Az export húzza vissza a bővülő GDP-t

Publikálás dátuma
2018.03.07 06:25
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /

A tavalyi év utolsó negyedévében 4,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a megelőző év azonos időszakához képest – jelentette kedden a KSH, amely szerint a növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és az építőipar járultak hozzá. Mindez azt jelenti, hogy 2017 egészében sikerült elérni a 4 százalékos átlagos GDP-növekedést.

Felhasználási oldalon a vártnál erősebben bővülés történt, a fogyasztást tekintve az utolsó negyedévben az elmúlt évek egyik legdinamikusabb bővülését regisztrálta a KSH – magyarázza az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az uniós projektek felpörgésén, a lakáspiaci fellendülésen, valamint a feldolgozóipari kapacitásbővítéseken keresztül erőteljesen segítette a gazdaság teljesítményét a beruházások bővülése is.

A gazdasági növekedést a külkereskedelem fogta vissza. A magas importigényű erős belső keresletet a felpörgő export nem tudta ellensúlyozni, mindez a nettó export negatív hozzájárulását hozta – mutatott rá az elemző, jelezve: a belső tételek 4,9 százalékos GDP-növekedést eredményeztek volna, de a külkereskedelem ezt 0,5 százalékponttal visszafogta.

A termelési oldalon a szolgáltató szektor és az építőipar húzta a növekedést. Előbbi 2, utóbbi 1,4 százalékponttal járult hozzá. Az ipar utolsó negyedévben nyújtott felemás teljesítményével 0,6 százalékkal segítette a gazdaság növekedését. Az agrárium viszont a tavalyi erős bázis és az átlagosnál gyengébb termés miatt 0,4 százalékponttal fogta vissza a növekedést. Virovácz Péter az idei évre 3,9 százalékos növekedést vár, de már egy kiegyensúlyozottabb szerkezetben, az ipar és a nettó export bővülésével.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője ennél némiképp visszafogottabb, 3,8 százalékos bővülést vár, bár a mezőgazdaság egy jó terméssel még okozhat meglepetést. Szerinte ugyanakkor szerkezeti változás nem várható a növekedésben. A felhasználási oldalon a fogyasztásé és a beruházásoké lesz a főszerep, miközben a nettó export negatívan befolyásolja majd a növekedést. A különböző ágazatok közül az építőipar továbbra is jól teljesíthet, bár a magas tavalyi bázis miatt mérséklődhet a szerepe. A szolgáltatások lendületben maradnak, az iparban pedig gyorsulásra lehet számítani.

Szerző
2018.03.07 06:25

323,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:37
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Szerényen gyengült a forint szerda este óta a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelig a bankközi piacon.
Reggel fél hétkor 323,27 forintra erősödött az euró a szerda esti 323 forintról.
A svájci frank árfolyama 286,05 forintról 286,11 forintra nőtt, a dolláré pedig 276,59 forintról 276,62 forintra emelkedett.
Erősödött az euró a dollárral szemben: szerda este 1,1673 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1681 dolláron jegyezték.
Szerző
2018.09.20 07:37

Szél Bernadett joggal mondhatta a MET-re, hogy kipumpálja a közpénzt

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:14

Fotó: / Molnár Ádám
A Kúria úgy ítélte meg: a politikus a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket egy közvitában.
Majdnem 19 millió forintra perelte be a MET energiakereskedő csoport Szél Bernadett LMPs képviselőt, mint magánszemélyt. Az ok, hogy a politikus azt mondta: gázvezetékeken keresztül pumpálják ki az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult – írja az Index
„Egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben”
–mondta a portálnak Szél Bernadett.
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, a politikus jogi képviselője közölte, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A portál szerint a MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, például a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított. A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért. Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így az első két eljárásban összesen 18,8 millió forintra rúgott a kereset. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és Szél kijelentéseit a vélemény-nyilvánítási szabadság részeként értelmezték, és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta. A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szerdán reggel került sor. Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos. A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni. Az Index megkereste a MET-et is. A társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert szerintük az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó, a MET szerint azonban a kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás határait és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
2018.09.19 21:14
Frissítve: 2018.09.19 21:23