Háziasított rénszarvasra lövöldözhetett Semjén Zsolt

Publikálás dátuma
2018.03.11. 09:50
Egy számi "pásztor" figyeli a rénszarvasokat. FOTÓ: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Újabb adalék a nemzet fővadászának svéd vadászkalandjaihoz: egy természetfilmes rendező szerint a vad rénszarvas 150 éve kihalt Svédországból, ma csak háziasított rének találhatóak a területen. Helikopterre pedig egyáltalán nem lett volna szükség a vadászathoz.

Nincs vad rénszarvas Svédországban, az 150 éve kihalt - írta érezhetően indulatos facebook posztjában Török Zoltán a jelenleg Svédországban élő, ismert természetfilmes, amelyet itt lehet elolvasni. Török Zoltán szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes háziasított rénszarvasokra vadászhatott.

Török Zoltán korábban éveken át forgatott Svédországban természetfilmet a rénszarvasok életéről. 2004-ben mutatták be a "Rénszarvas harmóniája" című filmjét.

A miniszterelnök-helyettes és KDNP-elnök Semjén svéd luxusvadászatairól író Magyar Nemzet szerint Semjénék bérelt helikopterrel mentek a területre, és a légi járművel vették üldözőbe a rénszarvast és onnan is lőttek az állatra, majd a kép tanúsága szerint helikopterrel szállították el a nyakánál fogva fellógatott, lelőtt háziállatot. A lap úgy tudja, hogy a Svédországban évente kijáró Semjén luxus vadászatai az olyan "extrák" mint a helikopterbérlés miatt alkalmanként 4-5 millió forintba kerülhettek.

Török Zoltán szerint a "vadászat" ősszel történhetett. A számik (Magyarországon lappoknak is emlegették ezt a népet, de ezt a megnevezést már nem ildomos használni) ilyenkor terelik be a rénszarvast és a csordából kiszelektálják a nagyobb bikákat, mivel azoknak a húsa nagy rossz ízű lenne a bőgés után. A számi közösségek ilyenkor boldogan adnak vadászati engedélyt a rénszarvasaikra. Azonban - hangsúlyozza a rendező - ezek háziasított rének. A rájuk történő vadászat körülbelül olyan, mintha valaki a Hortobágyon magyar szürkemarhára lőne - érzékelteti a helyzetet a rendező.

A rendező cáfolta Semjénék azon állítását, hogy szükségből kellett helikoptert bérelni a vadászathoz. A tetemet szerinte legtöbbször quadokkal szokták behozni a területről, mivel az jóval olcsóbb - mondja Török Zoltán.

Semjén egy pénteki facebook posztjában úgy reagált, hogy nem ő röpködött a helikopterrel, hanem csak a lelőtt jávorszarvas. Azonban a képen is jól látható volt, hogy rénszarvas lóg a kötélen, más szóval az egyik kormányportál által szerényen csak az "ország fővadászának" emlegetett Semjén elsőre összekeverte a legfeljebb 150 kilós rénszarvast a 600 kilót elérő Jávorszarvassal, amit Török szerint pontosan jókora mérete miatt nem is lehetne helikopterrel szállítani. (A bejegyzést később Semjén pontosította.)

Semjén azt is állította, hogy ő csak rokonlátogatásra jár ki Svédországba. Bár Semjén nem írta, hogy hol laknak a rokonai, azonban lapunk beazonosította a Semjén mögött látható helikoptert, így a feltételezett vadászat helyét: Észak-Svédorszában, Hemavan környékén történhetett a nagy kaland, ami légvonalban 700 kilométerre esik Stockholmtól.

Semjén pedig az összes fotón győzelmi pózban áll a kilőtt vadak mellett, az pedig a magyar vadászetikett szerint elképzelhetetlen, hogy egy kísérő így pózoljon egy más által elejtett állat mellett.

Lásd még itt!

Idáig érhet Trump kereskedelmi háborúja

A 25 százalékos amerikai acél védővám bevezetésének következményei áttételesen érinthetik Magyarországot is, hatásaira fel kell készülni még akkor is, ha a magyarországi acélgyárak direkt exportja nem jelentős az Egyesült Államokba - közölte Móger Róbert, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatója szombaton.

Donald Trump csütörtökön - más országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára és az amerikai acélipar fellendítésére hivatkozva - írta alá az acélimportra kivetett 25 százalékos, és az alumíniumimportot érintő 10 százalékos védővámról szóló döntést. A rendelet Kanada és Mexikó számára határozatlan idejű mentességet biztosít. 

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos pénteken reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok az Európai Uniót is kivonja az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámok alól. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter pedig ugyancsak pénteken egy interjúban kijelentette: akár több ország is mentesülhet a csütörtökön Donald Trump elnök által aláírt védővámok kivetése alól.

Móger Róbert közölte: az európai piacvesztés mellett a legnagyobb veszély az, hogy az USA-ból kiszoruló acél jó eséllyel Európában keres magának piacot, felborítva ezzel az érzékeny egyensúlyt. Az MVAE éppen ezért a napokban egyeztetett az esetleges amerikai döntés európai hatásairól és a lehetséges európai válaszlépésekről az Európai Acélipari Szövetség, az EUROFER tagjaival.

"A körvonalak és irányok már látszanak, és bízunk benne, hogy hamarosan a konkrét intézkedésekre is sor kerülhet" - közölte az MVAE vezetője, hozzátéve, hogy fontos a gyors és hatékony fellépés, mert az unió 21 országában hozzávetőleg 500 acélüzem működik, közvetlenül 320 ezer, közvetve 2,5 millió embernek munkát adva. Az uniós országokból 2017-ben 4,9 millió tonna acélt exportáltak az Egyesült Államokba.

Kifejtette: az EUROFER közleményt adott ki, melyben leszögezi, hogy a szervezet határozottan elítéli az amerikai elnök döntését, amely mind az Egyesült Államok, mind az EU gazdasága számára káros és kontraproduktív. A közlemény kitér arra is, hogy az EU régóta tisztességes és megbízható beszállító az amerikai piacon, és az európai acélkereskedelem nem minősül "dömpingnek", semmilyen módon nem fenyegeti az amerikai nemzetbiztonságot.

Axel Eggert, az EUROFER vezetője szerint a helyzet megköveteli az EU-tól, hogy készenléti óvintézkedésekkel reagáljon annak érdekében, hogy megakadályozzon minden "behozatali túlfeszültséget" - ismertette az igazgató, aki szerint a nyilatkozatok arra utalnak, hogy az uniós döntéshozók határozottan fognak fellépni az egyoldalú intézkedések ellen. Az MVAE mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az uniós acélszakmai szervezetekkel együtt, maximálisan kiálljon a hazai acélipar érdekeiért - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a kedvező gazdasági körülményeknek, valamint a folyamatosan növekvő európai uniós keresletnek köszönhetően sikeres évet tudhat maga mögött az európai és a hazai acélipar is. A World Steel Association elnevezésű szakmai szervezet a globális piac folyamatos növekedését jósolta tavaly, hosszú távon éves 1 százalékos bővüléssel számolva. Az uniós piacokra pedig ennek a dupláját, 2 százalékos bővülést is elképzelhetőnek tartott az EUROFER.

A nemzetközi acélipari szövetség (The World Steel Association - worldsteel) adatai szerint januárban 139,4 millió tonna volt a világ acéltermelése, ami éves szinten 0,8 százalékos növekedés. Tavaly 5,3 százalékkal 1,691 milliárd tonnára nőtt a világ acéltermelése az egy évvel korábbi 1,606 milliárd tonnáról. A világ acéltermelésének csaknem fele Kínára esik, piaci részesedése 49 százalékról 49,2 százalékra emelkedett tavaly.

Móger Róbert kifejtette: a válság után magához tért a szektor, és érezhetően nőtt a kereslet az acéltermékek iránt, miközben az Európai Unió meghozta a régóta várt piacvédelmi intézkedéseket, hatékonyabb szabályozást vezetett be az unió piacaira érkező importacélra. Ez a lépés mind a hazai, mind az uniós acélipar számára nagyon fontos volt, hiszen így felgyorsulhat a dömpinggyanús ügyek kivizsgálása is. Az USA mostani acélvámja azonban árnyalja mindezt - mutatott rá a szakember.

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülést 1968-ban hozta létre a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a magyar acélipari vállalatok kötelező tagságának deklarálásával. 1980-ban a szervezet önkéntes egyesüléssé alakult, s ebben a formában működik ma is.

Az MVAE-nak 15 tagja van, ők állítják elő a hazai nyersvas- és acéltermelés, valamint a melegen hengerelt termékek termelésének 99,5 százalékát. A hazai acéliparban közvetlenül hatezer jól képzett szakember dolgozik, de közvetve több tízezer embert foglalkoztat a szektor.

Szerző

Nem változott a magyar adósságbesorolás a Fitch Ratingsnél

Publikálás dátuma
2018.03.10. 09:09
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Megerősítette Magyarország devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű államadósságának BBB mínusz szintű, befektetési ajánlású besorolását pénteken a Fitch Ratings.

A nemzetközi hitelminősítő péntek este Londonban bejelentette azt is, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlanul érvényes a felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás.

Az osztályzati megerősítéshez fűzött elemzésében a Fitch kiemelte: a magyar államadós-besorolás azt tükrözi, hogy a magyar gazdaság strukturális jelzőszámai erőteljesek a cég által a BBB minősítési kategóriában nyilvántartott többi szuverén adós mediánértékeivel összevetve.

A hitelminősítő szerint az osztályzat figyelembe veszi a viszonylag magas köz- és nettó külső adósságrátát, a szakpolitikai döntéshozatal nagyobb fokú kiszámíthatatlanságát és a makrogazdasági volatilitást is. A Fitch Ratings hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar besorolás pozitív kilátása az e tényezőkben tapasztalható javulási folyamatot jelzi.

A cég közölte: a magyar hazai össztermék (GDP) tavalyi 4,2 százalékos bővülése után az idén is 4 százalék körüli növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban. Ez az ütem a Fitch londoni elemzői szerint a folytatódó erőteljes ciklikus fellendülést tükrözi.

Magyarországon "hagyománya van az unortodox szakpolitikai döntéseknek" és a BBB kategóriás szuverén adósok mediánértékénél magasabb fokú gazdasági volatilitásnak. A növekedési potenciált emellett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a munkaerőhiány, valamint az EU-folyósítások 2020 után várható csökkenése is korlátozza - vélekednek az osztályzati megerősítéshez fűzött helyzetértékelésükben a Fitch Ratings elemzői.

A cég felidézi, hogy a tavalyi egész éves átlagos infláció 2,4 százalékra gyorsult a 2016-ban mért 0,4 százalékról, de az elemzés hangsúlyozza, hogy a tavalyi ütem is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintje alatt volt, és a magyar hatóságok mindaddig az ösztönző monetáris politika fenntartására számítanak, amíg az euróövezeti jegybank (EKB) monetáris politikája is laza marad.

A Fitch Ratings szerint bizonyos fokú egyensúlytalanságok megjelenhetnek a magyar gazdaságban annak nyomán, hogy a kibocsátási rés pozitívvá válik, tekintettel arra is, hogy a reálbérek erőteljes növekedése miatt emelkedik az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség, és az ingatlanárak is újból növekedésnek indultak.

A Fitch elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme az idei év után lassulni kezd, mivel szigorodhat a monetáris és a költségvetési politika, és lassulhat az EU-folyósítások beáramlása.

A hitelminősítő megállapítja, hogy a magyar közfinanszírozási rendszer javult az elmúlt években. Az ESA 2010-es bázison számolt tavalyi államháztartási hiánya a hazai össztermék 2 százalékára becsülhető, vagyis a 3 százalékos maastrichti tűréshatár alatt maradt.

A Fitch Ratings várakozása szerint a belátható előrejelzési távlatban a magyar hatóságok változatlanul tartják magukat e költségvetési szabályhoz a potenciális további adócsökkentések ellenére.

A hitelminősítő kiemeli, hogy tavaly is folytatódott az államadósság-ráta csökkenése, de az év végén mért 71,7 százalékos GDP-arányos szint még mindig meghaladja a cég által a BBB besorolási kategóriában nyilvántartott szuverén adósok mediánértékét, amely 40,7 százalék.

A Fitch Ratings hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy az államadósság tulajdonosi és fizetőeszköz-struktúrája jelentősen javult az utóbbi években, és a hasonló adottságú gazdaságokkal összehasonlítva kedvező képet mutat, az államadósság kamatterhe pedig jórészt megegyezik a BBB szuverén osztályzati sáv mediánértékével.

A 2010 óta tartós folyómérleg-többletek érdemben mérsékelték a nettó külső adósságot, amely korábban hagyományosan a magyar szuverén hitelképesség egyik gyengesége volt - áll a Fitch pénteki elemzésében. A cég közölte: várakozása szerint a továbbra is tartós - bár valószínűleg szűkülő - folyómérleg-többletek a belátható előrejelzési távlatban lefelé ívelő pályán tartják a nettó külső adósságrátát.

A Fitch Ratings elemzése szerint a magyar bankszektor is erősödött az elmúlt két évben, a korábbról örökölt nem teljesítő kinnlevőségeket nagyrészt sikerült felszámolni, a bankrendszer nyereségtermelő kapacitása jelentősen javult, a likviditási és tőkeellátottsági mérőszámok szilárdak, a kedvező makrogazdasági környezet jót tesz a banki eszközminőségnek. A Fitch véleménye szerint mérséklődött a káros szakpolitikai beavatkozások kockázata is, és ez szintén alátámasztja a bankszektor stabilitását.

A külföldi tulajdonú banki eszközállomány magas szintje és az állami tulajdonú bankok alacsony aránya csökkenti annak a kockázatát is, hogy az állami pénzügyi mérleget a jövőbeni kedvezőtlen eseményekből eredő kötelezettségek terhelik meg - áll a hitelminősítő elemzésében.

A fejlettség és az üzleti tevékenységet övező környezet jelzőszámai Magyarországon jobbak a többi BBB kategóriás államadós mediánszintjénél, jelezve, hogy a sáv mediánjánál magasabb a gazdasági fejlettség és nagyobb fokú az integrálódás Nyugat-Európához. A kormányzati jelzőszámok szintén meghaladják a hasonló adottságú társgazdaságok értékét, bár a BBB mediánhoz mért előny fokozatosan csökken.

A Fitch várakozása szerint a politika és a gazdaságpolitika az áprilisi választások után is valószínűsíthetően stabil marad.

Szerző