Átvernék az idős tanárokat - Cáfol a Klik

Publikálás dátuma
2018.03.07. 12:24
Shutterstock illusztráció
Hátrányos megállapodásokat akarnak aláíratni a magasabb besorolású tanárokkal a tankerületek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint. 

A törvényben meghatározottnál kevesebb túlóradíjat akarnak fizetni a  tankerületek a magasabb besorolású pedagógusoknak – derült ki abból a levélből, amit az egyik tankerület küldött ki az iskolaigazgatóknak. A levelet megosztotta  Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet szerint a tankerületek olyan átalány-megállapodásokat akarnak kötni, amelyek az idősebb, több évtizede a pályán lévő tanárok számára egyértelmű hátránnyal járnak.

A tankerület azt szeretné, hogy az óradíj összege egységesen 3045 forint legyen – függetlenül attól, hogy a túlórázó pedagógus mennyi ideje tanít. A PDSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a túlóradíj mértékét törvény szabályozza: a munka törvénykönyve alapján a túlmunka díja az egy órára eső alapilletmény 150 százaléka. Mivel a magasabb besorolású pedagógusok (akik mondjuk 25-30 éve tanítanak) alapilletménye is magasabb, mint azoké, akik csak 5-6 éve vannak a pályán, így nekik magasabb túlóradíj is jár – ennek próbálnának véget vetni az átalány-megállapodással. A PDSZ felhívta a figyelmet arra, a megállapodást senki sem köteles aláírni.

Az intézményfenntartó lépésében nagy szerepe lehet az országosan tapasztalható tanárhiánynak, ami miatt az aktív pedagógusoknak egyre többet kell túlórázniuk. Viszont az aktív pedagógusok nagy része már az idősebb korosztályba tartozik, mint arra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) friss kiadványa is rámutatott.

Az MTA szerint általános trend, hogy egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztat a közoktatási rendszer: a 2003-2016 közötti időszakban 15-ről 6 százalékra csökkent a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya. Csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is, 28 százalékról 21-re. Az 50-59 éves pedagógusok aránya ugyanakkor jelentősen nőtt, 20 százalékról 34 százalékra, ahogy a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is, 3-ról 7 százalékra. 

Cáfol a Klik
"A PDSZ FB oldalán megjelent információk ténybeli tévedéseket tartalmaznak a túlóradíj számításával kapcsolatban. Az intézkedésnek köszönhetően a 420 ezer forint, vagy az alatti alapfizetéssel rendelkező pedagógusok magasabb túlóradíjat kapnak, mint a 2017. december 31-ig hatályos kollektív szerződés szerinti számítási modell esetében, vagyis a tanárok döntő többsége, több mint 95 százaléka számára kedvezőbb a fenntartó tankerületi központok által felkínált összeg. Szó sincs semmiféle átalány megállapodásról, ami a szakszervezet közösségi oldalán szerepel. 
Tekintettel arra, hogy hatályos ágazati jogszabály nem rendelkezik a helyettesítésért járó díjazásról, ezért javasolta a Klebelsberg Központ az egységesség érdekében a tankerületi központoknak, hogy a mindenkori vetítési alap 3 százalékában határozzák meg a túlóradíjat, amely jelenleg 3045 forint. A Klebelsberg Központ mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy a többletmunkáért járó juttatásokat emelni szükséges, hogy valódi anyagi elismerést kapjanak azok a pedagógusok, akik plusz feladatokat vállalnak az intézményekben.
Ennek érdekében növelték meg jelentősen 2017. szeptember 1-től a tankerületi központok az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és az intézményvezető-helyettesi pótlékokat is, lehetővé téve az intézményvezetők számára a differenciálást is. Ennek következtében például az osztályfőnöki pótlék finanszírozott kerete több mint a duplájára emelkedett, az iskolák igazgatói pedig eldönthették a nevelőtestülettel közösen, hogy mindenki egységesen, vagy pedig az elvégzett munka minősége alapján kapja meg az emelést."



Szerző
Frissítve: 2018.03.07. 16:34

Czeglédy-ügy: "vádat emel" a Nemzeti Bilincs Egyesület

A Nemzeti Bilincs Egyesület vádat emel a Legfőbb Ügyész, a Nemzeti Választási Bizottság és a Szegedi Járásbíróság ellen, Czeglédy Csaba ügyében hozott döntéseik miatt - írja közleményében Herényi Károly, a szervezet  alelnöke. 

A Legfőbb Ügyész törvényi helyre hivatkozás és minden törvényes jogalap mellőzésével indítványozta Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztését.

A Nemzeti Választási Bizottság minden jogalapot, és jogszabályi helyre való hivatkozást mellőzve függesztette fel Czeglédy Csaba mentelmi jogát.

A Szegedi Járásbíróság minden jogalapot nélkülözve, a választójogi és a képviselők és képviselőjelöltek jogállását szabályzó törvényt megsértve, sem a BTK, sem az eljárásjogi törvény egyetlen paragrafusával sem alátámasztható döntést hozott.

A három törvényellenes – bűnszövetkezetben- végrehajtott döntéssorozat lehetetlenné tette, hogy Czeglédy Csaba éljen a választójogi törvény által biztosított passzív választójogával, azaz a választhatósággal.

Czeglédy Csaba jelenlegi státusza gyanúsított. Semmiféle ellene felhozott vád ez ideig nem nyert semmiféle bizonyítást. Ennek értelmében az ártatlanság vélelmének joga megilleti.

A bűnszövetkezetben elkövetett törvénysértés – a Czeglédy Csabát ért jogsérelem mellett- alkalmas arra, hogy több millió tisztességes magyar állampolgárban félelmet keltsen és a magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalmat aláássa.

A Nemzeti Bilincs Egyesület felszólítja a Legfőbb Ügyészt, a Nemzeti Választási Bizottságot és a Szegedi Járásbíróságot, hogy a jogsértő magatartást azonnal fejezzék be. Törvényellenes döntéseiket helyezzék hatályon kívül, és Czeglédy Csaba szabadlábra bocsájtásával a mentelmi jogról rendelkező törvény előírásait tartsák be - zárul a közlemény.

Szerző

Beletörődünk a rossz oktatásba

Publikálás dátuma
2018.03.07. 11:01
Fotó: Shutterstock
Elkeserítő képet mutatnak az iskolai helyzetről a Szülői Hang Közösség online szülői konzultációjának újabb eredményei.

Elutasításra talált a szülők körében a kormányzat által kedvelt mindennapos testnevelés, valamint a hit- illetve erkölcstan – derült ki abból a Szülői Hang online felmérésének legfrissebb eredményeiből, amelyeket több mint 10 ezer szülő válaszai alapján összegeztek. A mindennapos tesi jelenlegi rendszerével csak a szülők 10,8 százaléka ért egyet, a kötelező hit- illetve erkölcstan bevezetését pedig 77,3 százalékuk ellenzi.

A szülőknek nincsenek jó tapasztalataik az iskolai készségfejlesztéssel sem, 59,2 százalékuk szerint gyermekük intézményében csak ritkán vagy soha nem alkalmaznak erre irányuló módszereket. A többség sérelmezte az egyénre szabott, differenciált oktatás hiányát is: 71,3 százalék vélekedett úgy, hogy az egyénre szabott oktatásról szinte soha nem lehet beszélni az általuk ismert iskolában. Továbbá a szülők 58,9 százaléka azt tapasztalja, hogy gyermeke sokszor az összefüggések megértése nélkül csak magol.

„Az iskolai oktatás gyenge megítélése mellett különösen érdekes elgondolkodnunk azon, hogy míg a konkrét kérdésekben a szülők elkeserítő tapasztalatokról számolnak be, az iskola általános értékelésére jóval kevesebben adnak rossz minősítést. Úgy tűnik, hogy látjuk és tapasztaljuk a gyenge minőségű oktatást, de túl gyakran beletörődünk ebbe, és sokszor elfogadjuk, hogy Magyarországon csak ennyi jár az állami oktatás keretein belül” – írták az eredményeket értékelve a felmérés készítői.

A kérdőíves felmérés egyébként még nem zárult le, március 11-ig továbbra is ki lehet tölteni. 

Szerző