Tovább küzd egykori frekvenciájáért az Advenio

Publikálás dátuma
2018.03.08 15:21
Népszava fotó
Fotó: /
Bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Advenio Zrt. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzésével szemben. Ezért a Médiatanács legutóbbi ülésén – a törvényi előírásoknak megfelelően – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztette az országos kereskedelmi rádiós pályázati eljárást. 

Az ügy előzménye, hogy az Advenio Zrt.-t - amely a ma már csak interneten fogható Class FM-et működteti - a Médiatanács februárban formai hibára hivatkozva kizárta az országos kereskedelmi rádiós pályázatból. A másik pályázó, a Hold Reklám Kft. pályázatát hiánypótlás után megfelelőnek találták. Mivel a pályázaton csak két induló volt, a döntés után úgy tűnt, hogy a Hold Reklám Kft. nyerheti el az "országos vételkörzetű, analóg földfelszíni műsorszórás útján megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási lehetőséget". A mostani bírósági felülvizsgálati kérelem csak a pályázati eljárást hosszabbítja meg, az egykor Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Advenio Zrt. továbbra sem esélyes a frekvenciára. Ugyanis a Hold Reklám Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, ahogy azt a 24.hu megírta, nem más, mint Bakai Mátyás, aki tavaly októberig a Radio Plus Kft. társügyvezetője volt Andy Vajna mellett. A Radio Plus Kft. működteti a ma már kéttucatnyi városban fogható Rádió 1-et.  A Hold Reklám Kft. helyi rádiói pedig hálózatba kapcsolódva működnek a Rádió 1-el, azaz a Rádió 1 műsorait sugározzák. 

Az egyetlen országos analóg rádiós frekvencián 2016 novemberéig a Class FM sugárzott adást. A frekvenciát még 2009-ben, a Bajnai-kormány időszaka alatt nyerte el az Advenio. A pályázat, amely a Sláger és a Danubius rádiók korábbi frekvenciáira írtak ki, botrányos körülmények között zajlott. Bár mindkét adó - a Sláger és a Danubius is - pályázott a frekvencia hétéves üzemeltetésére, egyikük sem kapta meg a műsorszolgáltatási jogot. A Sláger 100.8 MHz-es frekvenciáját a Neo FM, a Danubius 103.3 MHz-es frekvenciáját pedig a Class FM nyerte el. A döntés miatt Majtényi László lemondott az ORTT (az NMHH elődje)  elnöki posztjáról, de tiltakozott a döntés ellen Bajnai Gordon akkori kormányfő és Sólyom László akkori köztársasági elnök is. Legfőbb indokuk az volt, hogy a Neo-Class-kettős győzelme a két nagy pártnak - az akkori MSZP-nek és a Fidesznek - állt érdekében. Hiába nyert jogerősen is pert 2010 nyarán az ORTT ellen a Danubius és a Sláger, hiába mondta ki az ítélet, hogy a Neo FM és a Class FM pályázatát el kellett volna utasítani,a bíróság elutasította a nyertes pályázókkal megkötött műsorszolgáltatási szerződések semmisségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását.

Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével a baloldali kötődésű Neo FM nem jutott hirdetésekhez, s az eredetileg sem túl hiteles üzleti tervét képtelen volt teljesíteni. Ez odavezetett, hogy 2012-ben a Neo FM megszűnt, frekvenciái a közmédiához kerültek. Az NMHH Médiatanácsa felbontotta szerződésüket a több mint 750 millió forintos médiaszolgáltatási díjhátralék miatt. Így a Class FM egyedüliként maradt a piacon, s a Simicska birtokolta adó szárnyalt is az állami hirdetőknek köszönhetően. Ám Simicska és Orbán Viktor viszonyának megromlása után ez a paradicsomi állapot megszűnt, sőt, a Médiatanács olyan döntéseket hozott, amelyek azt sejttették, hogy a hatóság el akarja lehetetleníteni az adót. Az Advenio jogi képviselő például arról számolt be lapunknak, hogy a Médiatanács igen jelentős apparátust mozgatott meg annak érdekében, hogy "fogást próbáljon találni" a rádión, s több alkalommal is megbírságolta a Simicska-közeli rádiót.

E csatározások közepette jött a meglepetés, 2016 májusában az egykori Danubius és Sláger rádiók korábbi tulajdonosai közösen megvették a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt.-t Simicska üzleti körétől. Az adónak fél év múlva, 2016 novemberében járt le a frekvencia-engedélye, így sokan arra számítottak, ha Simicskáéknak nem is, de a Michael McNut, a Sláger igazgatóságának elnöke által vezetett új tulajdonosi körnek esetleg lehetősége lesz hosszabbítani. A törvény ugyanis lehetőséget ad a Médiatanácsnak arra, hogy pályáztatás nélkül hosszabbítsa meg a frekvencia használatát. Ám 2016 novemberében a Médiatanács beszüntette a Class működését, majd nem sokkal később új pályázatot írt ki a frekvenciára. Ezt a pályázati eljárást függesztette most fel a bírósági döntésig a Médiatanács.

Szerző
2018.03.08 15:21

Akasztással fenyegetőznek Orbán szélsőjobboldali támogatói

Publikálás dátuma
2018.09.21 13:06

Fotó: Facebook / Ujhelyi István dr./
Radikális fideszesek szimbolikusan felakasztották Ujhelyi Istvánt, az MSZP EP-képviselőjét. Hogy mennyire nem viccnek szánták, kiderül a politikus közösségi oldalán hagyott kommentjeikből, ahol tovább folytatódik a lincshangulat.
Orbán Viktor a választások előtt azt ígérte, hogy elégtételt fog venni azokon, akik vele szemben állnak, majd a fideszes sajtó meg is kezdte a listázásokat. Mára a gyűlöletpolitikája arra szintre jutott, hogy szélsőjobbos támogatói már nyíltan fenyegetnek akasztással egy ellenzéki képviselőt - írja közleményében az MSZP.
Ujhelyi Istvánt sorozatos, életveszélyes fenyegetések érik, ami tegnap este érte el a legalját, amikor egy, az MSZP EP-képviselőjének arcképével leragasztott bábut fejjel lefelé felakasztottak egy fára.
Az MSZP Országos Elnöksége egy emberként áll ki a megfenyegetett Ujhelyi István mellett, és szolidaritásáról biztosította a képviselőt - olvasható a közleményben. Az MSZP elítéli az erőszak és erőszakra felhívó cselekmények minden formáját, legyen szó akár akasztófáról akár "hordóról", és mindenki mástól is ezt várja a párt.
Ujhelyi a közösségi oldalán tette közzé az arcképét viselő, akasztott bábú fényképét. Posztja alatt ismételten lincshangulatot gerjesztettek Orbán Viktor és a Fidesz támogatói.
2018.09.21 13:06

Szeretsz mások helyet dolgozni? – konzultáció az állami a leépítésekről

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:12

Fotó: mkksz.org.hu/
Nemzeti konzultációt hirdetett hét érdekvédelmi tömörülés, hogy bebizonyítsák, mennyire átgondolatlan a bürokráciacsökkentés kormányzati terve.
Szeretsz mások helyett dolgozni? – ezzel a címmel internetes kérdőívet jelentettek meg pénteken a közszolgálati szakszervezetek, hogy az őszi bértárgyalásokon bemutathassák, mit gondolnak a terület dolgozói, családjuk és ügyfeleik, partnereik, illetve a magyar közvélemény a kormány harmadik éve lebegtetett létszámleépítési terveiről, valamint az érdekvédelmi szervezetek létszámra és bérekre vonatkozó javaslatairól. Az utóbbi években nagyon ritkán látott, széleskörű összefogással szervezett akcióban az Orbán-kormány kedvenc propaganda fogását fordítják a visszájára, az eddigi nemzeti konzultációk valamennyi formai elemének megfelelő módon a nyolc kérdésből álló kérdőív szerkesztői előbb felvázolnak egy helyzetet, megmutatják veszélyeit, majd feltesznek egy kérdést, amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Az akcióban a korábban önkormányzati és szociális sztrájkok szervezésétől sem visszariadó, harcos érdekvédelmi szervezet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) mellett hat további tömörülés vesz részt. Saját felületein terjeszti a közszolgálati kérdőívet a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete (KMDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ). Az is újdonság, hogy ezeknek a szervezeteknek a vezetői azzal is kifejezték a kormánykritikus álláspontjuk egységét, hogy a Pénzügyminisztérium előtt tartott közös sajtótájékoztatón ismertették a konzultáció okait és részleteit. Az MKKSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy miközben harmadik éve fenyegeti a közszféra munkavállalóit a kormány a létszámleépítésekkel, egy szakmai beszélgetésen már elismerték: 100 ezer ember hiányzik a humán közszolgálatból. Boros Péterné szerint épp a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörülmények az elfogadhatatlanul alacsony bérek miatt távoztak ilyen rengetegen a közszférából. A hiány miatt ugyanakkor ma már ezeken a munkahelyeken általános a napi tíz órás munkaidő, ami egy nappal több munkát jelent hetente. Az összefogásban résztvevő szakszervezetek szerint ez tarthatatlan, a kormánynak végre meg kell hallania a közösség érdekében dolgozók követeléseit is. A pénteken elindult közszolgálati konzultáció internetes kérdőívét mindenki névtelenül töltheti ki. Az első kérdés mindjárt a létszámhiány következményeit feszegeti és így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni?” Ezt követően konkrét béremelési javaslatokról mondhatnak véleményt a válaszolók, abból kiindulva, hogy a magyar minimálbér az Európai Unió országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik. Egyrészt annak eldöntését várják, egyetértenek-e a kitöltők a SZEF kezdeményezésével, hogy 2019. január 1-étől a minimálbér összege 190.000 forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247.000 forint legyen. A következő lépcsőben bevezetnék a diplomás minimálbért, ami 30 százalékkal lenne magasabb összeg a szakmunkás minimálbérnél. A kérdőív emlékeztet rá, hogy az elmúlt években történt jogszabályi változások és kormányzati intézkedések következtében a közszolgálatban ma több mint húszféle keresetmegállapítási szabály létezik. A szakszervezetek annak eldöntésére kérik a válaszadókat, egyetértenek-e azzal, hogy „ valamennyi közszolgálati bérrendszerben az induló bértételek megegyezzenek a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a diplomás bérminimum „ összegével. A létszámleépítésekről szóló kérdések megalapozásakor kiemelik, hogy soha nem mérte fel a kormány a közszolgálati feladatok ellátásának létszámigényét, amikor pedig bürokráciacsökkentésről beszél a propaganda, érdemes lenne az adminisztratív terhek csökkentésében, a túlszabályozás megszüntetésében is gondolkodni a döntéshozóknak. A szakszervezetek végül a családbarát munkahelyek széleskörű elterjesztéséhez várják a közvélemény támogatását.     
2018.09.21 12:12
Frissítve: 2018.09.21 12:20