Karácsony Gergely hivatala elé hívta a sajtót "migránsozni" Hollik István

Publikálás dátuma
2018.03.06. 20:23
Zugló, Polgármesteri Hivatal - Google Street View

Az imént megjelent itt a zuglói Polgármesteri Hivatal épülete előtt Hollik István, KDNP-s honatya egy rakás tévékamerával együtt, hogy folytassa a kormányoldal otromba hazudozását arról, hogy mi (a zuglói önkormányzat ) a lakásokat "migránsoknak" akarjuk adni. Amellett, hogy elképesztő gonoszságnak tartom a szerencsétlen sorsú menekült emberek elleni folyamatos uszítást, kénytelen voltam egy tárgyalásomat megszakítva a kamerák előtt cáfolni ezt az idióta hangulatkeltést. Zuglóban nincsenek laktanyák, ahova bárkit be tudnánk költöztetni, az önkormányzati lakásokra pedig azért van reménytelenül hosszú várólista, mert a Fidesz 8 éve nem képes kezelni az országos lakhatási válságot, nem segít a lakásukat elveszítő devizahiteleseken, nem épít szociális bérlakásokat. 2015-ben még a lakhatási támogatást is megszüntették, amit mi Zuglóban azóta saját forrásból adunk, hogy megelőzzük a lakhatás elvesztését. A Fidesz-KDNP csak aljas rágalmazásban,a választók lenézésében jár elöl, de ezt április 8-án meg is fogják bánni - írja a közösségi portálon Szabó Rebeka, Zugló alpolgármestere. 

MTI hír: 

A zuglói önkormányzat nem telepít önkormányzati lakásokba migránsokat, és nem tart migránsok befogadására felkészítő programsorozatot - közölte az önkormányzat kedd délután az MTI-vel. Az önkormányzat arra reagált, hogy Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő a zuglói önkormányzat előtt tartott keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: Karácsony Gergely nemcsak laktanyákba, hanem önkormányzati lakásokba is migránsokat telepítene be. A kormánypárti politikus szerint Karácsony Gergely XIV. kerületi polgármesterként olyan előterjesztéssel próbálkozott a képviselő-testület előtt, amivel a migránsok lakáshoz jutását segítették volna a kerületben. Hollik István a kormánypártok véleményét tolmácsolva kitért arra is, hogy a zuglói önkormányzat a Menedék Egyesülettel közösen több hónapos, a migránsok befogadására felkészítő programsorozatot folytat.

A zuglói önkormányzat közleményében kiemelte: 2010 és 2014 között - "tehát Papcsák Ferenc polgármestersége, a fideszes többségű testület idején" - volt egy olyan passzus a lakásrendeletben, amely megengedte, hogy bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy is béreljen önkormányzati lakást. Ilyen kitétel a jelenleg érvényes lakásrendeletben nincs. Valótlan állításnak nevezték azt is, hogy Zuglóban "laktanyába telepítenek migránsokat", hiszen Zuglóban nincs is laktanya.

Azzal kapcsolatban, hogy a KDNP-s politikus szerint a zuglói önkormányzat migránsok befogadására felkészítő programsorozatot folytat, azt írták: a Menedék Egyesület tart menekültek integrációját segítő kurzust a kormány, a Belügyminisztérium (BM) támogatásával a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központban. Az egyesület 2016-ban nyert erre pénzt a BM-től és az uniótól olyan szervezetekkel együtt, mint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola - közölte a zuglói önkormányzat.

Szerző

Ötvenezer forintot spórolnának a fűtésen évente

Publikálás dátuma
2018.03.06. 19:45
Fotó: Tóth Gergő
A Fidesz kormányzati épületekre költötte azt a mintegy 100 milliárd uniós forrást, amiből korszerűsíteni lehetett volna az otthonok szigetelését, fűtését. Az MSZP-Párbeszéd most pótolná a mulasztást, és 2,5 millió lakást „takarékossá alakítana”.

Szívesen fogna felújítással a rezsin a lakosság nagy része – csakhogy ezt nem engedheti meg magának. Miközben így is fizet mint a katonatiszt, ugyanis az energia nagy része Magyarországon az EU-s összehasonlításban rendkívül „szelesen” megépített magánlakásokból szökik el. Éppen ezért a két problémát (pénzszűke és az utca fűtése) az MSZP-Párbeszéd egy öt év alatt 161 milliárd forintos, javarészt vissza nem térítendő támogatást biztosító programmal oldaná meg. Azaz ennyit szánna az otthonok energiahatékonysági felújítására, – jelentette be tegnap az Energiahtékonyság Világnapja alkalmából Tóth Bertalan.

A szocialista frakcióvezető szerint ebből évi százmilliárd uniós forrás, 31 milliárd az állami szén-dioxid-bevételekből származna, 30 milliárdot pedig az állami szolgáltató közreműködésével egy fajta – a fogyasztó számára pénzkiadással nem járó, önrészt nem igénylő – hitel tenne ki. A szocialista politikus úgy kalkulál, hogy felújítás után azonnal 20 százalékot takarítanának meg a lakástulajdonosok – úgy is, hogy közben törleszteniük kellene a kedvezményes hitelt. Miután a kölcsön lejárt, a spórolás mértéke rögvest 40 százalékra ugrana. Ami a konkrétumokat, illeti mindez évi közel 50 ezer, havonta pedig 4 ezer forint megtakarítást hozna a családoknak. (Bár az MSZP a lakosságnak az átlagfogyasztásig 32 százalékos gáz-, illetve 10-10 százalékos áram- és távhőárcsökkentést is ígér, az értékeket a jelenlegi tarifákból vezették le.)

Így Tóth számításai szerint a 2,5 millió lerobbant hazai lakás fele öt év alatt felújítható. Ráadásul a projekt pörgetné a gazdaságot is: a beruházások munkahelyeket, jövedelmet teremtenének, növelik az ingatlan értékét, mérséklik a szegénységet, csökkentik a szennyezést.

Panelhitelt utoljára a szocialista kormány osztott. Más, néhány órán át (a hatalmas érdeklődés miatt seperc alatt elapad a keret) elérhető, vissza nem térítendő energiahatékonysági pályázatokat pedig évi néhány alkalommal írnak ki pár milliárd forint keretösszeggel. Az Orbán-kabinet az unió által kifejezetten lakossági energiahatékonysági célra szánt közel százmilliárdos összeget saját hatáskörben kormányzati épületek átépítésére csoportosította át. A lakosságnak e célra – visszafogott érdeklődéssel kísért – kamatmentes hitelt biztosítanak.

Leszakadóban
A legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia a fel nem használt energia – emlékeztetett a világnap alkalmával Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. vezetője.  Annak érdekében, hogy Magyarország 2020-ra teljesíthesse az elvárt 167 Petajoule végső, halmozott energia-megtakarítást, a hazai lakásállomány megújulását sürgette. Felméréseik szerint a 4,4 millió otthon kétharmada energetikailag elavult, miközben a háztartási felhasználás 40-50 százaléka megtakarítható lenne. Az energiahatékonyság nem egyenlő a takarékossággal és nem keverendő a megújulóenergia-hasznosítással se. A hatékonyság mindenkitől tudatosságot igényel például a lakás hőmérsékletének 21 Celsius-fokra csökkentésével vagy a nem használt elektromos berendezések teljes kikapcsolásával. A nemzetgazdasági szintű intézkedések jótékony hatást gyakorolnának például a versenyképességre, a költségekre és mérséklik az importigényeket is. Aggasztó, hogy az utóbbi évek során - különösen a háztartások körében - még nőtt is a hazai energiafogyasztás. Magyarországon egységnyi GDP-t az EU-átlagnál 86 százalékkal több energiával állítanak elő – figyelmeztet Szalai Gabriella. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára ennek kapcsán arra figyelmeztet: az érték oka nem a magas felhasználás, hanem az alacsony GDP. Nálunk az egy főre eső fogyasztás jóval alacsonyabb, mint Nyugaton – árnyalta a képet a szakértő.

Szerző

Ötvenezer forintot spórolnának a fűtésen évente

Publikálás dátuma
2018.03.06. 19:45
Fotó: Tóth Gergő
A Fidesz kormányzati épületekre költötte azt a mintegy 100 milliárd uniós forrást, amiből korszerűsíteni lehetett volna az otthonok szigetelését, fűtését. Az MSZP-Párbeszéd most pótolná a mulasztást, és 2,5 millió lakást „takarékossá alakítana”.

Szívesen fogna felújítással a rezsin a lakosság nagy része – csakhogy ezt nem engedheti meg magának. Miközben így is fizet mint a katonatiszt, ugyanis az energia nagy része Magyarországon az EU-s összehasonlításban rendkívül „szelesen” megépített magánlakásokból szökik el. Éppen ezért a két problémát (pénzszűke és az utca fűtése) az MSZP-Párbeszéd egy öt év alatt 161 milliárd forintos, javarészt vissza nem térítendő támogatást biztosító programmal oldaná meg. Azaz ennyit szánna az otthonok energiahatékonysági felújítására, – jelentette be tegnap az Energiahtékonyság Világnapja alkalmából Tóth Bertalan.

A szocialista frakcióvezető szerint ebből évi százmilliárd uniós forrás, 31 milliárd az állami szén-dioxid-bevételekből származna, 30 milliárdot pedig az állami szolgáltató közreműködésével egy fajta – a fogyasztó számára pénzkiadással nem járó, önrészt nem igénylő – hitel tenne ki. A szocialista politikus úgy kalkulál, hogy felújítás után azonnal 20 százalékot takarítanának meg a lakástulajdonosok – úgy is, hogy közben törleszteniük kellene a kedvezményes hitelt. Miután a kölcsön lejárt, a spórolás mértéke rögvest 40 százalékra ugrana. Ami a konkrétumokat, illeti mindez évi közel 50 ezer, havonta pedig 4 ezer forint megtakarítást hozna a családoknak. (Bár az MSZP a lakosságnak az átlagfogyasztásig 32 százalékos gáz-, illetve 10-10 százalékos áram- és távhőárcsökkentést is ígér, az értékeket a jelenlegi tarifákból vezették le.)

Így Tóth számításai szerint a 2,5 millió lerobbant hazai lakás fele öt év alatt felújítható. Ráadásul a projekt pörgetné a gazdaságot is: a beruházások munkahelyeket, jövedelmet teremtenének, növelik az ingatlan értékét, mérséklik a szegénységet, csökkentik a szennyezést.

Panelhitelt utoljára a szocialista kormány osztott. Más, néhány órán át (a hatalmas érdeklődés miatt seperc alatt elapad a keret) elérhető, vissza nem térítendő energiahatékonysági pályázatokat pedig évi néhány alkalommal írnak ki pár milliárd forint keretösszeggel. Az Orbán-kabinet az unió által kifejezetten lakossági energiahatékonysági célra szánt közel százmilliárdos összeget saját hatáskörben kormányzati épületek átépítésére csoportosította át. A lakosságnak e célra – visszafogott érdeklődéssel kísért – kamatmentes hitelt biztosítanak.

Leszakadóban
A legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia a fel nem használt energia – emlékeztetett a világnap alkalmával Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. vezetője.  Annak érdekében, hogy Magyarország 2020-ra teljesíthesse az elvárt 167 Petajoule végső, halmozott energia-megtakarítást, a hazai lakásállomány megújulását sürgette. Felméréseik szerint a 4,4 millió otthon kétharmada energetikailag elavult, miközben a háztartási felhasználás 40-50 százaléka megtakarítható lenne. Az energiahatékonyság nem egyenlő a takarékossággal és nem keverendő a megújulóenergia-hasznosítással se. A hatékonyság mindenkitől tudatosságot igényel például a lakás hőmérsékletének 21 Celsius-fokra csökkentésével vagy a nem használt elektromos berendezések teljes kikapcsolásával. A nemzetgazdasági szintű intézkedések jótékony hatást gyakorolnának például a versenyképességre, a költségekre és mérséklik az importigényeket is. Aggasztó, hogy az utóbbi évek során - különösen a háztartások körében - még nőtt is a hazai energiafogyasztás. Magyarországon egységnyi GDP-t az EU-átlagnál 86 százalékkal több energiával állítanak elő – figyelmeztet Szalai Gabriella. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára ennek kapcsán arra figyelmeztet: az érték oka nem a magas felhasználás, hanem az alacsony GDP. Nálunk az egy főre eső fogyasztás jóval alacsonyabb, mint Nyugaton – árnyalta a képet a szakértő.

Szerző