Quaestor-botrány - Eltékozolt évek, cserbenhagyott emberek

Amióta a Quaestor bejelentette csődjét egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormányzati köröknek igazából nem áll érdekében a bűncselekmény minden szálának felgöngyölítése.

Méltatlan, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. bedőlésének tegnapi, harmadik évfordulójáig sem kártalanították még teljes mértékben a brókerház károsultjait - erre emlékeztetett Szakács László, a szocialisták frakcióvezető-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus véleménye szerint a károsultak jobban jártak volna, ha a Fidesz nem akarja őket "megmenteni", hanem saját maguknak kellett volna a jogaikat érvényesíteni, mert akkor lehetőségük lett volna a vagyonhoz hozzájutni. Felidézte, hogy Rogán Antal kabinetminiszter korábban azt mondta, 90 napon belül mindenkit teljes mértékben kártalanítanak, államtitkára Tuzson Bence, pedig erkölcsi kötelességnek nevezte az állami kártalanítást.

Szakács László méltatlannak nevezte az, ami a Quaestor-károsultakkal történt, ugyancsak méltatlan véleménye szerint az Országgyűlés által elfogadott kártalanítási törvény is, akárcsak az, ahogy kimazsolázták a vagyonelemeket.

A politikus szavait erősített meg a sajtótájékoztatón ugyancsak felszólaló Kálmán-Pikó István is. A Quaestor-károsultak csoportjának szervezője a Népszavának úgy fogalmazott, hogy sajátos, hogy a Fővárosi Főügyészség most "kiásta" azt, hogy a brókercég 2009 és 2013 között egy indiai cég külföldi bankszámlájára 72 millió forintnak megfelelő amerikai dollárt utalt át, mégpedig fiktív számláról. Biztosak lehetünk abban, hogy nem ez az ezotérikus célokra kifizetett pénz döntötte be a brókercéget. Nem lekicsinyelve ennek a cselekménynek a súlyát Kálmán-Pikó István elmondta, hogy korántsem volt ennyire alapos a vádhatóság, amikor azt kellene megtalálni, hogy hová is tűnt el a brókercég által elsikkasztott 210 milliárd forint, amelyből alig-alig lehetett fellelni. Jellemző történet, hogy egyik média megszerezte annak a 333 ügyfélnek a névsorát, akiknek és amelyeknek a brókercég bedőlése előtti napon sikerült kimenteniük a pénzüket a brókercégtől, vagyis velük szemben jogosan merülhet fel a bennfentes kereskedelem vélelme. Az érintettek nevét nyilvánosságra hozó újságírót az ügyészség beperelte, magántitok megsértése címén, de a névsor valóságtartalmát, illetve azt, hogy miképpen értesülhettek a közelgő csődről, nem vizsgálták!

A károsultak csoportjának képviselője arra is emlékeztetett, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport tulajdonosa, elnök-vezérigazgatója, amikor megérezte a bajt, akkor a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletét vezető alelnökhöz, Windisch Csabához fordult, hogy a brókercégnél folyó vizsgálatot állítsák le. Jellemző a nálunk uralkodó állapotokra - mondta Kálmán-Pikó István, hogy egyáltalán felmerülhet valakiben, hogy esélye lehet annak, hogy egy ilyen kérésnek eleget tesznek. A jegybank alelnökének ugyanakkor a javára kell írni - ha már időben nem akadályozták meg azt, ami a Quaestornál történt, - hogy Tarsoly Csaba kérésének nem tettek eleget. Emlékezetes az is, hogy a brókercég feje Orbán Viktor kormányfőnek is írt egy olyan levelet, amelyben azt kérte, hogy a Quaestor-kötvényeket váltsák át likvid állampapírokra, tekintettel arra, hogy az értékpapírkereskedő cég fizetésképtelenné vált. Ha ez megtörtént volna - bár maga a kérés is abszurd -, akkor néhány nappal meghosszabbíthatták volna a Quaestor létét. A fiktív kötvények tulajdonosain azonban ez sem segített volna!

Érdekesség, hogy a kormány azt állította, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintos, a Quaestornál elhelyezett pénzét állampapírokba fektették be, viszont ez az állami intézmény is szerepelt a már említett 333 ügyfelet tartalmazó listán, ezért Kálmán-Pikó István úgy véli, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. A Quaestor-károsult porhintésnek nevezte a kártalanítást és azt mondta, "minket nemcsak a Quaestor lopott meg, minket éppúgy meglopott az állam és az államon élősködő vállalkozói kör, emly lenyúlja a vagyont". Elvárják, hogy a politika kártalanítsa őket - tette hozzá. Emlékeztetett arra - mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk -, hogy a felszámoló a ferencvárosi DunaCity földterületét, miként vonta ki a Quaestor vagyoni körből, hogy végül is az állam rátegye a kezét töredékáron az értékes ingatlanra. Ugyancsak jellemző, hogy a Quaestor tulajdonában volt egyik mátraházi üdülő üzemeltetője Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a kormányfő közeli barátja lett.