Tízezrek tüntettek Katalóniában

Publikálás dátuma
2018.03.12. 20:00
Fotó: AFP/Miquel Llop

A rendőrség hétfői közleménye szerint 45 ezren vettek részt vasárnap a „Köztársaságot Most” nevű függetlenségpárti demonstráción Barcelonában. A résztvevők összefogást és egységet követeltek a katalán politikusoktól. Már három hónap telt el a regionális voksolás óta, és bár a függetlenségpárti erők szerezték meg a szavazatok többségét, Katalóniában továbbra sem alakult kormány. A régiós parlamentben hétfőn lett volna vita az új elnökről, ám ezt végül elhalasztották, mert az egyetlen jelöltet, Jordi Sánchezt zendülés miatt bebörtönözték. 

Szerző

Szkripal-ügy: May tudja, mivel követték el a gyilkossági kísérletet

Publikálás dátuma
2018.03.12. 19:33
FOTÓ: HO / PRU / AFP
Theresa May szerint fegyverekben is használható, Oroszországban kifejlesztett idegméreggel követték el a délnyugat-angliai Salisbury városában múlt héten történt gyilkossági kísérletet Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen.

A brit kormányfő hétfőn kora este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a vizsgálat eddigi eredményeiről, és a brit kormány nemzetbiztonsági bizottságának hétfői üléséről.

May kijelentette: a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői megállapították, hogy a felhasznált méreg a "Novicsok" nevű hatóanyagcsoportba tartozik.

Tekintettel az idegméreg mibenlétére, valamint arra, hogy Oroszország már korábban is végrehajtott "államilag támogatott" merényleteket, a brit kormány "nagyon valószínűnek" tartja, hogy a Szkripalék elleni támadás mögött is Oroszország áll - mondta a brit miniszterelnök.

Szerző
Frissítve: 2018.03.12. 19:44

A koalíció a tét Pozsonyban

Publikálás dátuma
2018.03.12. 19:22
FOTÓ: SAMUEL KUBANI / AFP
Ezekben a percekben ülésezik Pozsonyban Híd-Most párt Országos Tanácsa (OT). A kisebbik szlovák koalíciós párt legfőbb döntéshozó szerve arról dönt, bent maradnak-e a kormányban, vagy elhagyják a (süllyedő) hajót.

A két héttel ezelőtti kettős gyilkosság után kialakult belpolitikai válság megoldásának egyik kulcsa a magyar-- szlovák közös párt, a Híd-Most lehet. A Bugár Béla vezette párt nehéz helyzetben van. Most, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter – a tüntetések és az ellenzéki nyomás hatására – délelőtt lemondott, egyik legfontosabb követelésük teljesült. Vagyis akár maradhatnának is. Ha a maradás mellett döntenek, az rövid távon „hozhat a konyhára”, hiszen Robert Fico gyakorlatilag bármit megadna koalíciós partnerének, ha nem robbantaná szét a szövetséget. A választók azonban nem fogják elfelejteni nekik, hogy végig kiálltak a korrupcióval gyanúsított kormányzat mellett annak ellenére, hogy korábban megtisztulást ígértek. Ha viszont szembefordulnak Ficóval, borítják a kormányt, koránt sem biztos, hogy egy előrehozott választáson bekerülnének a parlamentbe. vagy ha bekerülnek is, egyáltalán nem biztos, hogy a mostani ellenzék hajlandó lesz koalícióra lépni velük.

A párt – az előzetes hírek szerint – megosztott a kérdésben. A városok és főleg Pozsony képviselői a távozás, a magyar régiók inkább a maradás mellett vannak. Utóbbiak tartanak a fejlesztések leállásától. Bugár Béla, aki délelőtt tárgyalt a kormányfővel, az OT üléséig nem nyilatkozott.

Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, érdemes visszamenni a 2016-os választásokig. Akkor patthelyzet alakult ki a parlamentben: a kormányzó nacionalista-balközép Smer (Fico pártja) csak azért tudott kormányt alakítani a szlovák–magyar Híd-Most-tal és egy azóta szétesett Szed (Háló) nevű formációval együtt, mert a másik oldalon (ahol jelenleg az úgynevezett új jobboldali pártok tanyáznak) senki sem akart együttműködni Marian Kotleba csaknem 10 százalékos, Moszkva-barát fasisztáival. Parlamenti többségük így is elég ingatag, és azon múlik, hogy a Bugár Béla vezette Híd-Most mennyire lesz kitartó támogatójuk?

Van egy harmadik „oldal” is a szlovák belpolitikában, ez pedig Andrej Kiska elnök, aki egymaga népszerűbb, mint bármely parlamenti párt, de éppúgy nincs érdemi befolyása a kormányzati ügyekre, mint a magyar államfőnek. Kiska az első perctől kezdve élesen bírálta a Fico-kormány korrupció-gyanús ügyeit, folyamatos munícióval ellátva az egyébként nem túlságosan hatékony ellenzéket. A mostani helyzetben ő az, aki először vetette fel az előrehozott választások lehetőségét, bár tenni ezért nem sokat tud. A szlovák parlamentáris rendszer elég erős, és az elnöknek szinte semmi önálló mozgástere nincs ebben a kérdésben.

Szerző