A fegyverlobbi beperelte Floridát

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:40
A 14 éves Jaime Guttenberget egy floridai iskolában lőtték agyon. Édesapja, Fred Guttenberg most azért harcol és lobbizik a dem
Az amerikai Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) bejelentette: pert indított Florida szövetségi állam ellen, amely módosította a fegyverbirtoklásra vonatkozó törvényeket.

A fegyverszövetség szerint az új szabályozás hátrányos helyzetbe hozza a fiatal férfiakat és nőket - írja a ma.hu. Rick Scott, Florida republikánus kormányzója pénteken ellenjegyezte a jogszabályt, amely 18-ról 21 évre emelte a fegyvervásárlás alsó korhatárát, és kiterjesztette a hatóságok fegyverelkobzási jogkörét. A módosítás egyúttal lehetővé tette, hogy egyes tanárok és alkalmazottak - egy speciális kiképzést követően - fegyvert viselhessenek az oktatási intézményekben.

Az NRA hangsúlyozta, hogy az új törvény ellenkezik az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítésével, amely szerint a fegyverviselés alkotmányos alapjog. A szervezet kifogásolta, hogy a módosítás "teljesen eltörölte a 18 és 21 év közötti korosztály törvénytisztelő felnőttjeinek jogát a fegyvertartáshoz és -viseléshez".

Ezzel szemben a szigorításért lobbizó aktivisták elégtelennek találták a módosítást, amelyből kimaradt a Valentin-napi floridai tömeggyilkosság túlélőinek legfontosabb követelése, hogy tiltsák be a gépkarabélyhoz hasonló félautomata puskákat.

A törvénymódosítási javaslatot azt követően nyújtották be, hogy február közepén a floridai Parkland gimnáziumában a 19 éves Nikolas Cruz 17 diákot és tanárt agyonlőtt. Az ámokfutó ellen szerdán vádat emeltek 17 rendbeli gyilkosság miatt. Cruz ügyvédje elmondta, hogy védence kész bűnösnek vallani magát, ha az ügyészek lemondanak a halálbüntetés lehetőségéről, és helyette életfogytiglani börtönbüntetést kérnek a fiatalra.

Az Egyesült Államok a nyugati országok között az egyetlen, ahol a fegyverviselés alkotmányos alapjog az alaptörvény 1791-ben elfogadott második kiegészítése óta, de a vásárlás és viselés szabályait az egyes államok határozzák meg.

Szerző

Választások után jön csak a távhőpénz

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:24

Bár a 12 ezer forintos távhőkedvezmény már a választások utánra csúszik, a szolgáltatóknak még április 8-a előtt levélben kell tájékoztatniuk fogyasztóikat az Orbán-kabinet eme "adományáról".

A hétvégére felpörögtek a Fidesz addig kissé alélt rezsipropagandistái. A háztartásonként 12 ezer forintos választási gázárkedvezményt részletező csütörtöki kormányrendelet után az Orbán-kabinet péntek délutáni határozata szerint ugyanekkora összeggel szerencséltetik a távhőfogyasztókat és egymilliárddal emelnék a szociális fatámogatási keretet is. Orbán Viktor kormányfő előbbi ügyben Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztert, utóbbiban Pintér Sándor belügyminisztert kéri egyeztetések lefolytatására. Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezetőnek pedig biztosítania kell mindkét akció forrását.

Szombaton Kósa Lajos már be is jelentette: a távhőszolgáltatói szövetség, a közműhivatal, illetve a szaktárcák közötti megbeszélések lezárultával a témát ma tárgyalja a kormány. A távhőtámogatáshoz szükséges 7,8 milliárd forintot a szolgáltatók április 15-ig kapják meg. Így a kedvezményt is csak ugyane hónapban írják jóvá mindenkinek. Ám a rendelet megjelenését követő 15 napon belül (vagyis még a választások előtt) a kedvezményről a szolgáltatóknak külön tájékoztatniuk kell fogyasztóikat.

Ahol a távhőszámlát a társasház rendezi, ott e szinten dől el annak egyedi érvényesítési módja. Bérleti szerződés esetén a támogatás címzettjét ez alapján kell meghatározni. (Kósa Lajos - Lázár János kancelláriaminiszterrel ellentétben – a lakossági távhőfogyasztók 650 ezres számát és támogatási igényét eltalálta ugyan, de az az állítása, hogy ennél „lényegesen” kevesebben fűtenének fával, nem állja meg a helyét: szakértők szerint körülbelül ugyanannyian fűtenek fával vagy egyéb szilárd anyaggal, mint távhővel.)

Vasárnap Németh Szilárd, a Fidesz - magát korábban rezsibiztosnak nevező - alelnöke tartotta szükségét „megvédeni” a „téli rezsicsökkentést” azok ellen, akik szerinte támadják azt. Kissé zavaros felvezetője után – miszerint most Pál-i fordulatra készülnének azok, akik pápábbak lennének a pápánál – kiderült, hogy az ellenzékre céloz. Valójában ugyanakkor az ellenzék nem támadja a tavaszi "téli rezsicsökkentést”: Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltje, illetve az Együtt inkább keveslik annak mértékét, illetve egyszeri kedvezmény helyett a nemzetközi árak eséséhez alkalmazkodó díjcsökkentést követeltek. Bizonyítékok híján beszédében Németh Szilárd is csak arra szorítkozott, hogy szerinte az ellenzék „fúrja-faragja” az intézkedést. Karácsony Gergelyt és Szél Bernadett LMP-miniszterelnök-jelöltet Gyurcsány Ferenccel egy kalap alá véve úgy fogalmazott: amikor „ők voltak kormányon”, 15 alkalommal háromszorosára emelték a gáz árát. (Az említettek közül a Párbeszéd és az LMP nem volt kormányon.) Korábbi kutatásaink szerint a 15-ös szám valótlan és értelmezhetetlen, hisz a lakossági csoportokra 2002 és 2010 között más-más intézkedések vonatkoztak.

Németh Szilárd felemlegette a 2008-as olajáresést is, ami után nőttek a hazai díjak. Ez bár alapvetően igaz, az Orbán-kabinet 2014 óta többszörösen vádolható ugyanezzel: a nemzetközi díjak zuhanását ugyanis egyáltalán nem érvényesítik a tarifában. Korábbi számításaink szerint a Fidesz jóval több pénzt vett így el az emberektől, mint az említett időszakban az MSZP. A rezsibiztossá visszavedlett Fidesz-alelnök szerint 2002 és 2010 között Európában nálunk volt a legmagasabb a gázár, most pedig a második legalacsonyabb. Bár Németh Szilárd rendszeresen összemossa az EU-t Európával – miközben az unión kívüli európai államok zöme jóval olcsóbb nálunk -, az állítás uniós körre vetítve se valós. Az Eurostat – többször idézett – kimutatása szerint a magyar gázár 2010-ben az uniós középmezőnyhöz tartozott, a tavalyi év első felében az EU-n belül harmadikok voltunk. Németh Szilárd szerint 2002 és 2010 között a háztartások 58 milliárd forint tartozást halmoztak fel. Ezzel szemben, míg a közműhivatal 2009-re 43 milliárd forint közműtartozást tartott nyilván, addig az érték 2016 végén 62 milliárd forintra rúgott.

Szerző

Kilakoltatás - Közeledik már a moratórium vége

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:22
A devizahitel-adósokban jogos félelem él: arra kényszerülnek, hogy ingatlanaikat elhagyják. FOTÓ: Molnár Ádám
Úgy tűnik, a kormány hiába nyilvánította 2018-at a Családok Évének, azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, idén sem várhatnak sok segítséget és együttérzést a kormánypártok képviselőitől.

A közelmúltban a miniszterelnököt saját pártja, a Fidesz is meghazudtolta: noha Orbán Viktor kormányfő tavaly ősszel még arról beszélt a parlamentben, hogy Magyarország "nem a kilakoltatottak országa", a Fidesz miatt az idei téli moratórium lejárta után továbbra is úgy lakoltathatnak ki gyermekes családokat, hogy nem biztosítanak számukra megfelelő elhelyezést. Vagyis gyerekestül kerülnek az utcára.

A "családbarát" kormány szavakban ugyan kiáll a rászoruló családok mellett, ám tettekben már sokkal kevésbé. Ezt jól mutatja az is, hogy az elmúlt években hogyan változott a kilakoltatások száma. Völner Pál igazságügyi államtitkár egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válasza szerint míg 2012-ben 1020, 2013-ban pedig 1300 kilakoltatásra került sor, addig 2015-ben már 2335, 2016-ban pedig 3474 kilakoltatás történt. Ugyanakkor azoknak a köre, akiknek el kell hagyniuk az ingatlant, ahol addig laktak, jóval szélesebb, hiszen a legtöbben - felszólításra - önként távoznak. Völner tájékoztatása szerint 2013 és 2017 között mintegy 240 ezer ingatlan került árverésre meghirdetésre.

Az igaz, hogy a kabinet egy hónappal kitolta az idei téli kilakoltatási moratórium határidejét (március vége helyett április végén jár le), ám ennek minden bizonnyal nem a kormánypárti politikusok szociális érzékenységéhez, hanem az április 8-ai választásokhoz van köze: nem mutatna jól, ha kampányfinisben kezdenék el utcára tenni a családokat. Arról, hogy a kormányt mennyire érdekli a nehéz helyzetben lévő családok sorsa, a korábbi intézkedések is árulkodnak: például 2015-ben ahelyett, hogy növelték volna, inkább megszüntették az országos lakásfenntartási és a nagyobb települések számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is. Bevezették a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (csok), amivel csak a tehetősebb családok jártak jól. Legutóbb pedig az Országgyűlés fideszes többségű házbizottsága szavazta le, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják A Város Mindenkié (AVM) csoport azon törvénymódosító javaslatát, amely megakadályozná a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Így, ha a jövőben el is fogadják a javaslatot, az már csak a téli moratórium lejárta után léphet életbe.

- Orbán Viktor az évértékelő beszédében azt mondta, nagyon örül, hogy növekszik a házasságok és a gyerekek száma. Hogyan gondolja támogatni a megszületendő gyerekeket, ha a szülőket utcára lehet tenni, a gyerekeket meg kiszakítani a családból? Azoktól a gyerekektől, akik nem CSOK-os családba születnek, még az elfogadható élet lehetőségét is elveszik, aminek az alapja a biztonságos lakhatás - fogalmazott az AVM aktivistája, Tóth Fanni. Úgy véli, a Fidesz felelőssége, hogy Magyarország továbbra is a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának országa marad.

A hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek jogaiért és érdekeiért küzdő AVM szerint a moratórium lejárta után, vagyis május 1-től újból ezrek válnak azonnal kilakoltathatóvá, és hosszú távon is tovább folytatódhat a családok utcára rakása.

Vasárnap ismét tüntetett Budapesten az MNB székháza előtt az Adóskamara. Az erről szóló fényképes beszámolónkat itt találja.

Szerző