Pártemberek helyett szakértői árnyékkormány

Győzelem esetén pártoktól független szakemberekre bízná kormánya minisztériumainak jó részét Karácsony Gergely.

Komáromi Zoltánt az egészségügyi, Daróczi Gábort az oktatási, Hegyesiné Orsós Évát a szociális, Mellár Tamást a pénzügyi, Andor Lászlót a foglalkoztatásügyi, Ámon Adát a környezetügyi, Wittinghof Tamást pedig az önkormányzati ügyekért felelős tárca reménybeli minisztereként mutatta be Karácsony Gergely tegnap. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: olyan világos értékrenddel bíró, de pártoktól független személyeket választott a csapatba, akik már sokat tettek saját szakterületükön az országért.

– Azt gondolom, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetség egy olyan kormánynévsort tett le, amelyben a szakértelem és az emberi minőség az első. Ott vannak benne baloldali, konzervatív, liberális és zöld politikusok is. Szerintem ilyen típusú alternatívát Magyarországon senki nem tud felmutatni – fogalmazott Karácsony, aki szerint négy év kevés lesz ahhoz, hogy az elmúlt nyolc év bűneit és az elmúlt harminc év hibáit orvosolni tudják, de hosszú távú munkára készülnek.

Arról egyelőre nem beszélt, hogy az ellenzék győzelme esetén milyen más minisztériumot hozna létre, és azokat kire bízná: mint mondta, koalíciós kormányzásra készül, a többi posztra a szövetséges pártok által kiválasztott szakemberek kerülhetnek.

A kormányfőjelölt szerint korábban sokan vélték úgy, hogy nincs olyan erő, amelyik leválthatná a Fideszt, de reményei szerint "a mai naptól kezdve mindenki számára világos lesz, hogy Magyarországon a kormánynak csak alternatívája van".

– A mi szövetségünk valóban készen áll arra, hogy ne csak nemet mondjon az Orbán-rendszerre, hanem igent mondjon egy másfajta társadalom másfajta gazdaság, másfajta politika, másfajta ország felépítésére, amely valóban mindannyiunk közös otthona lehet – fogalmazott Karácsony.

A „nemzet háziorvosaként" bemutatott Komáromi Zoltán egyebek mellett arról beszélt: fontos, hogy ismét önálló minisztériuma legyen az egészségügynek, rendbe kell tenni az egészségbiztosítást és az uniós átlagra kell feltornászni az orvosok bérét.

Daróczi Gábor, az oktatási tárca várományosa hangsúlyozta: vissza kell állítani a demokráciát, és a lelkiismereti szabadságot, soha többé nem fordulhat elő, hogy egy diák vagy tanár ne merje vállalni véleményét. Az oktatásra a GDP 6 százalékát fordítaná, és ingyenes első diplomát ígért.

Hegyesiné Orsós Éva – aki a szociális területért felelne – a nyugdíjak és a bérkülönbségek ügyét kezelné kiemelten. A reménybeli pénzügyminiszter, Mellár Tamás arról beszélt: elkezdene készülni az euró bevezetésére, kiemelten kezelné az államadósság csökkentését, átláthatóvá tenné a büdzsét, visszaállítaná a pótköltségvetést, és megszüntetné azokat a csatornákat – így például a tao-rendszert – amelyekkel egyes körök elszívják a költségvetésből a pénzt. Az adókat is áthangolná Mellár. Csökkentené például a „szegényemberek adóját”, az áfát, a kieső bevételt pedig a társasági adóból pótolná.

Andor László – foglalkoztatásiminiszter-jelöltként – az elvándorlást tartja a legnagyobb problémának. Hogy lassítsa a kiáramlást, újraírná a Munka törvénykönyvét. Andor egy úgynevezett Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot hozna létre, amelyik az egész országban összesíti a munkakeresők és a munkaadók igényeit, és rugalmasan összeköti az érdekelt feleket. Ezzel párhuzamosan Andor megszüntetné a közmunka dominanciáját: szerinte a résztvevők kétharmada más, értelmes formában kaphatna munkát.

Ámon Ada első kormányzati lépéseik között említette a paksi reaktorbővítés felfüggesztését, felülvizsgálatát és leállítását, hangsúlyozva, hogy ehelyett modern, fenntartható megoldásokat vezetnének be, példaként a szélenergiát említette.

Wittinghoff Tamás, aki az önkormányzati ügyekért felelne, arról beszélt: a rendszerváltás legfontosabb ígérete az volt, hogy az egyének és a közösségek beleszólást kapnak az őket érintő ügyekbe, de ma ennek épp az az ellenkezőjét látjuk, ezért "normális alkotmányban" garantált önkormányzatiságra van szükség.