Egy út van csupán: a szociális Európa

Publikálás dátuma
2018.03.12 06:05
A Magyar Szakszervezeti Szövetség meghívására érkezett Budapestre Reiner Hoffmann. FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Az erős szakszervezetek egy ország alakító erői lehetnek, nem szabad hagyni, hogy elnyomják azokat – mondta a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, Reiner Hoffmann, aki a hétvégén Budapesten tárgyalt.

- Európa ma nem elég szociális?

- Európa különösen rossz állapotban van. Elég csak végiggondolnunk, mi történt a 2008-2009-es gazdasági válságot követő években: jelentősen szűkültek a munkavállalói jogok, különösen a dél-európai országokban. Van olyan ország, ahol tíz évvel a válságot követően még mindig majdnem ötven százalékos az ifjúsági munkanélküliség. Ez Európa-szerte hatalmas veszély a szociális demokrácia számára. Ráadásul egyre jobban terjed a jobboldali populizmus, az idegengyűlölet is.

- Milyen irányba kellene elindulnia Európának?

- Elsősorban egy egészen másfajta gazdasági és pénzügyi politikát kellene megvalósítani. Olyat, ami megfelelően ösztönzi a beruházásokat, és nem az ésszerűtlen megtakarítási intézkedéseket erőlteti az országokra. A beruházási politikának elsősorban a foglalkoztatást, a növekedést kell támogatnia, ösztönöznie. De nemcsak a gazdaságpolitikát kellene európai szinten harmonizálni, hanem az adópolitikát is. Örömmel fogadtam, hogy tavaly novemberben, Göteborgban az állam- és kormányfők aláírták a Szociális Jogok Európai Pillérét. Ebben húsz pontban fogalmazták meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok, jóléti rendszerek megerősítését célzó jogokat valamint elveket. A feladat most az, hogy a szavakat tettek kövessék.

- A szociális pillér egyik leghangosabb ellenzője a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor volt.

- Tisztában vagyok vele, hogy a magyar miniszterelnök mellett több más ország vezetője is ellenvetéseket fogalmazott meg a szociális pillérrel kapcsolatban. Abszolút nem tudom megérteni őket. A szociális jogok erősítésével különösen a közép- és kelet-európai országokban lehetne javítani a munkavállalók munka- és életkörülményein, kezdve például a bérek jelentős megemelésével. Ehhez két dolog szükséges: egyrészt Európa-szerte erősíteni kell a szakszervezetek kollektív szerződéses jogait, másrészt egy referenciakeretet kellene létrehozni a minimálbérekkel kapcsolatban.

- Mi a szakszervezetek szerepe egy igazi szociális Európa kialakításában?

- A hatékony, erős szakszervezetek előfeltételei a szociális Európa megvalósulásának, hiszen jórészt tőlük függ a foglalkoztatási körülmények stabilizálása. Elismerem, az európai szakszervezetek körében jelentős eltérések vannak, ugyanakkor örömmel tapasztalom, hogy az elmúlt években egyre erősödik a szakszervezeti együttműködés.

- A magyar érdekképviseletek nem tartoznak a legerősebbek közé Európában, és a kormány sem könnyíti meg a dolgukat. A szakszervezeti sztrájkot lényegében kiüresítették, a tárgyalások, egyeztetések sokszor vég nélküliek.

- Nemcsak Magyarországon, elsősorban a déli országokban is azt láthatjuk, hogy a szakszervezetek jogait, és különösen a sztrájkhoz való jogot jelentős mértékben korlátozták. Ez az Európai Unió Alapjogi Chartájának súlyos megsértése. Sajnos ez is oda vezet, hogy ezekben az országokban sokan elpártolnak a szakszervezetektől, egyre csökken a taglétszám, így még gyengébbé válnak.

- A szakszervezetek taglétszámának csökkenése Európa-szerte tapasztalható jelenség.

- Igen, ez alól Németország sem kivétel. Bár az okok különbözőek. Hadd mondjak egy példát: az 1970-es években a német fiatalok kétharmada a gyárakban, üzemekben szerzett szakképzést, a szakszervezetek könnyen kapcsolatba tudtak lépni velük. Ma minden második fiatal egyetemre jár. Egyértelmű, hogy a szakszervezeteknek sokkal erősebben kellene együttműködniük a főiskolákkal, egyetemekkel. A taglétszám csökkenésének másik oka az sok atipikus foglalkoztatási forma, mint például a határozott idejű szerződéses munkavállalás vagy a részidős foglalkoztatás elterjedése. Azoknak az embereknek, akik ilyen foglalkoztatási formákban dolgoznak, egészen más a tagsághoz való viszonyuk is. A német szakszervezetek kiemelt célja, hogy olyan foglalkoztatási formák elterjedését szorgalmazzák, amelyek hosszútávon is perspektívát nyújtanak a fiatalok számára.

- Egyes vélemények szerint egy kormánynak nem érdeke az erős szakszervezet. Ön mit gondol?

- Teljesen másként látom. Úgy gondolom, a nemrégiben lezárult, fáradságos németországi kormányalakítási folyamat is az én véleményemet támasztja alá. Nálunk a szakszervezetek hagyományosan a szociáldemokrata párthoz, az SPD-hez kötődnek, de az elmúlt időszakban különösen stabil kapcsolatot alakítottak ki a többi párttal, köztük az Angela Merkel vezette CDU-val. Biztos vagyok abban, a kancellár asszony is azon az állásponton van, hogy stabil szociális párbeszédre van szükség. A szakszervezetek, ha elég erősek, alakító erői lehetnek egy országnak. Az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC pedig igyekszik minden olyan országban közbelépni és aktívabban megjelenni, ahol a kormány nem támogatja annyira az uniós fejlődési irányvonalat. Ez az egyik oka annak, hogy az ETUC tagjaként Magyarországra látogattam, és tárgyalhatok a magyar kollégákkal az itteni lehetőségekről.

- Létrejöhet valaha is egy igazi, egységes szociális Európa?

- Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy megvalósítható, kiépíthető. Sőt, meg kell valósítanunk! Rengeteg a kihívás: a globalizáció, az éghajlati problémák leküzdése, a digitális forradalom. Utóbbi miatt a munkakörülményeket úgy kell alakítani, hogy az a munkavállalók számára igazságos maradjon. Ezek mind olyan jelenségek, amelyekkel a klasszikus értelemben vett nemzetállamok nem tudnak önmaguk sikeresen szembenézni. Az egységes szociális Európa az egyetlen út, amelyen együtt, összefogva megoldást találhatunk a kihívásokra. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy erősítsük az összetartást és elkerüljük a széthúzást.

2018.03.12 06:05

Több szolgáltatás sem lesz elérhető a Budapest Banknál

Publikálás dátuma
2018.09.20 21:53
Fotó: Népszava
Fotó: /
Új bankkártya rendszert vezetnek be, ezért október 25-én és 26-án könyvelési, pénztári és pénzforgalmi bankszünnapot tartanak.
A hitelintézet az MTI-vel közölte: a Budapest Bank október 24-én 21 órától október 29-én 06 óráig vezeti be az új rendszert, amely alapján bővíthetik majd a digitális fejlesztéseket, kártyaszolgáltatásaikat. A közlemény idézi Fatér Gyulát, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetőjét, aki elmondta: az új rendszer segítségével digitális fejlesztéseik gyorsabbá válnak majd. A közleményben kitértek arra: az átállás ideje alatt a bankkártyákat a megszokott módon lehet majd fizetéskor használni, illetve és ATM-en keresztül készpénzt is lehet majd felvenni velük, azonban szombat délután előfordulhatnak rövid ideig tartó, átmeneti kiesések. Felhívják a figyelmet arra: a pénzintézet elektronikus csatornáit (Budapest Internetbank, Budapest Mobil Internetbank, Budapest Mobilbank, Business Terminal) nem lehet majd elérni, továbbá nem lehet majd például utalást indítani és fogadni, valamint kártyával kapcsolatos ügyintézést csak a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet végezni, de arra is csak korlátozottan lesz lehetőség. 
2018.09.20 21:53
Frissítve: 2018.09.20 21:53

Magyar Narancs: Felmondtak az orvosok az ajkai kórház intenzív osztályán

Publikálás dátuma
2018.09.20 21:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Többségük több mint 10 éve dolgozik az intézményben.
Az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályán dolgozó valamennyi orvos felmondta munkaviszonyát az intézményben – tudta meg több forrásból a Magyar Narancs. A lap cikkében felidézi, hogy a kórház intenzív osztályán korábban dolgozó nővérek is valamennyien beadták a felmondásukat – azt írják, a főigazgató ekkor ugyan feltöltötte a létszámot, nyugdíjból hívtak vissza nővéreket, a gyerekosztályról is „delegáltak” munkatársakat, illetve „bérnővéreket” foglalkoztatnak.   A Magyar Narancs azt írja, az intenzív osztályon öt orvost foglalkoztatnak, ők huzamos ideje, többségük több mint 10 éve dolgozik az intézményben, összeszokott orvosgárdáról van szó. Négyet közülük vállalkozóként alkalmaznak, az osztályvezető főorvos viszont közalkalmazott, ő munkaszerződéssel kötődik a kórházhoz. A lap információi szerint több napja valamennyien felmondták a vállalkozói, illetve munkaszerződésüket. Egyik forrásuk szerint az is közrejátszott az orvosok döntésében, hogy a tapasztalatlan nővérgárda megnehezítette a szakmai feladatok maradéktalan ellátását. Mivel mindkét jogviszony tartalmazhat kitételeket a felmondási időre vonatkozóan, az orvosok feltehetően még ellátják feladatukat a kórház intenzív osztályán – teszi hozzá a Magyar Narancs.
2018.09.20 21:28
Frissítve: 2018.09.20 22:02