Előfizetés

Irán a BBC-t zaklatja

Publikálás dátuma
2018.03.12. 16:31
Fotó: Shutterstock
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához fordult a BBC, hogy elérje: Irán hagyjon fel a brit médiaóriásnál dolgozó perzsa munkatársak és otthon maradt családtagjaik zaklatásával. Teherán csaknem egy évtizede fenyegeti a BBC-nél dolgozó perzsa újságírókat, akiket kémeknek és az ország árulóinak tart.

Irán a vitatott 2009-es elnökválasztást követően pécézte ki a BBC-t, amelynek munkatársai több riportot is közöltek a gyanús körülmények között megrendezett voksolásról és annak előzményeiről. Ettől kezdve a brit médiacég újságírói, operatőrei és a csaknem harminc fős stáb összes tagja nem kívánatos személy lett Iránban. A hivatalos iráni sajtóban csak „állítólagos perzsa újságírókként” utalnak rájuk, és rendre megtagadják tőlük a beutazási engedélyt az országba.

Az elmúlt csaknem egy évtizedben több tucat rokont, hozzátartozót és barátot vesztettek el úgy a Londonban dolgozó irániak, hogy a temetésre nem engedték őket haza.

Ám ez csak a jéghegy csúcsa.

A BBC perzsa részlegének munkatársai folyamatos rettegésben élnek, mikor jön a telefon, hogy egy hozzátartozójuknak fontos gyógyszerre volna szüksége, de csak akkor kaphatja meg, ha ő kilép a szolgálatból.

Nemrég az egyik fiatal kollégát azzal hívták fel Teheránból ismeretlenek, hogy hagyjon fel a BBC-nél végzett munkájával, vagy kezdjen el jelentéseket írni kollégáiról, ha még szeretné életben látni 27 éves nővérét. A fiatal nőt aznap este vették őrizetbe az iráni fővárosban. Hogy nyomatékot adjanak „kérésüknek”, a nővérét 17 napra magánzárkába csukták.

Egy másik munkatárs névtelen e-mailt kapott. Ebben megfenyegették, hogy ha nem jön el a BBC-től, baja esik a családjának. Egyszersmind megemlítették, tudják, hogy az illető 10 éves gyermeke melyik londoni iskolába jár.

Egy vezető műsorkészítő idős édesanyját azzal hívták Teheránba, hogy a fiának autóbalesete lehet Londonban, ha továbbra is a BBC-nél dolgozik. (A férfi védelmét a Scotland Yard azóta megszervezte, és egyelőre biztonságban van.)

A BBC most elégelte meg az évek óta tartó zaklatást, és fordult az ENSZ-hez. „Azért kényszerültünk erre a lépésre, mert a teheráni kormány eddig egyetlen, a helyzet tisztázására tett megkeresésünkre sem reagált” – mondta Tony Hall, a BBC főigazgatója.

Tavaly a világszervezet rapportőre feltette a kérdést Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszternek, mi az oka a BBC elleni fellépésüknek. Amennyiben az iráni kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy a cég perzsa munkatársai törvényellenes tevékenységet folytatnak, ezeket hozza nyilvánosságra. Válasz azóta sem érkezett.

Irán állandó ENSZ képviselője ugyanakkor azt mondta az Emberi Jogi Tanács hétfői ülésén, hogy „nincs szó fenyegetésről, az ezzel kapcsolatos vádak megalapozatlanok.” Hozzátette: "a BBC perzsa adása nem független, és komoly pénzügyi, valamint politikai kapcsolatban áll a brit külügyminisztériummal és a biztonsági szervekkel”.

Tony Hall erre úgy válaszolt, hogy tudomásuk szerint nem a BBC az egyetlen a médiavilágban, amely zaklatásnak és kényszerítésnek van kitéve, ha Iránnal foglalkozik. "Ez a történet valójában nem csak a sajtóról vagy a BBC-ről, hanem az alapvető emberi jogokról szól” – tette hozzá a BBC főigazgatója.

Csökken a benzin ára szerdán

Publikálás dátuma
2018.03.12. 16:21
Illusztráció: Népszava

Csökkenti bruttó 3 forinttal a benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik - értesült hétfőn piaci forrásból az MTI.

A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 355 forintra mérséklődik. A gázolaj ára legutóbb a múlt héten pénteken változott, 2 forinttal csökkent 363 forintra, a benzin ára akkor nem módosult.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

EU: törvénytelen a krími orosz elnökválasztás

Publikálás dátuma
2018.03.12. 16:05
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Petro Porosenko ukrán elnök közös sajtótájékoztatójukon
Az Európai Unió nem fogja elismerni legitimnek az orosz elnökválasztást a Moszkva által törvénytelenül bekebelezett Krím félszigeten - jelentette ki Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Kijevben, Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, írja az MTI.

Az uniós biztos ismételten leszögezte, hogy az EU nem ismeri el törvényesnek a Krím elcsatolását Ukrajnától - így az ottani orosz elnökválasztást sem -, továbbá fenntartja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Hozzáfűzte, hogy a büntetőintézkedéseket az unió mindaddig fenntartja, amíg a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltak nem teljesülnek. Szavai szerint folytatódnak az erőfeszítések a normandiai formátumban is, azaz Németország és Franciaország részvételével a válság békés rendezésére annak érdekében, hogy "olyan stabil politikai határozat" szülessen, amelyet minden érintett fél tiszteletben tart, Ukrajna függetlenségének és szuverenitásának megőrzése mellett.

Mogherini emellett felszólította Oroszországot, hogy engedjen szabadon mindenkit, akit területén és a megszállt Krímben törvénytelenül tart fogva.

Porosenko a sajtótájékoztatón közölte: megbeszélésükön javasolta, hogy az Európai Bizottság ismét küldjön nagykövetekből álló missziót a Donyec medencébe. Kifejtette: ezáltal az uniós diplomaták közvetlenül szerezhetnek tapasztalatokat a térségben jelenleg uralkodó helyzetről, beleértve azt is, miként teljesíti Oroszország a minszki megállapodások rá eső részét. Emlékeztetett arra, hogy utoljára ilyen uniós küldöttség 2015 szeptemberében járt a Donyec-medencében.

Mogherini az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatásokról szólva kitért arra, hogy Brüsszel kész egymilliárd euró újabb pénzügyi segélyt elkülöníteni. Az unió 2015 óta nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának - emlékeztetett az ukrán Szabadság Rádió tudósításában. Akkor csaknem kétmilliárd euró támogatásról született megállapodás. Ukrajna az első két részletét ennek a csomagnak megkapta, az utolsó, 600 millió eurós részletet viszont nem, mivel Brüsszel úgy ítélte meg, hogy Kijev nem teljesített minden feltételt a megállapodásban foglaltakból. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint Mogherini közölte, hogy jelenleg zajlanak a konzultációk arról, milyen feltételek mellett folytatja az unió Ukrajna pénzügyi támogatását. Reményét fejezte ki, hogy még az idei év végéig Brüsszel újabb támogatási összeget különít el Ukrajna részére.

Az EU-nak fontos, hogy eredményeket lásson a korrupció elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítésekben - hangsúlyozta a főképviselő. Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján Mogherini kiemelte: Brüsszel független korrupcióellenes bíróságot szeretne Ukrajnában, olyan testületet, amely megfelel annak az ajánlásnak, amelyet az Európai Tanács Velencei Bizottsága fogalmazott meg ebben a kérdésben.