Sikeres "farmerek" lehettek az őssejtjeink

Publikálás dátuma
2018.03.14 12:11
Kék a sejtmag, aranysárga a mitokondriumok, szürke a sejtváz jelölése Illusztráció: Flickr/NIH Image Gallery/Torsten Wittmann,
Fotó: /
Elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította” a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést - adja hírül az MTA.

A minket körülvevő, közvetlenül megfigyelhető élet szinte kivétel nélkül sejtmagvas sejtekből, vagyis eukariótákból áll. A biomassza nagyobbik részét mégis a sokkal egyszerűbb prokarióták (sejtmag nélküli baktériumok és hozzájuk hasonlóan egyszerű felépítésű archeák) alkotják. Az egyik legnehezebbnek tartott nagy evolúciós átmenet az eukarióták kialakulása volt a prokarióta ősökből, nagyjából kétmilliárd éve.

Annyit biztosan tudunk, hogy az átmenet során egy archea- és egy baktériumfaj olyan szoros szimbiózisra lépett, hogy a baktérium véglegesen bekerült a gazda archaeába. Az összeolvadás eredményeképpen jött létre a később rendkívül sikeres (és soha meg nem ismételt) eukarióta sejtvonal, a bekebelezett szimbionta baktériumból pedig sejtszervecske lett: a mitokondrium. A mitokondriumok megőriztek bizonyos mértékű önállóságot, azonban ma már képtelenek a sejteken kívül, magukban túlélni. Ugyanakkor az eukarióta sejtek számára is létfontosságú a mitokondriumok jelenléte: tápanyagokért és stabil otthonért cserébe bőséges mennyiségű energiát termelnek a gazdasejt számára ATP- (adenozin-trifoszfát) molekulák formájában.

Olajozott rendszer, hiányos magyarázatok

Ez egy tökéletesnek tűnő partnerkapcsolat, azonban genetikai vizsgálatokból ismert, hogy a mitokondriumok energiájának „megcsapolásáért” felelős fehérjét a gazdasejt csak jóval az összeolvadás után (a becslések szerint több millió év alatt) fejlesztette ki. Mivel fosszíliák híján igen kevés konkrétumot tudunk erről az evolúciós folyamatról, leginkább elméletek versengenek egymással. Egyesek szerint a mitokondrium őse inkább a gazdasejten élősködő parazita volt, mások szerint a gazda volt az, amely kihasználta a mitokondrium ősét azzal, hogy vadászott rá, és megette. Mindkét esetben nehéz azonban megmagyarázni, hogy az egyoldalú kapcsolat miként tudott stabilan fennmaradni olyan hosszú ideig, amíg az „energiacsapoló” fehérje kifejlődött.

Az első igazi gazdálkodók

A kutatók a tanulmányukban egy harmadik hipotézist vizsgáltak, amely szerint rejtett előnyök stabilizálhatták a kezdeti előnytelen kapcsolatot. Ezt a „gazdálkodó” (farming) hipotézist több mint húsz éve fogalmazta meg John Maynard Smith és Szathmáry Eörs. Eszerint a gazdasejt ragadozó volt, amely rendszeresen fogyasztott más baktériumokat, köztük a mitokondrium akkor még szabadon élő ősét is. Azonban valamilyen oknál fogva a gazda nem emésztette meg az összes elfogott baktériumot: amelyek túlélték a bekebelezést, élve tengődtek a gazdán belül (pl. mert fotoszintetizáltak), esetleg még szaporodni is képesek voltak. Vagyis a gazdasejt valódi gazdálkodóként úgy tartotta a baktériumokat, ahogy az ember tartja a sertést (vagy a borsót, ha a fotoszintézisnél maradunk). Amennyiben a környezetben elfogyott a zsákmány, az ilyenkor éhező gazdának előnyös lehetett, ha volt saját tartaléka, amivel túlélhette a szűkös időket – ezáltal evolúciós előnybe került azokhoz a sejttípusokhoz képest, amelyek nem rendelkeztek a gazdálkodás képességével.

A PNAS-ben nemrég megjelent tanulmány szerzői (Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörsevolúciós-ökológiai modellek segítségével mutatták be, hogy ez az előny elegendő ahhoz, hogy ökológiai időskálán a gazdálkodás képessége kiszorítsa az e képességgel nem rendelkező egyedeket, illetve hogy evolúciós időskálán a gazdálkodás képessége kialakuljon és elterjedjen a populációban. Ráadásul a gazdálkodók mindig stabilnak bizonyultak a mutációkkal rendre felbukkanó, gazdálkodásra képtelen típusokkal szemben. A gazdálkodás lényege, hogy a jó időszakban egy kis befektetéssel (amit a gazda későbbre eltesz, azt nem tudja most megenni) csökkenthető a hosszú távú veszteség vagy akár a kihalás kockázata is. Egyszerűen összefoglalva: jobb ma és holnap is egy-egy veréb, mint ma egy túzok és holnap az éhhalál. Ez a trükk nemcsak a mitokondrium megjelenésénél lehetett hasznos, de további endoszimbiózisokat is megmagyarázhat, például a plasztiszok, azaz a zöld színtestek eredetét - olvasható az MTA tájékoztatásában.

Szerző
Témák
őssejtek
2018.03.14 12:11

Ezúttal sem ment a Vidinek a Groupama Arénában

Publikálás dátuma
2018.09.20 21:03

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Vereséggel kezdte meg szereplését a labdarúgó Európa-liga L csoportjában a magyar bajnok, amely a fehérorosz BATE Boriszovtól kapott ki 2-0-ra csütörtök este.
Négy magyar játékossal a kezdőcsapatában tért vissza a nemzetközi porondra az NB I legutóbbi kiírásának győztese. Marko Nikolic vezetőedző együttesében az utóbbi hetekben remek formában futballozó Kovács István mellett Juhász Roland, Fiola Attila és Paulo Vinícius kapott helyet (utóbbi mióta felvette a magyar állampolgárságot, hatszor szerepelt a nemzeti tizenegyben is), az idegenlégiósok közül pedig a debütáló bolgár támadó, Georgi Milanov is, aki már azt követően csatlakozott Juhászékhoz, hogy a Vidi szoros küzdelemben elbukott a Bajnokok Ligája selejtezőjének rájátszásában és „kipottyant” az El-be.
A Vidi európai kupamérkőzéseinek is otthont adó Groupama Aréna – nemzetközi találkozókon használatos nevén a Ferencváros Stadion – egyébként ha nem is teljesen, de megtelt a kezdésre. Még a fehérorosz csapatot is elkísérte egy maroknyi tábor. A lelátón ezúttal sem képviseltette magát a júliusi névváltoztatás ellen továbbra is távolmaradással tüntető fehérvári ultracsoport, a Red Blue Devils, néhányan azonban távollétükben is megpróbálták dobszóval, rigmusokkal buzdítani a csapatot.
A jelenlévő drukkerek először az 5. percben hördülhettek fel, akkor Kovács István szép szólóját követően Loic Nego érintésével újra Kovácshoz került a labda, aki bő 25 méterről lőtt a kapu mellé. Az első labdaérintéstől kezdve jóval támadóbban lépett fel a magyar együttes, amely több helyzetet alakított ki, éppen ezért hatott szinte derült égből villámcsapásként, amikor a 27. minutumban Jasse Tuominen megszerezte a vezetést a BATE Boriszovnak. A finn csatár többeket kicselezve került helyzetbe, majd közelről, éles szögből lőtt a szombaton megsérülő Kovácsik Ádám helyett védő Tomas Tujvel kapujába.
A Vidi hátrányban futballozva sem vett vissza a korábbi lendületből, a játék jobbára a játékrészből hátralévő percekben is a vendégek térfelén zajlott. A BATE-gól után nem sokkal Kovács egalizálhatott volna (a válogatott középpályás fölé lőtt), a 37. percben pedig Stopira vehette volna be fejjel a kaput, ha pontosabban bólint. Nem tette, így szünetre 1-0-s vendégvezetésnél vonulhattak a felek.
A mérkőzés második góljához a folytatásban is inkább a Vidi állt közel, a fehérvári mezőnyfölény azonban újfent meddőnek bizonyult. A pontok sorsa végül a 84. percben dőlt el, amikor a szabadrúgás után fejjel eredményes Jegor Filipenko is betalált. Másodpercekkel a vége előtt még kiállították a vendégcsapatból Aleksandar Filipovicot, ennek azonban már nem volt jelentősége.
A BL-selejtezőket is ideszámítva szezonbeli kilencedik európai kupamérkőzésén másodszor kapott ki a Vidi – mint legutóbb az AEK Athén ellen, ezúttal is a budapesti stadionban.
A Vidi a 2. játéknapon – október 4-én – a Chelsea vendége lesz.

Balhé és Chelsea-siker Szalonikiben

Még útjára sem indult a labda az El új kiírásában, máris volt történés, ráadásul éppen a Vidi csoportjában: a PAOK otthonában, Görögországban vendégeskedő Chelsea két szurkolóját verték meg Szalonikiben csütörtök hajnalban. A drukkerek könnyű sérülésekkel megúszták, kedvenceik pedig a pályán törlesztettek, 1-0-ra nyertek. A K jelű négyesben a Dinamo Kijevben szereplő Kádár Tamás és a kazah Asztanát erősítő Kleinheisler László nézett egymással farkasszemet, mindkét válogatott futballista végigjátszotta a 2-2-es döntetlenre végződő találkozót. A sérült Szántó Tamás nem léphetett pályára a Szpartak Moszkvát Bécsben 2-0-ra verő Rapid Wienben, a Gulácsi Pétert foglalkoztató RB Leipzig pedig lapzártánk után fogadta a Salzburgot.

2018.09.20 21:03
Frissítve: 2018.09.20 21:03

Horvát edzővel folytatja Babos Tímea

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:37

Fotó: AFP/ GREG WOOD
Nikola Horvat a linzi versenyen lesz ott először a magyar játékos mellett.
Nikola Horvat lett Babos Tímea edzője – olvasható a női egyéni világranglistán 54. helyen álló teniszező honlapján. A közlemény szerint a 40 éves horvát szakember határozatlan szerződést között, s az október 8-án kezdődő linzi versenyen lesz ott először a párosban világelső magyar mellett.
„Egy korszak lezárult, de remélem, hogy a most kezdődő fejezet még sikeresebb lesz, mint az eddigiek. Ebben segítségemre lesz Nick Horvat, mint edző, Kellner Ádám ütőpartner és Kapuvári Csaba erőnléti edző. Izgatottan várom az év hátralévő részét, tele vagyok energiával, megyünk tovább előre”
– nyilatkozta honlapján a 25 éves Babos.
Nikola Horvat 2006 és 2008 között segédedzőként és ütőpartnerként segítette a korábbi top 10-es játékos, Mario Ancic pályafutását, 2007-ben pedig hazája Hopman Kupa-csapatának volt a kapitánya a nem hivatalos vegyescsapat-világbajnokságon. A szakember 2008 és 2013 között hazája szövetségében dolgozott a junior válogatott élén, és többek között Borna Coricot is segítette. A 2016-os és 2017-es szezonban Donna Vekic edzője volt, akivel a világranglista 109. helyéről a karriercsúcsot jelentő 45. pozícióig lépett előre.
Babos múlt csütörtökön jelentette be, hogy szakít addigi edzőjével, a felkészülését 4,5 évig irányító monacói Thomas Drouet-val.
Szerző
2018.09.20 15:37
Frissítve: 2018.09.20 15:37