A német E.ON elvi cseremegállapodásokat kötött a szintén német RWE-vel, melynek keretében hozzákerül a – többek között a magyar Elmű-ÉMÁSZ-t is birtokló - Innogy nevű RWE-leányvállalat – jelentette be vasárnap az E.ON. A tízmilliárd eurós nagyságrendű terv az igazgatóságok jóváhagyására vár.
Magyarországon jelenleg E.ON-tulajdonú a dunántúli, illetve kelet-magyarországi áramhálózat- és ellátás, valamint a közép- és dél-dunántúli gázhálózat. Ha tehát a német gigaügyletet nyélbe ütik, a – tavaly állami tulajdonba került - dél-magyarországi szolgáltató kivételével az E.ON láthatja el árammal a teljes magyar lakosságot.
Megkeresésünkre Barbara Schädler E.ON-szóvivő az ügylet lehetséges zárását 2019 közepére tette, hozzáfűzve: addig az Innogy bizonyosan önálló versenytársuk marad. További információkkal - az RWE-hez hasonlóan - nem szolgált.
A látszat ellenére a lehetséges magyarországi frigy nem vet fel különösebb versenyaggályokat – véli Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke. A lakossági (úgynevezett egyetemes) szolgáltatás tarifáit a kormány szabja meg. Ennek mintájára vehette át mindennemű gond nélkül a teljes lakossági gázellátást az állami NKM Nemzeti Közművek is. A vezetéküzemeltetés tarifája szintén szabott, így a kutató meglátása szerint ez se jelenthet akadályt. Ha valósak ama szakértői becslések, hogy az áramszektorban a két társaság lakossági körön kívüli, versenypiaci részesedése szintén nem éri el az 50 százalékot, akkor ezek összefésülése sem okozhat gondot – tette hozzá.
A német ügylet nagyságrendjét egy forrásunk úgy jellemezte, mintha a Coca-Cola kivásárolná a Pepsiből a kólagyártást. A két legnagyobb német energiacég az atomerőművek bezárásáról szóló 2011-es döntés után külön cégbe szervezte „hagyományos”, illetve „megújuló-” üzletágát. Az E.ON előbbit (a gönyűi erőművel együtt) most adja el a finn Fortumnak. Az anyagi problémákkal küzdő RWE „hagyományos” üzletágát darabonként tette pultra. E készletből vásárolta ki az Orbán Viktor strómanjának tartott Mészáros Lőrinc, illetve a cseh EPH közösen például a lignitalapú Mátrai Erőművet. Az áramkereskedelmet és hálózatüzemeltetést végző Elmű-ÉMÁSZ a „megújulást” képviselő Innogyhez került, amit az RWE most egyben ad át eddigi legfőbb versenytársának.
Az E.ON közleménye szerint első körben átveszik az RWE Innogyban meglévő 76,8 százalékos részesedését, a fennmaradó hányadra négymilliárd eurós nyilvános felvásárlási ajánlatot téve. Ennek fejében az RWE 17 százalékos részt kap az E.ON-ból, megkapja az E.ON és az Innogy megújuló-üzletágát, illetve utóbbi néhány – Magyarországot nem érintő – eszközét, és mindezt még megfejeli másfélmilliárd euróval.
Kérdés, mit szól ehhez a – hazai energiaeszközök felvásárlását célzó – Orbán-kormány. Piaci értékelések szerint az elmúlt hónapok során a kabinet további forrásokat vont el a - zömmel külföldiek üzemeltette – hálózatoktól, szokása szerint így érzékeltetvén nem szűnő bekebelezési szándékát. Eközben lehetséges vevőként feltűntek a színen az Orbán Viktorhoz közel álló "magánszereplők", így Mészáros Lőrinc és a MET is. Ám ez azért kemény dió: 2016 elején egyszer már meghiúsult az Elmű-ÉMÁSZ előre meghirdetett állami kivásárlási kísérlete. A két áramszolgáltató piaci értékét forrásaink legalább félezer milliárd forintra teszik.
