EU;bíróság;földek;zsebszerződések;

2018-03-07 06:20:00

Zsebszerződések: vesztett a kormány

Uniós jogot sért a földforgalmi törvény módosítása, amellyel kártalanítás nélkül szüntették meg a nem egyenes ági rokonok közötti föld haszonélvezeti szerződéseket.

Ütközik az uniós joggal a földforgalmi törvény 2013-as módosítása, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott személyek kártalanításáról vagy sem - állapította meg az Európai Unió Bírósága tegnap, és a tőke szabad áramlásának korlátozásával indokolta a magyar kormányt elmarasztaló ítéletét. Ugyanis a hazai szabályozás megfosztja azokat a nem magyar állampolgárságú személyeket – az uniós állampolgárokat is - a haszonélvezeti joguk gyakorlásától - és hogy azt más személyekre átruházzák -, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.

Mint emlékezetes a földforgalmi törvény módosítása kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány azután nyúlt ehhez az eszközhöz, hogy bár nem tudta bizonyítani a zsebszerződések létezését, ám még az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma lejárta, azaz 2014 előtt biztosítékot akart arra, hogy külföldiek semmilyen módon ne szerezhessenek földtulajdont. A kormány feltételezése szerint a "zsebben levő" szerződések a haszonélvezet mellett tulajdonátruházásról is szóltak.

A luxemburgi bírósági ítéletről kiadott közlemény beszámolt arról, hogy a „SEGRO” magyar társaság, amelynek tagjai németországi lakóhellyel rendelkező személyek, Günther Horváth pedig osztrák állampolgár, akik haszonélvezeti joggal rendelkeztek Magyarországon található mezőgazdasági földterületek felett. 2014-ben és 2015-ben a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a SEGRO és G. Horváth haszonélvezeti jogát a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. A magyar jog ugyanis előírja, hogy haszonélvezeti jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn. Az érintettek jogorvoslatért a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultak, amelyik azonban a döntést megelőzően az Európai Bírósághoz fordult.

Az Unió bírósága megállapította azt is, hogy a mezőgazdasági földterületeken tulajdonjogot szerezni kívánó külföldi állampolgárokat több éven keresztül korlátozásoknak vetették alá, illetve meg is tiltották számukra a földszerzés lehetőségét. Ennek következtében a más tagállamok állampolgárai számára az egyetlen lehetőség arra, hogy Magyarországon mezőgazdasági földterületekbe befektessenek, abban állt, hogy haszonélvezeti jogot szereztek. Így a haszonélvezet jogosultjai között magasabb az ilyen állampolgárok aránya a magyar állampolgárokénál, és ennek következtében a vitatott szabályozás is nagyobb mértékben sújtotta őket.

A földforgalmi törvénynek a haszonélvezeti jog visszamenőleges korlátozásáról szóló részének elfogadásakor az ágazati szakemberek már az első pillanatban jelezték, hogy ha az a luxemburgi testület elé kerül, azt a pert a magyar kormány el fogja bukni. Az Európai Bíróságon tegnap megszületett döntés azonban csupán iránymutatást ad a nemzeti bíróságnak, hogyan értelmezzék a közösségi jogot.

Kétségtelen, hogy fedezhettek zsebszerződéseket is ilyen haszonélvezeti szerződések, de ezzel a módosítással a kormány kiöntötte a gyereket is a fürdővízzel együtt – nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrár szakpolitikus. A külföldi állampolgároknak szánt tilalom ugyanis rengeteg magyar állampolgárt érintett hátrányosan. Azzal, hogy kizárólag egyenes ági leszármazottakkal köthet a földtulajdonos haszonélvezeti szerződést, lehetetlenné tették, hogy oldalági rokonok, nagynénik, nagybácsik, gyermektelen párok nem létesíthettek haszonélvezeti szerződést azzal, akire a birtokot szeretnék hagyni. Az elvált szülők közül az akinek nem a nevén van a föld, nem rendelkezhet haszonélvezeti joggal még a gyermeke érdekében sem, hogy megakadályozza az elvált felet abban, hogy esetleg másnak adja át a földet. Ha ugyanis a szülők elváltak, közöttük már megszűnik az egyenes ági kapcsolat.

A kormány 2013-ban ismét tizenkilencre húzott lapot, és a trükk bizonyos mértékig be is jött, mert sok külföldit sikerült elriasztania, tőlük viszont így több Fidesz közeli személy vásárolhatott termőföldet – jegyezte meg Gőgös Zoltán. A szakpolitikus arra is emlékeztetett, hogy a földforgalmi törvény miatt jelenleg is kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.

A luxemburgi döntést követően a magyar bíróságokon a sor, de nehéz elképzelni más ítéleteket, mint azt, hogy az illetékes földhivataloknak újra be kell jegyezniük a haszonélvezeti jogot. A pórul járt magyar és külföldi állampolgárok pedig kártalanítási pereket is indíthatnak majd az állam ellen.

Egy kormányváltás esetén alaposan át kell dolgozni a földforgalmi törvényt, amely jelen formájában hosszú távon korlátozza a földforgalmat, például a hitelezési lehetőségek szűkítésével – közölte az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MSZP agrárpolitikájában szerepel a kötelező kamarai tagság megszüntetése is, annak túlzott jogosítványai miatt. Meg kell erősíteni a helyi földbizottságokat, amelyeknek a döntéseit most sok esetben a kamara nem fogadja el. Az agrárkamarának már perképviseleti joga is van, vagyis fellebbezhet még a helyi önkormányzat döntései ellen is - tette hozzá Gőgös.

Az Európai Bíróság mai döntése azt jelenti, hogy Brüsszel a külföldi földspekulánsok oldalára állt - reagált sokatmondóan a Földművelésügyi Minisztérium, az amúgy Luxembourgban székelő testület határozatára.

Befektetővédelem - másképp
Az Európai Bíróság tegnap szintén az uniós joggal ellentétesnek találta Hollandia és Szlovákia közötti beruházásvédelmi megállapodásban szereplő választottbírósági kikötést, miután ez nem alkalmas arra, hogy a befektető és az állam közötti, főként viták rendezésére, kártérítésre vonatkozó jogvitákat az uniós bírósági rendszer részét képező (nemzeti) bíróság bírálja el, holott csak egy ilyen bíróság alkalmas az uniós jog teljes érvényesülésének garantálására.