Háziasított rénszarvasra lövöldözhetett Semjén Zsolt

Publikálás dátuma
2018.03.11 09:50
Egy számi "pásztor" figyeli a rénszarvasokat. FOTÓ: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Fotó: /
Újabb adalék a nemzet fővadászának svéd vadászkalandjaihoz: egy természetfilmes rendező szerint a vad rénszarvas 150 éve kihalt Svédországból, ma csak háziasított rének találhatóak a területen. Helikopterre pedig egyáltalán nem lett volna szükség a vadászathoz.

Nincs vad rénszarvas Svédországban, az 150 éve kihalt - írta érezhetően indulatos facebook posztjában Török Zoltán a jelenleg Svédországban élő, ismert természetfilmes, amelyet itt lehet elolvasni. Török Zoltán szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes háziasított rénszarvasokra vadászhatott.

Török Zoltán korábban éveken át forgatott Svédországban természetfilmet a rénszarvasok életéről. 2004-ben mutatták be a "Rénszarvas harmóniája" című filmjét.

A miniszterelnök-helyettes és KDNP-elnök Semjén svéd luxusvadászatairól író Magyar Nemzet szerint Semjénék bérelt helikopterrel mentek a területre, és a légi járművel vették üldözőbe a rénszarvast és onnan is lőttek az állatra, majd a kép tanúsága szerint helikopterrel szállították el a nyakánál fogva fellógatott, lelőtt háziállatot. A lap úgy tudja, hogy a Svédországban évente kijáró Semjén luxus vadászatai az olyan "extrák" mint a helikopterbérlés miatt alkalmanként 4-5 millió forintba kerülhettek.

Török Zoltán szerint a "vadászat" ősszel történhetett. A számik (Magyarországon lappoknak is emlegették ezt a népet, de ezt a megnevezést már nem ildomos használni) ilyenkor terelik be a rénszarvast és a csordából kiszelektálják a nagyobb bikákat, mivel azoknak a húsa nagy rossz ízű lenne a bőgés után. A számi közösségek ilyenkor boldogan adnak vadászati engedélyt a rénszarvasaikra. Azonban - hangsúlyozza a rendező - ezek háziasított rének. A rájuk történő vadászat körülbelül olyan, mintha valaki a Hortobágyon magyar szürkemarhára lőne - érzékelteti a helyzetet a rendező.

A rendező cáfolta Semjénék azon állítását, hogy szükségből kellett helikoptert bérelni a vadászathoz. A tetemet szerinte legtöbbször quadokkal szokták behozni a területről, mivel az jóval olcsóbb - mondja Török Zoltán.

Semjén egy pénteki facebook posztjában úgy reagált, hogy nem ő röpködött a helikopterrel, hanem csak a lelőtt jávorszarvas. Azonban a képen is jól látható volt, hogy rénszarvas lóg a kötélen, más szóval az egyik kormányportál által szerényen csak az "ország fővadászának" emlegetett Semjén elsőre összekeverte a legfeljebb 150 kilós rénszarvast a 600 kilót elérő Jávorszarvassal, amit Török szerint pontosan jókora mérete miatt nem is lehetne helikopterrel szállítani. (A bejegyzést később Semjén pontosította.)

Semjén azt is állította, hogy ő csak rokonlátogatásra jár ki Svédországba. Bár Semjén nem írta, hogy hol laknak a rokonai, azonban lapunk beazonosította a Semjén mögött látható helikoptert, így a feltételezett vadászat helyét: Észak-Svédorszában, Hemavan környékén történhetett a nagy kaland, ami légvonalban 700 kilométerre esik Stockholmtól.

Semjén pedig az összes fotón győzelmi pózban áll a kilőtt vadak mellett, az pedig a magyar vadászetikett szerint elképzelhetetlen, hogy egy kísérő így pózoljon egy más által elejtett állat mellett.

Lásd még itt!

2018.03.11 09:50

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10