Sikeres "farmerek" lehettek az őssejtjeink

Publikálás dátuma
2018.03.14 12:11
Kék a sejtmag, aranysárga a mitokondriumok, szürke a sejtváz jelölése Illusztráció: Flickr/NIH Image Gallery/Torsten Wittmann,
Fotó: /
Elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította” a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést - adja hírül az MTA.

A minket körülvevő, közvetlenül megfigyelhető élet szinte kivétel nélkül sejtmagvas sejtekből, vagyis eukariótákból áll. A biomassza nagyobbik részét mégis a sokkal egyszerűbb prokarióták (sejtmag nélküli baktériumok és hozzájuk hasonlóan egyszerű felépítésű archeák) alkotják. Az egyik legnehezebbnek tartott nagy evolúciós átmenet az eukarióták kialakulása volt a prokarióta ősökből, nagyjából kétmilliárd éve.

Annyit biztosan tudunk, hogy az átmenet során egy archea- és egy baktériumfaj olyan szoros szimbiózisra lépett, hogy a baktérium véglegesen bekerült a gazda archaeába. Az összeolvadás eredményeképpen jött létre a később rendkívül sikeres (és soha meg nem ismételt) eukarióta sejtvonal, a bekebelezett szimbionta baktériumból pedig sejtszervecske lett: a mitokondrium. A mitokondriumok megőriztek bizonyos mértékű önállóságot, azonban ma már képtelenek a sejteken kívül, magukban túlélni. Ugyanakkor az eukarióta sejtek számára is létfontosságú a mitokondriumok jelenléte: tápanyagokért és stabil otthonért cserébe bőséges mennyiségű energiát termelnek a gazdasejt számára ATP- (adenozin-trifoszfát) molekulák formájában.

Olajozott rendszer, hiányos magyarázatok

Ez egy tökéletesnek tűnő partnerkapcsolat, azonban genetikai vizsgálatokból ismert, hogy a mitokondriumok energiájának „megcsapolásáért” felelős fehérjét a gazdasejt csak jóval az összeolvadás után (a becslések szerint több millió év alatt) fejlesztette ki. Mivel fosszíliák híján igen kevés konkrétumot tudunk erről az evolúciós folyamatról, leginkább elméletek versengenek egymással. Egyesek szerint a mitokondrium őse inkább a gazdasejten élősködő parazita volt, mások szerint a gazda volt az, amely kihasználta a mitokondrium ősét azzal, hogy vadászott rá, és megette. Mindkét esetben nehéz azonban megmagyarázni, hogy az egyoldalú kapcsolat miként tudott stabilan fennmaradni olyan hosszú ideig, amíg az „energiacsapoló” fehérje kifejlődött.

Az első igazi gazdálkodók

A kutatók a tanulmányukban egy harmadik hipotézist vizsgáltak, amely szerint rejtett előnyök stabilizálhatták a kezdeti előnytelen kapcsolatot. Ezt a „gazdálkodó” (farming) hipotézist több mint húsz éve fogalmazta meg John Maynard Smith és Szathmáry Eörs. Eszerint a gazdasejt ragadozó volt, amely rendszeresen fogyasztott más baktériumokat, köztük a mitokondrium akkor még szabadon élő ősét is. Azonban valamilyen oknál fogva a gazda nem emésztette meg az összes elfogott baktériumot: amelyek túlélték a bekebelezést, élve tengődtek a gazdán belül (pl. mert fotoszintetizáltak), esetleg még szaporodni is képesek voltak. Vagyis a gazdasejt valódi gazdálkodóként úgy tartotta a baktériumokat, ahogy az ember tartja a sertést (vagy a borsót, ha a fotoszintézisnél maradunk). Amennyiben a környezetben elfogyott a zsákmány, az ilyenkor éhező gazdának előnyös lehetett, ha volt saját tartaléka, amivel túlélhette a szűkös időket – ezáltal evolúciós előnybe került azokhoz a sejttípusokhoz képest, amelyek nem rendelkeztek a gazdálkodás képességével.

A PNAS-ben nemrég megjelent tanulmány szerzői (Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörsevolúciós-ökológiai modellek segítségével mutatták be, hogy ez az előny elegendő ahhoz, hogy ökológiai időskálán a gazdálkodás képessége kiszorítsa az e képességgel nem rendelkező egyedeket, illetve hogy evolúciós időskálán a gazdálkodás képessége kialakuljon és elterjedjen a populációban. Ráadásul a gazdálkodók mindig stabilnak bizonyultak a mutációkkal rendre felbukkanó, gazdálkodásra képtelen típusokkal szemben. A gazdálkodás lényege, hogy a jó időszakban egy kis befektetéssel (amit a gazda későbbre eltesz, azt nem tudja most megenni) csökkenthető a hosszú távú veszteség vagy akár a kihalás kockázata is. Egyszerűen összefoglalva: jobb ma és holnap is egy-egy veréb, mint ma egy túzok és holnap az éhhalál. Ez a trükk nemcsak a mitokondrium megjelenésénél lehetett hasznos, de további endoszimbiózisokat is megmagyarázhat, például a plasztiszok, azaz a zöld színtestek eredetét - olvasható az MTA tájékoztatásában.

Szerző
Témák
őssejtek
2018.03.14 12:11

Szalai góltalan maradt az első BL-meccsén

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:10

Fotó: DPA/ UWE ANSPACH
A Hoffenheim első meccsét játszotta a Bajnokok Ligája csoportkörében, és ugyan sokáig vezetett, győzni nem tudott Harkovban.
Magyar szempontból két érdekes találkozóval folytatódott a labdarúgó Bajnokok Ligája. A Szalai Ádámmal felálló Hoffenheim az ukrán Sahtar Doneckhez látogatott, míg a MOL Vidi FC-t a rájátszásban elbúcsúztató AEK Athén a holland Ajax vendége volt.
Az ukrán bajnok a politikai és katonai helyzet miatt nem saját stadionjában, hanem a Donyecktől mintegy 250 kilométerre található Harkovban fogadta német ellenfelét. Paolo Fonseca tanítványai legutóbbi 15 találkozójukból 13-at behúztak a harkovi stadionban, ráadásul tavaly a Manchester City, Napoli, Feye­noord kvartettből jutottak tovább, így semmiképp sem tekinthettek rájuk könnyű ellenfélként.
Szalai Ádám csapata korábban sosem szerepelt a legrangosabb európai kupasorozatban, ám korántsem szeppent meg, lévén a 6. percben Florian Grillitsch találatával megszerezte a vezetést a Hoffenheim. A hazaiak a 27. percben Ismaily találatával egyenlítettek, ám nem tartott sokáig az ukránok öröme, ugyanis Havard Nordtveit még a félidő előtt ismét a Bundesliga legutóbbi bronzérmesét juttatta előnyhöz. A Sahtar a hajrában egyenlített, így „otthon” tartott egy pontot. Szalai – legutóbb még a Schalke játékosaként 2014 márciusában, a Real Madrid ellen lépett pályára a BL-ben –, aki három találattal jelenleg holtversenyben vezeti a Bundesliga góllövőlistáját, ezúttal nem gyarapította találatai számát.
A holland fővárosban a görög együttes egyszer sem találta el a hazai kaput, az Ajax 3-0-ra diadalmaskodott. Szerdán további mérkőzést játszanak.
2018.09.19 21:10

Szerb csatára nélkül kezd a Vidi az El-ben

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Szerdán a klub is elismerte, hogy Danko Lazovic távozik a székesfehérvári csapattól, amely csütörtökön fehérorosz rivális ellen tér vissza a nemzetközi kupasorozatba.
Hat év után először kezdődik magyar résztvevővel a labdarúgó Európa-liga aktuális kiírása. 
Csakúgy, mint most, 2012 őszén is a fehérvári – akkor még Videoton néven szereplő – együttes képviselte Magyarországot az El-ben. A magyar bajnokcsapat körüli aktuális ügy erősen rányomja azt a bizonyos bélyeget a MOL Vidi FC európai visszatérésére, mindez pedig érződött a mérkőzés helyszínén, a budapesti Groupama Arénában Marko Nikolic vezetőedző és Pátkai Máté részvételével tartott szerdai sajtótájékoztatóján is. Az újságírók többsége Nikolic többszöri kérésével sem törődve a BATE-meccs helyett inkább a karrierjét egyik napról a másikra befejező Danko Lazovic döntésével foglalkozott.
„Szomorú vagyok a döntése miatt, hiszen biztos vagyok benne, hogy Danko még egy-két évig magas szinten tudott volna játszani. Három klubnál dolgoztam vele együtt, nemcsak egy kiváló játékost, hanem a csapat egyik legfontosabb láncszemét is elveszítjük vele. A pályán önök is azt láthatták, hogy gyakran idegesen viselkedik, azt viszont már nem láthatták, hogy az öltözőben mennyit segített a társaknak, mekkora szerepe volt – válaszolta újságírói kérdésre Nikolic. – Tiszteletben kell tartanunk a döntését. Tudom az okát, viszont úgy gondolom, vezetőedzőként ezt nem az én feladatom megosztani a nyilvánossággal.”
A Népszava információi szerint a 35 éves, összesen 47-szeres jugoszláv és szerb válogatott csatár hazájába tart, ahol volt klubja, a Partizan Belgrád várja sportigazgatóként. Úgy tudjuk, hogy a megállapodáshoz már csupán az új kontraktus aláírása, illetve a fehérvári felbontása hiányzik. A következő napokban a szerződés megszüntetésének részleteit is rendezni fogja a klub és a játékos – olvasható a Vidi honlapján szerdán közölt hírben.
Az élet persze a gárda erősségének számító szerb nélkül is megy tovább, csütörtökön a BATE Boriszov ellen kezd a Vidi az L csoportban (a négyes másik mérkőzése a PAOK–Chelsea találkozó lesz). 
„Három éve kiegyenlített párharcot vívtunk a BATE Boriszovval a Bajnokok Ligája selejtezőjében, akkor ráadásul még nem volt olyan erősségű csapatunk, mint most” – vette át a szót edzőjétől Pátkai Máté. Az európai kupasorozat rajtjára először készülő válogatott középpályás szerint amint a 2015 nyarán összesítésben 2-1-es fehérorosz sikerrel végződő párharcban, úgy csütörtökön is nüanszok dönthetnek majd.
A hazai bajnokok kívül az Európa-liga főtábláján négy további olyan együttes szerepel, amely magyar játékost foglalkoztat: a K csoportban két ilyen, a Kádár Tamást foglalkoztató Dinamo Kijev és a Kleinheisler Lászlót alkalmazó Asztana találkozik a nyitányon. A nemzeti tizenegy kapuját védő Gulácsi Péter csapata, az RB Leipzig a Salzburgot fogadja, míg a jelenleg sérült Szántó Tamás együttese, a Rapid Wien a G csoportban otthon kezd a Szpartak Moszkva ellen.

Európa-liga a televízióban

L csoport MOL Vidi FC–BATE Boriszov 18.55 (tv: Sport1) PAOK–Chelsea 18.55 (tv: Digi Sport1) H csoport Marseille–Eintracht Frankfurt 18.55 (tv: Digi Sport3) K csoport Dinamo Kijev–Asztana 18.55 (tv: Digi Sport2) B csoport RB Leipzig–Salzburg 21.00 (tv: Digi Sport2) E csoport Arsenal–Vorszkla Poltava 21.00 (tv: Digi Sport1) F csoport Dudelange–Milan 21.00 (tv: Digi Sport3)

2018.09.19 21:05