkor 2030-ra hazánk elérheti az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az osztrák szintet. Az osztrák szint elérésére ugyanakkor fél éve még 2030 volt a céldátum – hívta fel a figyelmet a hvg.hu, emlékeztetve: a miniszterelnök a tavaly szeptemberi velencei Fidesz-frakcióülésen történt kijelentésére.

Matolcsy György most azt mondta: mindehhez egy egy tőkeintenzív növekedési pályára kell átállni a munkaintenzív növekedésről. A demográfiai csapdából ugyanis nem sikerült kitörni, a képzett munkaerő 4 százaléka elvándorolt, alacsony a hazai hozzáadott érték. Új növekedési szerkezetre van szükség tehát, amelynek alapja egy, a mainál versengőbb bankrendszer.

A jegybankelnök ezek után érdekes eszmefuttatást tartott a pénzről és a gazdagságról, idézve a magyar közmondást, miszerint a pénz nem boldogít. De igen – szögezte le, majd Teng Hsziao-ping kínai reformer politikus „meggazdagodni dicsőség” kijelentését ajánlotta hallgatósága figyelmébe, mondván: csak azok a gazdaságok emelkednek fel, ahol megváltozik a pénzről, a gazdagságról való gondolkozás. Értékeljük fel a profitot, a vállalkozást, és nyomában a gazdag és boldog Magyarország jár majd - mondta.

Parragh László, az MKIK az elmúlt évek gazdasági teljesítményét dicsérve kijelentette: a Fidesszel 2010-ben kötött megállapodásuk teljesült, nincs olyan mutató, amit ne lehetne büszkeséggel emlegetni. A következő cél a fenntartható fejlődés, amelynek alapvető feltétele a politikai stabilitás, a jelenlegi gazdaságpolitika folytatólagossága. A hideg kiráz, amikor meghallom a nemzeti alapjövedelmet – fogalmazott, majd kijelentette: egy olyan programot, amely 10 év alatt megkétszerezné a reálbéreket, támogatnának.

A növekedés valójában lemaradás
Orbán Viktor állításával szemben nem hogy nemzetközi ellenszél nincs, de úgy maradunk el a régió országaitól, hogy közben globális és európai konjunktúra segíti a magyar gazdaságot – fogalmazott Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja a gazdasági évnyitó előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormány által büszkén hirdetett növekedés valójában lemaradást jelent a régió országaihoz képest, Lengyelország és Szlovákia messze elhúzott, és lassan csak integethetünk a mellettünk elhaladó Romániának is – mondta. Pataki Márton szerint a viszonylagos eredményeket is csak a jövő felélésével sikerült elérni, az elmúlt 8 évben a kormány növelte az államadósságot, és miközben a sportra, stadionokra, kormányzati luxusberuházásokra mindig volt pénz, az egészségügyi és az oktatási rendszer színvonala hanyatlik.

Szerző