Elismeri Magyarország gazdasági teljesítményét, de figyelmeztet a fennálló kockázatokra is az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése. “Az elmúlt évhez viszonyítva egy sor területen haladást értek el, és a tavalyi brüsszeli ajánlások végrehajtásának a színvonala többé-kevésbé megegyezik az uniós átlaggal” — így értékelte a magyar gazdaság helyzetét egy neve mellőzését kérő magasrangú bizottsági tisztségviselő. Brüsszelben nyilatkozó fideszes politikusok és kormányzati illetékesek ugyanakkor “politikai kampányjelentésnek” nevezték a 60 oldalas beszámolót.
A tartós fellendülés megalapozhatja a fenntartható gazdasági növekedést a következő évtizedre. Ez áll az országjelentésben, amely méltatja a GDP jelentős bővülését, a rekordmagas foglalkoztatottságot és a banki hitelezés meglódulását. Bár a költségvetési hiány 2018-ban is a megengedett 3 százalék alatt marad, a csökkenő adók és szociális járulékok középtávon veszélyeztethetik a strukturális egyenleget. A következő két évben tovább csökkenhet az államadósság, de pénzügyi kiigazítás nélkül a folyamat megtorpanhat — figyelmeztet Brüsszel.
Az Európai Bizottság úgy látja, hogy tavalyhoz képest sikerült valamelyest átláthatóbbá tenni a közbeszerzéseket, de figyelemre méltónak ítéli a korrupciós kockázatokat. A közmunkaprogram jobban szolgálja a foglalkoztatási célok elérését, eredményei azonban korlátozottak. A sérülékeny társadalmi csoportokat, különösen a romákat, továbbra sem sikerült jelentős számban bevonni az oktatásba és a szociális ellátórendszerbe. Csökkent ugyan a szegénység és kirekesztés kockázataival szembenézni kényszerülő népesség száma, de továbbra az uniós átlag fölött van.
Bírálja Brüsszel, hogy még mindig kevés három év alatti gyereket íratnak be bőlcsödébe, és az eddiginél is nagyobb a korai iskolaelhagyók száma.
Külön kritika tárgya a jelentésben az adózás rendszere. Az Európai Bizottság továbbra is magasnak ítéli a munkára kivetett adó szintjét, különösen az alacsony jövedelműek körében. Azt is a magyar döntéshozók szemére veti, hogy a multinacionális vállalatok számára biztosítják az adóelkerülés egy formáját. Magyarországon kívül hat másik uniós tagországot is megnevez Brüsszel, amelyek “agresszív adótervezést” alkalmaznak. Ez a vád mostanáig nem szerepelt a magyar országjelentésekben.
Kifogásolja az uniós testület a politikai döntéshozatal átláthatatlanságát, és fejletlennek értékeli a szociális párbeszédet. Szerinte kívánnivalót hagy maga után az igazságszolgáltatás működése is, ezért azt szorosan figyelemmel kell kísérni.
Meglehetősen erős kritikával illeti az EU Bizottság az oktatás és az egészségügy helyzetét. A két szektor teljesítménye és eredményei az EU átlag alatt van.
Az országjelentés alapján a tagállamoknak áprilisban kell benyújtaniuk Brüsszelnek a nemzeti programjaikat, amelyeket az EU országspecifikus ajánlásai követnek májusban. Ezeket, az állam- és kormányfői testület útmutatásait követően, a pénzügyminiszterek tanácsa fogadja el nyáron.
