Átvernék az idős tanárokat - Cáfol a Klik

Publikálás dátuma
2018.03.07 12:24
Shutterstock illusztráció
Hátrányos megállapodásokat akarnak aláíratni a magasabb besorolású tanárokkal a tankerületek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint. 

A törvényben meghatározottnál kevesebb túlóradíjat akarnak fizetni a  tankerületek a magasabb besorolású pedagógusoknak – derült ki abból a levélből, amit az egyik tankerület küldött ki az iskolaigazgatóknak. A levelet megosztotta  Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet szerint a tankerületek olyan átalány-megállapodásokat akarnak kötni, amelyek az idősebb, több évtizede a pályán lévő tanárok számára egyértelmű hátránnyal járnak.

A tankerület azt szeretné, hogy az óradíj összege egységesen 3045 forint legyen – függetlenül attól, hogy a túlórázó pedagógus mennyi ideje tanít. A PDSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a túlóradíj mértékét törvény szabályozza: a munka törvénykönyve alapján a túlmunka díja az egy órára eső alapilletmény 150 százaléka. Mivel a magasabb besorolású pedagógusok (akik mondjuk 25-30 éve tanítanak) alapilletménye is magasabb, mint azoké, akik csak 5-6 éve vannak a pályán, így nekik magasabb túlóradíj is jár – ennek próbálnának véget vetni az átalány-megállapodással. A PDSZ felhívta a figyelmet arra, a megállapodást senki sem köteles aláírni.

Az intézményfenntartó lépésében nagy szerepe lehet az országosan tapasztalható tanárhiánynak, ami miatt az aktív pedagógusoknak egyre többet kell túlórázniuk. Viszont az aktív pedagógusok nagy része már az idősebb korosztályba tartozik, mint arra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) friss kiadványa is rámutatott.

Az MTA szerint általános trend, hogy egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztat a közoktatási rendszer: a 2003-2016 közötti időszakban 15-ről 6 százalékra csökkent a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya. Csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is, 28 százalékról 21-re. Az 50-59 éves pedagógusok aránya ugyanakkor jelentősen nőtt, 20 százalékról 34 százalékra, ahogy a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is, 3-ról 7 százalékra. 

Cáfol a Klik
"A PDSZ FB oldalán megjelent információk ténybeli tévedéseket tartalmaznak a túlóradíj számításával kapcsolatban. Az intézkedésnek köszönhetően a 420 ezer forint, vagy az alatti alapfizetéssel rendelkező pedagógusok magasabb túlóradíjat kapnak, mint a 2017. december 31-ig hatályos kollektív szerződés szerinti számítási modell esetében, vagyis a tanárok döntő többsége, több mint 95 százaléka számára kedvezőbb a fenntartó tankerületi központok által felkínált összeg. Szó sincs semmiféle átalány megállapodásról, ami a szakszervezet közösségi oldalán szerepel. 
Tekintettel arra, hogy hatályos ágazati jogszabály nem rendelkezik a helyettesítésért járó díjazásról, ezért javasolta a Klebelsberg Központ az egységesség érdekében a tankerületi központoknak, hogy a mindenkori vetítési alap 3 százalékában határozzák meg a túlóradíjat, amely jelenleg 3045 forint. A Klebelsberg Központ mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy a többletmunkáért járó juttatásokat emelni szükséges, hogy valódi anyagi elismerést kapjanak azok a pedagógusok, akik plusz feladatokat vállalnak az intézményekben.
Ennek érdekében növelték meg jelentősen 2017. szeptember 1-től a tankerületi központok az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és az intézményvezető-helyettesi pótlékokat is, lehetővé téve az intézményvezetők számára a differenciálást is. Ennek következtében például az osztályfőnöki pótlék finanszírozott kerete több mint a duplájára emelkedett, az iskolák igazgatói pedig eldönthették a nevelőtestülettel közösen, hogy mindenki egységesen, vagy pedig az elvégzett munka minősége alapján kapja meg az emelést."



Szerző
Frissítve: 2018.03.07 16:34

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.